-
ÉRDEKESSÉGEK, CIKKEK
2024. ÉV CIKKEI
KÖNYVAJÁNLÓ: DAVID LESONDAK - FASICA - MI A FASCIA ÉS MIÉRT FONTOS?
2024. november | Forrás: Leonid Blyum, Hárosi Brigitta
Kiváló karácsonyi ajándék!
Leonid szeretettel ajánlja David Lesondak: Fascia - Mi a fascia és miért fontos című könyvét. Leonid jól ismeri a szerzőt a konferenciákról, és jónak tartja a könyvét, érdemes minden ABR családnak beszereznie és forgatnia. Az alapokat nagyon jól érthető módon írja le.
Én magam is ajánlom, mert érthető módon írja le, magyarra fordítva a legfőbb tudnivalókat, például hogy hogyan épül fel a facia, mi a jelentősége, hogyan tudja a krónikus fájdalmakat csökkenteni, hogy kapcsolódik az agyhoz, az idegrendszerhez, hogyan veszi körbe a szerveinket, stb.
Megvárásolható például a Szabad test, szabad tudat kaidónál .
HOGYAN SEGÍTI A MEGFELELŐ LÉGZÉS A TÖRZS-, ÉS FEJKONTROLLT, VALAMINT A VÉGTAGOKAT?
2024. november | Forrás: Leonid Blyum, Hárosi Brigitta
Nézzük meg, hogy mi a legalapvetőbb oka annak, hogy ha valaki nem tud önállóan ülni vagy állni vagy járni? Mi az oka - súlyos esetben - annak, hogy még a hanyatt vagy hason fekvés is kényelmetlen valaki számára?
Nem árulok el titkot azzal, hogy a HELYTELEN LÉGZÉSRE VEZETHETŐ VISSZA NAGYON SOK MINDEN. Igen ám, de ezt hogyan tudjuk fejleszteni?
Kognitíve biztos, hogy lehetetlen. Ahhoz jóginak, de legalább a jógát magas szinten ismerőnek kell lenni, hogy a légzésünket befolyásolni tudjuk. És csak aaddig tudjuk befolyásolni, amíg tudatosan odafigyelünk. De például alvás alatt, vagy a napi dolgainkat végezve már biztosan nem. És ezt hogy is tudnánk megtanítani a CP-s gyerekeknek? Hát meglehetősen lehetetlen lenne...
Ha azt kérdezzük, hogy meg tudod-e mozgatni a jobb oldaladon az 5. vagy 9. bordádat, akkor az őszinte választ ismerjük. Nem. Senki sem tudja, kivéve talán a jógik. De attól még, hogy nem tudjuk tudatosan edzeni az 5. vagy a 9. bordánk működését, az a borda ott van és teszi a dolgát napi több, mint 20.000 alkalommal.
A légzés tudat alatti mozgás és ez tart életben minket. Vajon lehet fejleszteni? Ha igen, hogyan? És most nem az élsportolókról beszélünk, akik az edzések révén fejlesztik tüdő kapacitásukat, stb.
Hagyományos tornákkal, gyógytornákkal nem igazán tudsz célzottan hatni rá. Nem eléggé. Ráadásul, gyakorlatilag, szinte senki sem foglalkozik a légzéssel, sem orvos, sem gyógytornász. Mintha csak két tényezős lenne a légzésünk: kap levegőt vagy nem. Ha kap, akkor már nem kell vele foglalkozni. Pedig, - mivel a légzés is egyfajta mozgásfunkció -, mint minden más, ennek is vannak funkcionális árnylaatai, hogy mennyire működik jól. És nem csak a tüdőkapacitásról beszélek, annak sokkal, de sokkal több van mögött, sok mozgás, izom, csont és kötőszövet szinten. És rendkívül sok mindenre kihat, nem is gondolnánk...
Igazából a teljes mozgásfunkciót a légzés minősége határozza meg. Ettől függ, hogy tudunk-e kényelmesen feküdni, ülni, állni vagy járni. Hiszen egy egészséges kisbaba sem tornázott még, mégis az evés-ivás, szopizás és alvás tevékenységek mellett képes lesz magától ülni, majd járni pár hónap alatt. Hogy lehet, hogy a CP-s gyerekek sok évnyi edzés után sem képesek? Valóban csak neurológiai eredetű a mozgásfunkciók hiánya? Lehet mindent arra fogni, hogy rossz információt küld az agy? Nem titok: NEM! Nem lehet mindent az agyra fogni, sokkal fontosabb a testtérkép, mint gondolnánk! Nézzük részletesebben is.
A videó legelejét megtekintve, láthatjuk, hogy a bordák nagyon instabilak, az alsó bordák instabilan mozognak, míg a felső bordák egyáltalán nem, így a légzését a karjai megfeszítésével tudja csak fenntartani, hogy a megfelelő oxigén szaturáció megvalósuljon.
Egészséges esetben, belégzéskor előbb a bordakosár teteje kezd emelkedni, majd a rekeszizom összehúzódik és megindul lefelé, a has felé. Közben a bordakosár teteje kitágul és az egyes bordák eltávolodnak egymástól. A kilégzés pedig pont fordítva történik, mint a belégzés.
Mi történik, ha ennek a kisfiúnak a bordakosarának a felső része nem mozog? Ha nem tud emelkedni a bordakosár teteje? Akkor is valahogy le kell préselnie belégzéskor a rekeszizmot, hogy a szükséges oxigén szaturációt fenntarthassa. Szüksége van erre. Ha a rekeszizom megfelelően tudna lefelé mozogni belégzéskor, akkor megfelelő hasűri nyomás alakulna ki, amely lehetővé tenné egyrészt a megfelelő emésztést, másrészt a hasizmok és a derék megfelelő erősödését, fejlődését, harmadrészt a medence megfelelő fejlődését is, hogy később képes legyen az ülésre és a járásra. Enélkül nem lesz képes soha.
Ha nem képes a bordakosarát megfelelően mozgatni be-, és kilégzéskor, akkor a következő dolgokhoz tud folyamodni.
1. megoldás: az alsó bordáit oldalirányba teríti szét.
2. megoldás: a hasűri nyomást pont ellenkezőleg fogja alakítani, mint ahogy kéne. Azaz, nem növeli a hasűri nyomást, hanem csökkenti, és a nyomáscsökkenés által egyfajta szívóhatást ér el a rekeszizom számára, hogy meginduljon lefelé, és megfelelő mennyiségű levegőt juttasson a szervezetének. Ez a paradox légzés.
Továbbá, ha a bordakosarának felső részének bordaközti izmai nem működnek megfelelően, akkor azt úgy tudja kompenzálni, ellensúlyozni, hogy a karjait felemeli és megfeszíti. Ezáltal egy minimális tágulást ér el. Teljesen logikus, amit a gyerekek csinálnak. Itt nem rossz információ jön az agyból, hanem egy életmentő tevékenység zajlik.
A fentieken kívül további járulékos folyamatok is kialakulnak.
- Nyilván sokkal egyszerűbb lesz a rekeszizmot mozgatni, ha nem néz teljesen lefelé, ezért elindul egy olyan folyamat, hogy a rekeszizom elkezd felfelé nézni, ami persze egy hátrafeszítős testtartással fog járni.
- Ezen kívül sok gyerek a száját is nagyra tátja, amely abban segíti őket, hogy jobban tudják a levegőt beszívni, általában hátravetett fejjel könnyebb a levegő útja. A légcső izomtónus kontrollját is ezzel segítik.
Látnunk kell, hogy ez egy vészhelyzeti megoldása a gyermeknek! Egyáltalán nem arról van szó, hogy az agy rossz információt küld a karnak, a törzsnek, a szájnak, stb... Ez egy vészhelyzeti megoldás, ami az életben maradáshoz szükséges! Pont, hogy az agy sokkal okosabb, mint mi azt el tudnánk képzelni, ugyanis egy olyan megoldást talált ki a szervezet számára, ami segíti őt az életben maradáshoz. Egy sokkal nagyobb problémát próbál megoldani az agy éppen, mikor a karjait felemeli, vagy hátrafeszíti testét, fejét (és semmi köze a reflexekhez). Ez az agy ezen "trükkök" segítségével azt a problémát próbálja megoldani, hogy a megfelelő mértékű gázcsere megvalósuljon a napi 20.000 légzés alkalmával.
A fentiek alapján, érdemes elgondolkodni azon, hogy amikor a gyerekünket kemény modulokba, fűzőkbe, ortézisokba tesszük, mennyire segítjük a légzését, valamint ha karsínt teszünk rájuk, mennyire segítjük az ő fejlődését. Mert ezek mind akadályozzák az alapvető funkciót: a légzést. Nekünk, mint szülőknek, ezt is számításba kell vennünk, mivel a légzés jelentőségével soha senki nem foglalkozik azon túl, hogy meg van-e a 96% feletti oxigén szaturáció. Sajnos. Reméljük, egyszer eljön az idő, hogy rájöjjenek, hogy a súlyosan sérülteknél itt kell elkezdeni mindent, és nem az álltógép a cél. Ugyanis, ha a légzését tudod javítani, akkor minden javulni fog.
Ha képes emelkedni felfelé a bordakosár, akkor kap annyi ingert a nyaka, hogy megfelelő nyak és fejkontroll alakuljon ki. Ha képes a légzés elérni a hátat, és a teljes bordakosarát körbe, akkor megerősödik a hát, a gerincmenti szalagok, és képes lesz a jó felső törzskontrollra. Ha a rekeszizom megfelelő szögben áll, és képes a hasűri présra, akkor megfelelő hasizmok és derék fog kialakulni, ami a törzskontroll másik eleme, továbbá megfelelő emésztést és felszívódást tesz lehetővé biomechanikai úton, és megelőzi vagy javítja - a már meglevő - gerincferdülést. Valamint, ha még a medencét is eléri a napi 20.000 légzés, akkor a medence szélesedik, mélyül, amely a megfelelő vápa kialakítását teszi lehetővé és nem lesz előjegyezve csípőműtétre, valamint képes lesz olyan ülőfelületet kialakítani magának, amin biztonsággal tud megülni. Ezen felül, a járása optimalizált módon fog megtörténni, szelektív lábmozgással, megfelelő láblendítéssel a medence alatt.
MINDEN A LÉGZÉSSEL KEZDŐDIK! És ezt tanítani nem lehet, csak külső impulzusokkal tudjuk napi kb két órás kezeléssel feljavítani, amelyet az otthonotokban Ti, szülők végeztek, szorgalmasan és kitartóan. Csak így fejleszthető. Ezért választotta az ABR a szülők képzésének útját, mert ennyit órát csak a szülők tudnak az otthonuk melegében végezni, a gyerek napi rutinjához és aktuális állapotához igazítani.
További info a légzésről a honlapunkon: A légzés szerepe, ahol egy rövid, ám nagyon informatív videót is találtok.
További blog cikkeinkben is sok érdekességet olvashattok a légzés jelentőségéről.
Forrás: ABR Basics: ABR Basics: How Breathing Unlocks Core Strength. By Leonid Blyum , valamint Leonid Blyum tanításai
MIÉRT KULCSFONTOSSÁGÚ A BŐR ÁLLAPOTA A MOZGÁSBAN ÉS A TESTTARTÁSBAN?
2024. november | Forrás: Leonid Blyum
Ha kíváncsiak vagytok, miből ered a spazmus, a feszesség, a mozgás koordináció és a mozgásfunkciók zavara, a pozíció megtartásának hiányosságai, akkor ez igen fontos rész lesz a számotokra.
Ha megnézzük egyszerűen, hogy mitől tudod hajlítani vagy nyújtani a könyöködet, akkor nyilvánvaló, hogy a tricepsz összehúzódása és a bicepsz elernyedése segíti a könyöknyújtást, és fordítva, a bicepsz összehúzódása és a tricepsz elernyedése fogja segíteni a könyökhajlítást. Ez egy teljesen tipikus magyarázat. Kap egy utasítást az izom az agyból, majd az visszajelez. És ha valakinek agyi sérülést szenvedett, akkor ez az út nem működik megfelelően. Ez mindig és mindenhol az általános megközelítés, amely két dologra fókuszál: egyrészt az ízület funkcionális anatómiájára, másrészt a neuromuszkuláris kontrollra, amelyek együtt adják a helyes mozgást. Ezt a szülők könnyen el is fogadják, hogy így működik. Elfogadják, mert látszik, hogy helytelenül végez adott mozgásokat a gyermeke, szóval valami tényleg lehet abban, hogy az agy rossz információkat küld. Mindenki a világon ugyanezt a magyarázatot hallhatja gyakorlatilag.
És bár senki sem vitatkozna ezzel, én mégis megteszem, és az oka igen egyszerű.
A képen láthatjuk, hogyan mozog az ízület, ami teljesen nyilvánvaló. Ugyanakkor mást is láthatunk itt: mégpedig a bőr viselkedését. Ugyanis, mielőtt az ízület reagálna, a bőr reakciónak időben meg kell előznie az ízületet. Azaz, a bőr redőknek, a bőr hajlatnak ki kell alakulnia a megfelelő ízületi mozgáshoz.
Nem beszélhetünk tisztán az izmokról, ízületekről a mozgás tekintetében. Hiszen ezek mind bele vannak ágyazva a bőrbe. Ez gondolom, már nem új dolog, hiszen számos alkalommal hallottátok tőlem, ha már követtek egy ideje. Ezt mutatja Jean-Claude Guimberteau videója is (Strolling under the skin). Tökéletesen látszik, hogy minden izomrost kontrollja attól függ, hogy az a szendvics, amiben elhelyezkedik, az hogyan dolgozik. A szendvics felső része az egyik stabilizátor, azaz a bőr és a zsír, valamint a sok ezer rostból álló felszíni fascia. A szendvics másik része, a másik stabilizátora a csonthártya, amit valójában a csont bőrének is tekinthetünk, valamint a mély fascia. Tehát az izmok ebben a szendvicsben helyezkednek el, ebben a kontextusban kell néznünk. Ha ez a szendvics rétegződés kontrollja nem stabil, akkor képtelenség helyes mozdulatot kivitelezni. Ezeket nyilván már hallottátok tőlem több alkalommal.
De van még egy dolog. Ha egy adott szöget zár be egy mozgás, akkor egy kicsit részletesebben kell azt elemeznünk. Könyökhajlításnál 130 és 154 fok közötti szöget tudunk elérni, nyújtásnál pedig -6 és 11 fok között tudunk általában. Leegyszerűsítve számoljunk 150 fokkal.
Igazából mindegy, hogy melyik ízületről beszélünk, lehet a váll vagy bármelyik másik is, de most nézzük a könyököt. A könyökhajlatnak hatalmas szerepe van, ahonnan a 150 fokos hajlítás meg tud történni. Ahol ez a hajlítás megtörténik a hajlatban, az egy kb 1 cm-es terület. Ennek a cm-enként felosztásnak meg kell jelennie a bőrön is a könyökhajlat alatt és felett, azaz az alkaron és a felkaron is végig. Ez a lényeg.
A videóban 7:28-tól láthatjátok azt a fontos tulajdonságát a bőrnek, amit szögkontrollnak hívunk. A jó minőségű bőrnek van szögkontrollja (angular control).
---
Kis kitérő a szögkontroll definiciójára: Az anatómiában az "angular control" kifejezés az anatómiai elemek szögmozgásának vagy szöghajlításának szabályozását jelenti. Ez gyakran a mozgások finom összehangolására utal, amelyet az izmok, ízületek és idegrendszer közötti együttműködés biztosít. Például, az ízületek szögmozgását (pl. hajlítás, nyújtás, forgatás) az izmok megfelelő aktivitása és az idegrendszer által irányított szabályozás tartja kontroll alatt. Kulcsszerepet játszik a mozgások pontosságában, például a kéz mozdulatainál, ahol a finom szögkontroll elengedhetetlen egy ceruza megfogásához vagy íráshoz. A stabilitást és a mozgáskoordinációt biztosítja a szögkontroll, például a gerinc szöghajlásainál vagy a boka ízületének pozicionálásánál. Röviden, az anatómiai elemek szögkontrollja a mozgás precíz irányítását és stabilitását jelenti az ízületi és izomrendszerben.
De Leonid rámutat arra, hogy nem csupán az ízületi és izomrendszerben fontos ez a szögkontroll. A bőrben épp olyan fontos, mint az izmokban vagy ízületekben, sőt akár fontosabb is, hiszen ezzel indul a mozgás, a bőr határozza meg, hogy mit enged az izmoknak, ízületeknek. De a bőrrel sajnos senki sem foglalkozik.
-----
Térjünk vissza a videóra. Ahogy megfogom a bőrt, és 90 fokot fordítok rajta lefelé, vagy felfelé, ezt lehetővé teszi a jó minőságű bőr. És ha megfogom kicsit lejjebb, vagy feljebb, ugyanezt a tulajdonságát kell látnom ahhoz, hogy a pontos mozgás majd kivitelezhető legyen.
Ha azt szeretném elérni, hogy azon a bizonyos 1 cm-es ízületi hajlatban a megfelelő hajlítás végbemenjen, szükségem van ugyanezekre az 1 cm-es szögkontrollokra a mondjuk 20 cm-es felkaron és a 20 cm-es alkaron is. Azaz minden cm-en szükségem van a 90 fokos rotációs képességre lefelé és felfelé, azaz összesen 180 fokra. Azaz 180 fok * 2 * 20 cm, az 7200 fokra van szükségem összesen. És mindemellett, ezen minőségű bőr mellett a könyök csak 150 fokot tud hajlani. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a bőrnek hét rétege van, és mindegyik képes kell, hogy legyen erre, valamint, hogy most egy cm-es területekkel számoltunk, de valójában enneél kisebbeket kéne vegyünk, szóval ha ezeket is még pluszbn felszorozzuk, hatalmas számot kapunk. Azaz, a 150 fokos könyökhajlathoz, több tízezer fokos bőr stabilitási szögkontrollra van szükségünk. A bőr stabilitásának, szögkontrolljának 70 vagy 100-szorosa kell, hogy legyen a teljes ízületi hajlásnak.
Mi lehet annak az oka, ha a gyeremeked könyöke vagy bármilyen ízülete nem mozog megfelelően? Nagyon egyszerű: nincs köze a neuromuszkuláris okokhoz, hanem kizárólag a bőrhöz, a bőr minőségéhez van köze. Ha a bőr túl vékony vagy túl csúszós, akkor nem fog megfelelően mozogni. Csakis ezektől a szögkontrolloktól függ, hogy az izom és a bőr között milyen rétegződés alakult ki, az milyen minőségű, hogyan tart és mennyire mobil. Ezeknek a szögkontrollja számít.
Ha az az izom - amely 150 fokos hajlítást kéne, hogy végezzen az ízületben - nem működik helyesen, annak az az oka, hogy 70-szer nagyobb disztributált stabilitásra lenne szüksége a környező területeken, mind a bőr, mind a csont felől nézve, mint amivel rendelkezik.
Azaz, ha a gyermek stabilitását és mobilitását szeretnéd javítani, akkor itt a válasz rá, hogy mi a teendő. Mindegy, hogy a testének melyik területéről beszélünk, lehet a kéz, a kar, a lábfej, a láb, vagy a törzse, nyaka. A testtérképét kell feljavítani.
A törzsnél jól láthatjuk, hogy ugyanez igaz. A bőrnek itt is rendelkezni kell a megfelelő szögkontrollal. Szükség van arra, hogy a szögstabilitása meglegyen a bőrnek minden irányban, lehessen rotálni adott területeken.
Ugyanis, ha a bőr rendelkezik ezzel a szögstabilitással (13:35), akkor egy másik ember nem tudja már elhúzni a bőrt, mint korábban viszont simán tudta. Régebben nem voltak meg a bőr megfelelő diviziói a hasnál, csak egy egyréteges bőre volt összeállva, így könnyedén el lehetett húzni a felcsippentett bőrt. Ennek következtében, a háta sem mozgott megfelelően. Most, hogy kialakultak a megfelelő bőr diviziók, már nem lehet elhúzni, ami egy sokkal minőségibb ülés, ülési stabilitást tett lehetővé a lány számára.
Láthatjuk tehát, hogy csak akkor van értelme arról beszélni, hogy mekkora az ízületi hajlásszög, hogyan működik az ízület, ha már rendelkezik azzal a nagyon fontos tulajdonsággal, hogy a bőr diviziói, a bőr térképe kialakult. Ezeket mi egyértelműen fel tudjuk javítani nagyon nagy mértékben. Megvannak hozzá az eszközeink és technikáink. A fascia gél is ezt szolgálja. Mi nem erőltetjük a mobilitását az ízületnek, mert hosszú távon nem vezet sehova, ha a bőr stabilitása nem adott. Ezért mi a testtérkép felépítésén dolgozunk, beleértve a bőr stabilitását, szögkontrollját és divizióit is. Ha számokban leegyszerűsítve nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az ízület mobilitásának 1 fokkal való stabil javulásához, 70-100-szoros bőr szögkontrollt kell elérnünk. Ezt mi felépítjük a gyerekeknél, a szülők következetes munkájának köszönhetően. Enélkül, nem tudnánk hosszútávú sikert elérni. Ugyanis, ha például erős masszázzsal vagy erős nyújtással erőltetnék az ízületi mobilitást, soha nem érnénk el tartós fejlődést. Ha azt látod, hogy a gyerekednél valamelyik ízület nem működik megfelelően, akkor sose arra gondolj, hogy mi nem jó az ízületével! Arra gondolj, hogy a bőr stabilitása nem működik! Ennyire egyszerű!Mindegy, hogy a törzs vagy végtag, amiről beszélünk. A bőr rendelkezik a szögstabilitással, a szögkontrollal. (videó, 16:25)
A hasnál még ilyen bőrbeli átváltozásokat is kell lássunk, hogy képes legyen befelé gördülni.
Forrás: ABR Basics - Unlocking Movement in CP: Why Skin Stability is Key (ABR Explained)
A BŐR SZEREPE A MŰTÉT UTÁNI FELÉPÜLÉSBEN
2024. november | Forrás: Leonid Blyum
Nézzük meg, hogy a korábbi műtét hege hogyan változott. Hihetetlenül fontos.
A bőr jelentősége és szerepe rendkívül módon alulértékelt a kultúránkban, a terápiákban, az orvoslásban.
A gerinc menti szalagokat nézhetjük más szemszögből is: ezek nem mások, mint a bőrnek a befelé növekedett elemei. És ahogy a bőr sérül a műtét során a gerinc felett, igen nagy problémákat tud okozni a jövőben. Normál esetben a bőr kontrollálja és stabilizálja az izmot. Műtét során ez az ellenkezőjére változik, aminek hatására blokkolja az egész területet.
Ahogy elkezdjük a bőr regenerációját, elkezdünk rajta dolgozni, úgy fog javulni. Ebben segítségünkre van az ABR fascia gél is.
Fontos, hogy a bőr nem csak egy külső takaró, amely az izmokat fedi. Sokkal inkább az izmok fekszenek a bőrön belül. Rendkívül nagy fontossággal bír a bőr a tartásban, a mozgásban egyaránt. Az izmok másik oldalán a csontok helyezkednek el. Az izmok a bőr és csont közötti szendvicsben van, mint a hamburgerben a húspogácsa.
Az ABR segítségével mi nem aktív módon eddzük az izmokat, de "felélesztjük" az izom eredéseket és tapadásokat a feljavított környezetében, minden rétegben (kötőszövet, zsír, bőr, csonthártya, csont, felszíni és mély fascia). Ennek hatására az izmok már maguktól is aktivizálódnak majd és teszik is a dolgukat rendeletetésszerűen.
Forrás: ABR Basic - Healing Movement: The Vital Role of Skin in Recovery After Surgery (ABR Explained)
A SZELEKTÍV MOZGÁS ÉS A MOZGÁSKOORDINÁCIÓ ÉS A MOZGÁSTARTOMÁNY JAVULÁSA - AZ ÜLÉS JAVULÁSA
2024. november | Forrás: Leonid Blyum
Zoe anyukája, Edith írta: "Már 9 éve végezzük az ABR-t, és minden év lassú, de folyamatos előrelépést hoz. Soha nem gondoltuk volna, hogy a lányunk kúszni, átfordulni vagy ülni fog – mégis elérte ezeket a mérföldköveket, és még többet is. Az ABR segítségével elkerültük a szondás táplálást, mivel most már önállóan eszik. Ma már olyan célokon dolgozunk, amelyeket egykor lehetetlennek tartottunk! Az ABR egy olyan alapot nyújt a CP-s gyermekek számára, amely átalakította Zoe testtartását, szerkezetét és az életminőségét. Hatalmas köszönet Leonidnak és az ABR csapatának, hogy minden lépésnél vezettek minket."
A cikk végén található videóban az alábbi javulások tekinthetők meg:
Olyan szépen javult ez a lány, hogy érdemes megmutatni. Ahogy korábban a karját emelte, látjuk, hogy milyen testtartás mellett tudta és meddig felemelni. (Érdemes a videót megnézni, mert ott jobban látszik a mozgása.) Minden együtt mozgott, a karjai nem tudtak szelektíven, önállóan mozogni a mellizom összetapadása miatt, a vállöve ezáltal megemelkedett, és közben a feje pedig előreesett, a lábai a mozgással együtt mentek, ez sem tudott szelektíven mozogni a törzstől, és a lábujjaival is erősen bekarmolt közben.
Mostanra, ha a mozgásindítást nézzük csak, már sokkal harmónikusabb, könnyedebb, szebb. És ahogy viszi fel a karjait, látjuk, mennyivel szebb a testtartása, milyen szépen tartja közben a fejét, és közben nem emelkedik meg a vállöve sem, és mennyire nem viszi magával a lábát is, azaz szelektív működésre lett képes a lába, a karja, és a feje. Amikor az egekbe emeli, ott még belép a vállöv emelkedése, a mellizom húzása. Összességében, mind horizontálisan, mind vertikálisan sokat fejlődött a szegmentációja, fent és lent is, a karok és lábak egyaránt, de különösen a lábujjak fejlődtek sokat. Az ülőfelülete is sokkal jobb lett, magabiztosabban ül.
Zoé figyelemre méltó fejlődése és áttörései
Ez az év rendkívüli mérföldkövekkel telt Zoe számára! Minden új eredmény egy lépéssel közelebb vitte a jobb minőségű mobilitás és önállóság felé. A legjelentősebb előrelépések közé tartoznak:
- Kúszás és ülés: Ami egykor lehetetlennek tűnt, mára valóság – Zoe most már önállóan kúszik és ül.
- Szájon át történő étkezés: Az ABR célzott terápiája segített elkerülni a szondás táplálást, és lehetővé tette, hogy Zoe önállóan egyen.
- Javult egyensúly és állás: Zoe hihetetlen fejlődést ért el az egylábas állásban, ami jobb testsúlyáthelyezést és egyensúlyt biztosít számára.
Gratulálunk Zoénak és családjának!
Forrás: ABR Basics – Sitting Progress Through Structural Transformation By Leonid Blyum
A HASIZMOK RÉTEGEI ÉS A MEDENCE MÉLYSÉGE
2024. november | Forrás: Leonid Blyum
A képen jól látszik a has és medence vastagságának, mélységének pozitív alakulása.
Korábban a medence és a lábak egy tömbként mozogtak (ld a videón), míg mostanra ahogy a medence mélysége javult, vastagabb lett, kevésbé sekély, a láb elkezdett szelektíven mozogni. Ugyanezt látjuk a hasban is. Most már képes előrehajolni és képes a rotációs mozgásra is törzsből valamelyest. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a hasizmok rétegei elkezdtek fejlődni (külső és belső ferde hasizom és a harántizom), míg korábban ezek egy tömbként álltak össze, össze voltak tapadva. Minden rétegnek meg van a maga funkciója.
Egyik izom egyik irányba csavarodik, másik izom a másik irányba, és ezek egyensúlya fogja adni a stabil működést.
Ez azt is jelenti, hogy ezek a ferde hasizmok ahogy elkezdik ellátni a rendeltetésszerű funkciójukat (a Gaudi féle hiperboloid szerint) csavarodni is fog a törzs egy időre valamelyest, hiszen ez az útja annak, hogy felszabadítsuk és mobilizáljuk az egyes rétegeket. Enélkül csak egy merev tömb maradna az egész teste, ahol a törzse és lába együtt mozog, szelektív mozgásképesség nélkül, ami természetesen a vitalitásra is kihat, így az emésztésre, felszívódásra, robosztusságra, általános egészségi állapotra.
A rétegek felszabadítása és aktiválás lehetővé teszi a jobb törzskontrollt, a jobb emésztést és felszívódást. Ahogy minden réteget elérünk, és megerősítünk, úgy lesz egyre stabilabb az ülés, a mozgás, valamint a belszervi működés.
Forrás: ABR Basics - Unlocking the Power of Tissue Layering: The Obliques in ABR. By Leonid Blyum
EREDMÉNYEK SPANYOLORSZÁGBÓL
2024. október | Forrás: ABR Europe, Leonid Blyum
Any és családja 2013 óta az ABR terápia egyik leglelkesebb művelői, és ennek köszönhetően rengeteget fejlődik Any mindn évben. Most már saját maga is tudja csinálni a feladatok egy részét, és ezt nagyon szívesen is teszi.
Jelentős javulást tapasztaltunk Anynél az ülés stabilitásában és az egész test tartásában. Évek óta először sikerült fájdalom nélkül megtennie egy 6 órás autóutat! Hasfala és a medencéje sokkal erősebb lett, ami azt jelenti, hogy ülő pozíciója most már stabil és könnyed. Rengeteget fejlődött a nyakának, karja és törzse az elmúlt években, és még sok potenciál van benne nagyon.
Ülési stabilitás: Lea ülő testtartása drámaian javult. Medencéja sokkal fejlettebb lett, ami nagyobb mozgásszabadságot biztosít számára. Az ülőfelülete kiszélesedett, és csípője már szegmentáltan mozog, minden irányba, anélkül, hogy húzná a lábait vagy a törzsét magával – ez hatalmas előrelépés.
Szabadabb karok: A lapockái most jobban kapcsolódnak, így karjai már nem kénytelenek kompenzálni a törzskontroll és egyensúly hiányát. Ezáltal az ülés még kényelmesebb és természetesebb számára.
Kommunikáció és személyiség: Lea, aki korábban félénk volt, sokkal kommunikatívabbá vált, megmutatja a beszélgetésekben az eszességét, viccelődik, és magabiztosan lép kapcsolatba az emberekkel körülötte.
Funkcionális készségek: Lea már képes egyedül fel- és lemenni a lépcsőn, kapaszkodva a korlátba, és szeret aktívabban játszani, például pörögni és ugrálni. Kíváncsisága és problémamegoldó képessége is fejlődik.
További célok:
Láb és medence valódi különválása: Azt szeretnénk, hogy a lába a medencén belül forogjon, ne pedig egy tömbként mozogjon. Ez elengedhetetlen a természetesebb, harmónikusabb mozgáshoz.
Boka fejlesztése: Az ízület mozgékonyságának növelésére a PARC technikát és mikro labda állomásokat alkalmazunk, hogy javítsuk a boka mobilitását.
Retinaculum szalagok a térdben: Ezekre a szalagokra külön figyelmet fordítunk, mivel kulcsszerepet játszanak az ülő testtartás és a mozgás javításában.
Továbbra is örömmel alkalmazzuk az ABR Fascia gélt, amely hozzájárult Lea beszédfejlődéséhez és bőrének minőségi javulásához. A bőre már nem pirosodik annyira a vizsgálatok során, és képessége, hogy nyugodtan és ellenállás nélkül részt vegyen a felmérésen, jól mutatja, milyen sokat fejlődött.
Lea átalakulása mindössze egy év alatt erős bizonyítéka az ABR technikák fejlődésének, miközben hűek maradunk alapelveinkhez. Családja elkötelezettsége, Lea fejlődésével párosulva, valóban figyelemre méltóvá teszi ezt az utat.
Nehéz hónapokat követően, újra a fejlődés pályáján
Lorenzo nehéz hónapokon ment keresztül egészségügyi problémák miatt, ami megnehezítette számára az új ABR vibro eszközök elfogadását. Édesanyja visszatért a klasszikus ABR technikákhoz, amelyek megalapozták a mai vibro alapú megközelítéseket. A most látható változások az elő-vibro módszerek lassabb, belülről kifelé haladó fejlődését tükrözik.
Most azonban, hogy Lorenzo elfogadja az ABR állomásokat, beleértve a mikro vibrációs labdákat és hamarosan a mikrocylindert is, gyorsabb, kívülről befelé irányuló fejlődésre számítunk a hatékonyabb vibro technikáknak köszönhetően.
Lorenzo korábban „béka” pozícióban ragadt, de most valódi előrelépést látunk: megjelent a szegmentált mozgás a csípőjében. Bal lába kifelé forog, míg a jobb befelé, megszabadulva a régi blokkszerű mozgásoktól. Ez feltárja jobb csípőlapátjának gyengébb belső és bal csípőlapátjának külső oldalát, amelyeket tovább erősítünk.
Lorenzo ülés közben hajlamos a gyengébb oldala felé eldőlni, ami fáradtsághoz vezet. Ahogy medencéje és lábai egyre szabadabban mozognak, testtartása is javul. Lapockái is jobban kapcsolódnak, így karjai ellazulhatnak, és az ülés kényelmesebbé válik.
Egy másik lenyűgöző változás Lorenzo bőrreakciójának javulása. A lábain jobban érvényesül bőr rugalmassága, míg a belső medencetáj körüli redők még mindig feszesek. A vibro eszközök fokozatosan oldják ezt a feszültséget, növelve rugalmasságát és kényelmét.
Most, hogy Lorenzo reagál a mikro vibrációs labdákra, gyorsabb, látványosabb fejlődést várunk.
2021 óta Daniel csapata lenyűgöz bennünket kitartásukkal és fejlődésükkel. Az elmúlt év során igazán izgalmas előrelépéseket láttunk, és legutóbbi találkozásunk megerősítette, hogy Daniel jó úton halad az ABR-rel.
Nyugodtabb és kényelmesebb élet: Az egyik legbátorítóbb jel, hogy Daniel sokkal nyugodtabb és kényelmesebb a vizsgálatok során. Korábban kényelmetlenül érezte magát, néha még sikított vagy nagyon feszült volt, de most már nyugodt és együttműködő, ami lehetővé teszi a gördülékenyebb és hatékonyabb munkát.
ABR állomások és Z-Vibe mikrocylinder: Különösen jól reagált az ABR állomásokra, és élvezettel használja a mikrolabdákat. A Z-Vibe mikrocylinder bevezetése valódi áttörést jelentett, új módon segítve a fascia rétegeinek elérését. Ez az új technika mélyebb fasciastimulációt tesz lehetővé sokkal kevesebb ellenállással, különösen a nyak területén, amely korábban szinte megközelíthetetlen volt.
Váll- és csípőstabilitás: A vállak és a csípő területén most tisztább kontúrok és stabilabb pozíciók érhetők el, így Daniel képes bizonyos pozíciókban egyensúlyban maradni. Ez az új stabilitás lehetőséget ad további gyakorlatok és mozdulatok felfedezésére.
Kihívások és Következő Lépések
Jobb váll és a bordák kapcsolódása: Fontos területeken van még munka. Kiemelt figyelmet szentelünk a jobb vállnak, amely kulcsszerepet játszik a bordák stabilizálásában. Bár sikerült némileg csökkenteni a test csavarodását, a bordák és a gerinc közötti kapcsolat még mindig mélyen el van csavarodva, ami odafigyelést igényel, növelni tervezzük az oszcillációk és mikro-vibrációk használatát ezen a területen.
Nyak stabilitása: Most, hogy Daniel jól viseli a nyaki munkát, folytatjuk a kulcscsont és a nyak közötti átmenet kezelését. A cél a kulcscsont igazítása, ami segít csökkenteni a vállöv feszültségét és javítja a mozgékonyságot.
Daniel útja nem volt könnyű, de az ő kitartása és édesanyja elkötelezettsége jelentős eredményekhez vezetett, még 20 évesen is. Az ABR terápia következő szakasza a kulcsterületek mélyebb mobilizációjára, a fascia további támogatására és a stabilitás fokozására összpontosít majd, amelyek pozitív hatással lesznek Daniel általános koordinációjára és kényelmére.
Amador ABR terápiával tett útja továbbra is figyelemre méltó fejlődést mutat. Fejlődése példázza, hogyan hat az ABR a test mély szerkezetére, segítve a cerebrális parézissel, genetikai rendellenességekkel és más fejlődési kihívásokkal küzdő gyerekeket az alapvető teststruktúrák újraépítésével.
Testtartás és medence egyensúly: kezdetben erősen előredőlt, de ez az idő múlásával jelentősen csökkent. Kialakulóban van a valódi derékvonal és csípőtaréj, amelyek kiegyensúlyozottabb testfelépítésre utalnak.
Bőr- és izomfejlődés: Amador bőrében és izomrétegeiben elkezdtek kialakulni az egyes rétegek és a megfelelő struktúra. A központi hasizomvonal javulást mutat, bár még nem olyan mély, mint ahogy szeretnénk. Leonid megfigyelte, hogy a bőr szöggyorsulás és az alatta lévő izomfeszülés javulás jeleit mutatja a kulcsterületeken, különösen a bordák és a medence körül, amelyet tovább kell javítani.
Láb és lábközépcsont fejlődése: lábai nagyobb terhelést is jobban bírnak, a lábujjak szétnyitása is fejlődött. Ez elengedhetetlen a járás és állóképesség javításához.
Amador folyamatos fejlődése azt mutatja, hogy az ABR terápia hatékonyan dolgozik a test alaprétegein, támogatva az egyensúlyt és a mozgásfejlesztést.
Speciális ABR eszközöket alkalmazunk Amador fejlődésének támogatására:
Mikrolabdás oszcillációk: Ezek javítják a bőr rugalmasságát és mélyebb kapcsolódásokat hoznak létre.
Állomások: Megfelelő impulzusokat biztosítanak a törzsnek, a derékvonalnak és az ízületeknek, hogy gyorsabban megerősödjenek.
Z-Vibe alkalmazások: A finommotoros képességekre fókuszálnak, különösen a kéz- és lábkontroll terén.
Az izmok mint az „agy hulladékgyűjtői”
Az agy a bőrre sokkal jobban tud számítani az adott pozíciók stabilitásának elérésében, mint az izmokra, mert a bőr sokkal közelebb áll fejlődéstörténetileg a agyhoz, mint az izom. Így az izmokat egyfajta szemetesként használja az agy, de azon dolgozunk, hogy az izom kapcsolódások, összeköttetések is javuljanak, hogy azok hatékonyabban tudjanak dolgozni és kizárólag a mozgások támogatására kelljen fókuszálniuk, mint a járásra vagy ülésre.
"Az ABR-nek köszönhetően megtanultam, hogy a legfontosabb a lányom egészségének és jólétének ápolása. Ines törékeny testének tudatában fontos döntéseket tudtam hozni a műtétekről és a gyógyszerekről. Köszönöm, Leonid." – Macarena, Ines édesanyja.
Ines és családja 2014 óta jár hozzánk, és míg egykor a csípőműtét és a gerincferdülés állt a középpontban, most a fejlődés ünneplése tölti meg mindennapjaikat!
A változások közül az egyik legfigyelemre méltóbb a sokkal kényelmesebb ülés. Ez hihetetlen átalakulás, tekintve a csípő kiugrásának korábbi történetét. Korábban a terápiás megbeszéléseket az ezzel kapcsolatos lehetséges műtétek aggodalmai uralták, de most már ezek a kérdések nem részei a beszélgetésnek. Ez az áttörés lehetővé tette, hogy a fókuszt más területekre tereljük, beleértve a nyak, vállak, has és végtagok megerősítését.
Javuló váll- és bordaintegráció: Ines jelentős előrelépéseket tett a lapockák és a bordák szögének jobb illeszkedésében. Olyan, mint egy jól megépített szendvics, izmai kezdenek jobban elhelyezkedni, stabilabbak a bőr és a csont között, ami jobb felsőtesti egyensúlyt eredményez.
Növekvő bőrvastagság és rétegaktiválás: A középső bőrréteg vastagsága és aktivitása is növekszik. A teste stabilitása erősen függ a bőrtől és a csontoktól, valamint a köztük lévő rétegektől, azok egymáshoz viszonyított kapcsolatától.
Ines fejlődése nemcsak az ülés kényelmét javítja, hanem széleskörű hatással van az összes fejlesztési területére, új lehetőségeket teremtve a jövőbeli előrelépésekhez.
"Elképesztő Julia hihetetlen fejlődése. Elégedettek vagyunk, az ABR beépült a mindennapi életünkbe, és hálásak vagyunk Leonid Blyum bölcsességéért, elkötelezettségéért gyermekeink iránt, valamint Manuel Pascual kiváló munkájáért. ABR családnak érezzük magunkat, és büszkék vagyunk arra, hogy részei lehetünk." – Socorro Moreno, Julia édesanyja.
Julia 2014 óta ABR-ezik. Julia fejlődése nemcsak az ő személyes sikerét tükrözi, hanem a családja elkötelezettségét és a közösség támogatását is, amely körülveszi őt.
Ülési Testtartás és Stabilitás Fejlődése: Julia ülési platformja jelentős javuláson ment keresztül. Már nincsenek csípőkiugrási problémái, és kényelmesen tudja végezni ABR gyakorlatait.
A térd sokkal stabilabb, így sokkal kontrolláltabban tudja használni alsó lábszárát is, bár még sok a teendő ott is.
Társadalmi interakcióii javultak, már nem ütöget másokat, akik közelednek felé, hatalmas javulást jelent. Képes a hosszabb beszélgetéseket is végigvárni.
Nyálzásának 95%-a elmúlt, ami nagy megkönnyebbülés a családja számára.
"Nagyon örülünk, hogy rátaláltunk erre a módszerre; új ajtót nyitott számunkra a fejlődéshez. Már az első pillanattól kezdve világos volt, hogy mit kell tennünk. Leonid mester a szakmájában; rendkívül jól ismeri az emberi testet, és minden részletet alaposan elmagyarázott, ami Arianát érinti. Köszönünk mindent." – Pilar, Ariana édesanyja.
Ariana, aki 20 éves, jobb hemiparézissel küzd a bal parietális régióban lévő encephalomalacia és lehetséges kortikális diszplázia miatt. Családja évek óta különböző terápiákat próbált ki, de sajnos egyik sem hozott tartós eredményeket. Az utolsó két évben a helyzet súlyosbodott, ami beszédzavart, nyáladzást, problémákat a bal karjával és egyensúlyi kihívásokat eredményezett.
2024 elején felfedezték az ABR-t, és még mielőtt személyesen találkoztak volna Leoniddal, elkezdték az online feladatokat. Ez egy igazi változást hozott számukra, reményt és tisztánlátást adva a jövőbeli munkához.
Ariana fejlődésének kulcsfontosságú területei:
Testtartás és Stabilitás: A láb támasztó bázisának megerősítése és a rejtett feszültségek kijavítása.
Láb- és Csípőmozgás: A láb rotációjának javítása és a csípő mobilitási korlátainak feloldása.
Izom-Egyensúly: A nagyobb izmok, például a mellizom terhelésének csökkentése, és egyben a mélyebben fekvő kisebb izmok fejlesztése és bevonása.
Váll- és Kar: A felsőtest felesleges feszültségének csökkentése a harmónikusabb mozgás érdekében.
Járás az Egyenetlen Felületeken: Ariana felkészítése a természetesebb járásra, még nehezen járható terepen is.
Forrás: ABR Europe facebook
EREDMÉNYEK BELGIUMBÓL
2024. október | Forrás: ABR Belgium, Leonid Blyum
KÉT ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Erősödő mellkas, bordakosár és has, volumene, térfogata nőtt és stabilabb lett ezáltal. A vállöve is sokat javult, a nyaka már nem csúszik bele a vállövbe, így a nyaka képes lett már szegmentáltabb és önálóbb mozgásra. Ezáltal az egész személyisége kinyílt, jobban "jelen" van a külvilágban.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Erősödő bordakosár, már nem nyomódik úgy össze, jobban tart, mivel a légzése is sokat javult. A hasa is erősödött, teltebb és erősebb lett, amely az emésztését és a felszívódást is segíti a jobb ülésképesség megtartása mellett.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Erősödő mellkas és bordakosár, a medence már nem csúszik bele annyira a hasfalba, az ágyik (lumbális) gerinc szebb és erősebb lett.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Javuló fej-nyak-vállöv kontroll, jobban tart a kulcscsont is.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Nyílik a derék, jobb a bordakosár, a has/derék, és a medence szegmentációja, kisebb a deformitás, kisebb a gerincferdülés.
(Forrás: ABR Belgium)
HÁROM ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Javuló nyak, állkapocs ízület és alsó állkapocs. Stabilabb kulcscsont pozíció, kevésbé süllyed be a mellkasba, jobban tart. Ezáltal javulnak a karok, valamint a nyak-, és a mallkasfunkciók, szegmentáltabb mozgásra képes.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Javul a fej-, és nyakkontroll. Javul a kulcscsont stabilitása, amely a szegmentáltabb, önálóbb mozgást teszi lehetővé.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Erősödő vállöv, a medence - derék - törzs szegmentációja sokat javult, szegmentáltabb mozgásra képes külön-külön is. A lábakon látszik nagyon, hogy már nem egy együtt a törzzsel oldalra dőléskor annyira, mint korábban, azaz képes lett az önállóbb mozgásra egy-egy testrész, amely magabiztosságot és komfortotérzéstt adott a fiatalembernek.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Sokkal stabilabban tartja az állást, sokkal jobb törzskontrllal. Javuló medence állás, lábak, térdek. A vállöve és nyaka sokat erősödött, nem csúszik be a mellkasba a nyak. A vállöv erősödésével könnyebben áll és könnyebben járatható. Sokkal jobb egyensúly ülésben is, az ellenegyensúlyozó képessége rengeteget javult.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Javuló egyensúly, ellenegyensúlyozó képesség, jobb nyak-váll-mellkas-fej diviziók, stabilabban tart, nem süllyednek be, szegmentáltabban tud mozogni.
(Forrás: ABR Belgium)
HÁROM ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Sokkal egyenesebb járásra képes, mert a bordakosara és főként a lumbális gerince sokkal jobban tart, erősebb lett, szélesedett. A jobb oldali csípő és medence, sokkal jobban reagál a földről érkező erőkre lépéskor, így már nem nyomódik úgy be a medence a gynge derékba/hasba.
(Forrás: ABR Belgium)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Stabilabb állkapocs ízület, erősebb és mélyebb bordakosár és has, ezáltal jobb tartás.
(Forrás: ABR Belgium)
Forrás: ABR Belgium facebook
SPML, AZAZ AZ IZOMHOSSZABBÍTÓ, BEMETSZÉSES MŰTÉTEK - 24. WEBINÁR
2024. szeptember | Forrás: Leonid Blyum
A kevésbé invazív műtétekről, az izomhosszabbító, bemetszéses műtétekről lesz szó az alábbi webinárban, ahol a következőkre kapunk választ:
- milyen funkcionális hozadéka lehet egy ilyen "kisebb műtétnek", valamint
- milyen strukturális prevenciót érhetünk el vele, kontraktúrák és ízületi deformitások tekintetében?
- milyen mellékhatásai lehetnek ezeknek a műtéteknek?
- miért kell átgondolni, hogy érdemes-e megműttetni a gyerekeket hosszú távon?
Az angol megfelelője a kisebb beavatkozással járó műtéteknek az SPML (Selective Percutaneous Myofascial Lengthening), azaz szelektív bőr alatti myofasciális izomhosszabbítás. A Google azt írja, hogy az SPML a CP-s gyerekeknek speciális műtéti úton segít meghosszabbítani az izmaikat, hogy javuljon a mozgásképességük, így jobban tudjanak ülni, állni és járni. Nagy kés helyett, kis kést használnak a fibrotómiás műtétek során (ez egy általánosabb neve a műtéti eljárásnak).
Mindegy, hogy a világ melyik részén nézünk körül, eléggé hasonlóak az eljárások. A kezdetek Ulzibat nevéhez fűződnek. Már az 1980-as években így műtött az akkori Szovjetunióban. Dr. Nazarov az egyik legismertebb, Barcelonában műtő orosz doktor, myotenofasciotomy névre hallgató eljárással műt. De van Olaszországban is, Németországban is, számos helyen találkozunk már SPML eljárással. Nazarkin is jól ismert, Csehországban van a törzshelye, de utazik Európa szerte mindenfelé műteni.
Mindegyiknek ugyanaz a logikája:
- felszabadítja a myofasciális szerkezetet (az izompólyát),
- minimális műtéti beavatkozás,
- korszerű,
- optimalizálja a fejlődést.
Nyilvánvalóan a nagyobb műtétekhez képest sokkal kisebb beavatkozás az SPML, és mivel kisebb késsel is történik, kisebb a seb, a heg és a gyógyulás is gyorsabb. Az SPML műtéteket tekintve, a lényeg nem változott. Néhány nagy vágás helyett sok kis vágást ejtenek, amelyek könnyebben gyógyulnak, mint a nagyok. A technika azonban nem változott.
Ha megnézzük a GMFCS skálát, az 1-es és 2-es szintű gyerekek az enyhébb kategóriába tartoznak, és elég jól be tudnak illeszkedni, integrálódni a hagyományos iskolákba. A 3-as szintűek, a közepesen súlyosak, már kerekesszékesek, a karjuk elég erős, hogy önállóan közlekedjenek a kerekesszékkel, és rövid távon beltéren tudnak rollátorral is közlekedni, de a saját súlyuk teherviselése már nehéz számukra. Ők azok, akik közül öt éves kor körül 10-ből 9 gyerek tud nagyjából járni, de tizenöt éves korukra ez az arány megfordul, azaz 10-ből 9 nem lesz már járóképes. A 4-es és 5-ös szintűek sokkal súlyosabbak, önállóságra nem igazán képesek és 7-8 éves kortól folyamatosan romlik az életminőségük.
Az életfunkciókat mutató képen láthatjuk, hogy a gyerekek 7-8 éves kor körül a legügyesebbek, utánna romlik az állapotuk. De ez a besorolás csak a funkcionalitásokat nézi, nem nézi sem a deformitásokat, sem az életminőséget.
Az SPML műtéttel az az orvosok célja, hogy a 3-as szintű gyerekeknek minél jobban kitolják időben a járásképességüket és a funkcionalitásaikat. De szerintem az a fő kérdés, hogy miért is történik az, hogy 15 éves korukra nem bírják el saját súlyukat? Miért nem bírják el magukat már 15 évesen? Miért nem működik erre az időre már a saját testsúlyuk teherviselése? Olvassátok el: Minden a pubertás korban derül ki - A nagy teszt >>
Az SPML műtétek úgymond prevenciós műtéteknek számítanak, mert a nagyobb korrekciós műtéteket többnyire 18-20 éves kor körül végzik, amikor a pubertáson, a növekedési fázisokon már túl vannak a gyerekek.
Mindig az a fő kérdés, hogy mit tehetünk korai fejlesztés címén, hogy hosszútávon a lehető legjobb eredményt érjük el?
Az a nehéz az egészben, hogy amikor 1-2 éves a gyerek, akkor vagyunk a legközelebb még a születéshez, nyilván ekkor vagyunk a legközelebb a szövetek építéséhez és a teststruktúra megalapozásához, kialakításához. Mi legyen 1-2, vagy 5-6-7 éves kora körül a fő célunk? Ez a fő kérdés mindenhol, minden esetben. Mi a legfontosabb ebben a korai időszakban, hogy hosszútávon a lehető legtöbbet érjük el?
Ugyanis általában 10-16 éves kor körül alakul ki a legtöbb deformáció, a növekedési fázisok során. Senki nem vállal felelősséget arra, hogy ha ezt vagy azt teszed a korai fejlesztés során, akkor nagyobb korára minden jól fog alakulni és nem következik be a katasztrófa.
Én annyit tudok tenni, hogy a testét építjük fel a lehető legkorábbi időponttól, hogy a későbbi deformitások és funkcióvesztések ne következzenek be. Mi az alapokat építjük fel, amelyre támaszkodni tud felnőttéváláskor is, a saját súlyának teherviselését megkönnyítjük, így a funkciók nem vesznek el és nem lesznek deformitások. Bébikorban vagy totyogó korban a legjobb kezdeni a struktúra felépítését, ez nyilvánvaló. A súlyosabbak a totyogó kort el sem érik, maradnak a bébi korban. Az SPML megpróbálja kitolni a boldog korszakát a gyereknek, így úgymond prevenciós céllal műtenek, de attól még nem lesz erős és teherviselést bíró teste a gyereknek.
Már gyerekkoromban is imádtam az egyik tanulságos mesét, sok ezerszer hallgattam meg. Talán a világon mindenki ismeri a Három kismalac történetét: az egyik szalmából építi a házát, a másik gallyakból, a harmadik téglából. Nyilvánvaló, hogy hiába műtjük azokat a gyerekeket, akiknek a teste szalma vagy gally. Minden funkcióhoz, de még a statikus pozíciótartáshoz is erős, téglából épült testre van szükségünk.
A választás mindig a szülőké, tiszteletben tartjuk. Választhatják a szülők az SPML műtéteket is, hogy kitolják a nehéz időszak megjelenését, teljesen érthető választás. És azt sem mondom, hogy nem kompatibilis az ABR-rel. Mi az eszközeink és technikáink segítségével tónus javulást tudunk elérni, jobb összeköttetésekkel és jobb disztribúcióval. Folytatódhat az építkezés, a test felépítésének megerősítése, attól függetlenül, hogy mi a család döntése a műtétet illetően.
A mesében az első két kismalac élte az életét, sokat bulizott, de nem gondolt a jövőre. A harmadik megalkotta a jövőbeli stratégiáját, előre gondolkodott és erős alapokat épített, de élvezte magát az építkezést is. Nézhetjük a mesét úgyis, hogy az első két kismalacnak egy késleltetett elégtételét ismerhetjük meg, tudjuk, hogy jön a gonosz farkas majd valamikor, de késleltetjük. Ez az SPML műtét is. Érhető az a gondolatmenet is a szülők részéről, hogy mondjuk ami 5 éves korban sikerül és elég jól megy, vajon tényleg el fog-e tűnni 10-12-14 éves kor körül? És ha egyébként igen, eltűnik, akkor majd megpróbálunk valami műtétet, amivel kicsit kitolhatjuk az egészet. És érthető az a kétely is, hogy ha elkezdünk építkezni, testet felépíteni, vajon biztosan elég lesz ez későbbre, hogy ne jöjjön a gonosz és ne vigyen el magával? Vajon mennyivel nagyobb az esélye, hogy ha építkezek, akkor nem kap el a gonosz és nem csak egy hiábavaló hosszú építkezés volt? Ezek a kérdések jogosan merülnek fel a szülőkben.
Érdemes látni a folyamatokat, és megérteni azokat. Persze lehet csak élvezni az életet, lehet a rehabilitáció által kitűzött célokat követni, miszerint a funkciók, a mozgások a legfontosabbak, de érdemes azért az alapokat is megérteni. Mi ez utóbbira fókuszálunk.
Megjegyzem, hogy rajtam kívül senki más nem vizsgálja a gyerekeknél a horizontális pozíciókat, csak a függőlegeseket (ülés, állás, járás). Pedig sokan még feküdni sem tudnak kényelmesen, mert nem megfelelő a légzésük, nem megfelelő a földdel való érintkezésük, így még a fekvés is kényelmetlen a számukra. Senki nem elemzi a legapróbb mozgásátmeneteket. Csak annyit, hogy emeli-e a fejét, megfordul-e, mászik-e, ül-e. Azt már nem vizsgálja senki, hogy valódi mászást vagy forgást, vagy ülést, állást, járást csinál-e a gyermek vagy csak egyfajta művi mozgást, ami idővel el fog tűnni, mert nem lesz fenntartható a pubertáskor alatt megváltozott, nagyobb testtel.
Én egyedül vagyok nagyon abban, hogy a test felépítésére kell koncentrálni, és sajnos nem fogsz találni olyan szakembert, aki hasonlóan gondolkodik, mint én, hogy még egy véleményt kikérhessél ebben a témakörben. Mert mindenki csak funkciókban tud gondolkodni, legfeljebb más-más stílusban. Az enyhe fejlesztések azok az élményterápiák, mint a zeneterápia, gyógylovaglás, vizi terápia, kutyaterápia.
Magyarország tipikusan a kemény tornában hisz, olyanokban, amelyet órákon át kell végezni, nem pihenhetsz, nem lustálkodhatsz, hősnek és kitartónak kell lenned. Sokszor mondják a terapeuták, hogy muszáj kitartani, a jövő miatt, csak így lehet előre menni és elhalasztani a romlást, stb... Ilyenek a nyújtások, erős masszázsok, Vojta féle nyomkodások, erős gyógytornák, állítógépezés, járatás, stb. Az a probléma gyökere, hogy a legtöbb esetben a tinédzserkori növekedés közbeni állapotváltozásokat már nem követik le ezek a terapeuták, mert inkább csak 6-8 éves korig vállalják a gyerekeket, így nem is látják, hogy mennyire nem működött a dolog. Hát ezt nektek szülőknek kell eldönteni, hogy mi jó, mi nem.
Ott kezdődik a baj, hogy a terapeuták, orvosok nem veszik a fáradtságot, hogy a kor által adott technikának megfelelően dokumentáljanak. Nézzünk körbe, hányan filmezik le a gyerekek mozgását szisztematikusan és elemzik ki azt aprólékosan? Könnyű erre a válasz: senki. Ez a valóság. Én mindent videózok és fényképezek (másodpercenként több képkockával) a személyes találkozások alkalmával, amit aztán összehasonlítunk a következő alkalommal, ahol világosan látszik, honnan hova haladtunk. Az online esetekben is legalább 30-40 speciális összehasonlítást végzek, hogy hogyan működnek az egyes elemek, hogyan és mi változott. Minden alkalommal megtörténik ez, mióta az ABR-t elkezdtem, folyamatosan az éveken átívelően követem, hogy ki hogyan változik, és ezt a családok is megkapják. Még a legdrágább magán kórházi elemzések során sem kap többet az ember, mint néhány soros szöveg, egy-két méréssel. De semmi egzakt, ami összehasonlítható lenne a korábbiakkal vagy a későbbiekkel. Mi mindig vizsgáljuk az egész testet, a főbb elemeit és a legapróbb részleteit is. Ezért tartanak 2 órát az elemzések fejenként. Ezeket együtt sajnos senki sem csinálja.
A kérdés az, hogy mi a célunk? Mi a stratégiánk hosszútávon?
Ha megnézzük az SPML féle műtéteket végző doktorok honlapját, látjuk, hogy milyen sok gyereknek jó megoldás ez a fajta műtét. Csak a kérdés az, hogy milyen időtartamra jó, mennyi ideig lesz tartós, és vajon milyen minőségben? Továbbá kérdés még, hogy mi a stratégiai cél, hogyan fog a teste ettől jobban felépülni, hogyan lesz erősebb, robosztusabb, megbízhatóbb teste hosszú távon is a gyereknek, ami nem fog szétesni a pubertás idején? Ugyanis, ha csak a funkcionális javulást tartod szem előtt, anélkül, hogy a mozgás átmeneteket részletesen elemeznéd, a másodpercek töredékében is, akkor mennyire valós képet fogsz vajon kapni? Hogyan mérik vajon a minőséget? Ha van 200 paramétere egy mozgásnak, de ők csak max 10-et mérnek, akkor mi van a másik 190 paraméterrel?
Ha ránézünk az egyik SPML-es honlapon található képre, láthatjuk, hogy ez a többszörös műtéten átesett gyereknek javult a lába. Ám én másként látom a dolgokat, máshonnan közelítek. Csak annyit kérdezek, hogy milyen áron lett jobb a lába? Mert én azt látom, hogy a lábai valóban szebben állnak, és jobban is tudja használni a lábait, viszont még nincs felkészülve sem a törzse, sem a medencéje, sem a csípője, sem a térde, sem a lábfeje, sem a lábujjai arra, hogy ezeket a lábakat megfelelően használja, azaz hosszútávon ez így nem fog működni. Az apró mm-ek nem működnek ennek a gyermeknek a testében, ezért a nagyobb mozgások, amik cm-ben, vagy méginkább dm-ben mérendők blokkolva lesznek. Jelenleg ez a fiú nem képes a földről érkező nyomást helyesen elnyelni és integrálni, nem működik a disztribúció. Mivel a mm-ek, azaz a sok-sok millió apró összeköttetések fascia, izom, zsír, bőr és ízületek szintjén nem segítenek be, ezért a nagyobb vonalak, a több cm-esek, dm-esek átveszik a mm-ek feladatát: a teherviselést. Ezáltal viszont egy páncélt alkot, blokkolva az egész lábát. Így nem lesz képes járni, mert a járáshoz kellenének a mm-ek is, hogy a földtől érkező reakciós erőt (nyomást) disztributáltan elnyelje a teste. Teljesen logikusan blokkolja a test ezeket a lábakat: adott védekező vonalakon keresztül megpróbálja saját magát megvédeni attól, hogy járjon, mert nem menne hatékonyan.
A nagy műtétek a nagyobb elemeken végeznek beavatkozást, nagy és általában rosszul gyógyuló heggel (a bőr alatti területek a heg körül strukturálisan nagyon megsérülnek). A kis műtétek kis sebeket ejtenek, viszont pont azokon a védekező elemeken végzik, amik nagyon helyesen megvédték a testet attól, amire még nincs felkészülve. A műtéti vágások, bemetszések hatására ezek a védekező elemek nem tudnak már működni, így egy csalós megoldást kapunk, és megkezdődnek az álmozgások fejlesztése, amelyekről tudjuk, hogy nem lesznek tartósak. Amíg a mm-ek nem működnek, addig a nagyok sem fognak hosszú távon. Hiszen minden nagymozgás sok ezer mikromozgásból áll. Ezért csak egy átmeneti álmozgást tudunk ezekkel az SPML műtétekkel elérni.
A járás nem csak egy "hab a tortán" mozgásforma. A járás egy nagy munka, hiszen a földről érkező reakciós erőkkel is meg kell küzdenünk, ellen kell állnunk a különböző nyomásoknak, a saját teherviselésünknek. És az a kérdés, hogy erre készen áll-e az adott egyén. Ha a törzs teljes kapacitása, volumene még nem tart ott, hogy a végtagokat jól kezelje, akkor nem szabad meglepődnünk, hogy további problémákkal fogunk szembenézni.
Az illiopsoas izom illio részének a feladata, hogy horizontálisan segítse a disztribúcióban a medence belső felét, ami még az enyhén sérülteknél sem működik megfelelően, súlyosabb esetben meg pláne nem működik. Éppen ezért minden lépéskor a nyomás, a teher egyenesen a gerincbe érkezik a psoas résszel, és nem valósul meg a medence horizontális disztribúciója. Így nem csoda, ha később gerinc problémák lépnek fel, hiszen a gerinc nem erre lett tervezve. Az izom psoas része minden esetben túlterhelt és feszes a CP-s gyerekeknél.
A Nobel díjas Szent-Györgyi beszélt arról, hogy a psoas (horpaszizom) a kötőszövettel legkevésbé körbevett izom, mert ennek nem a teherviselés a feladata, így tiszta izomrostokból áll, kevés fasciával. (A fascia-dús izmok valók inkább a teherviselésre.) Ezért is ez a legdrágább húsétel a legjobb éttermekben is (filet mignon). És ez az izom nem a teherviselésre való, mégis ez van rendkívül módon túlterhelve a CP-s gyerekeknél és ez veszi át a teherviselés szerepét. Éppen ezért, - mint a fenti gyermek példája is mutatja -, az SPML műtét hatására ugyan a lábak szebben néznek ki, de ugyanakkor az illiopsoas psoas része túl lesz terhelve, mert az illio nem működik, így rendkívül feszes lesz, és mind gerincprobléma, mind csípő probléma várható a túlterhelt izomtól. Ennek az izomnak nem a teherviselés a fő feladata! Mégis a rehabilitációban mindenki ezt az izmot aknázza ki maximálisan és használja teherviselésre a különböző módszerekkel. Nem csoda tehát, ha később előjön a csípő és gerincprobléma.
Amíg nincs felkészülve egy test a műtétekre, addig mindig számolhatunk hosszútávú mellékhatásokkal is!
Amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon a műtét működik-e majd, akkor azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mi lesz velünk hosszútávon, milyen mellékhatásokkal kell majd számolnunk? Igaz, hogy a mozgástartomány nagyobb lesz a műtét után, igaz, hogy kisebb sebeket ejtenek, mint nagy műtét esetén, igaz, hogy szinte azonnal látunk funkcionális javulást a műtét után, igaz, hogy szebbnek tűnik a pozicionálás a műtét után. Ez mind igaz. Csak az a kérdés, hogy mi lesz hosszú távon? Márpedig a tapasztalat azt mutatja, hogy további problémákat szülnek ezek a műtétek is.
A műtétekkel ez a nagy gond, hogy senki sem követi, hogy mi hogyan alakul pár év múlva, különösen a pubertás ideje alatt. Nem vizsgálják, hogy mik a mellékhatásai, milyen feltételek mellett nem szabad műteni ( pl.: ha a törzs vagy az ízületek nincsenek rá felkészülve, hogy fogadják a megváltozott végtagot, stb).
A spazmust mindenki ismeri, az izmok feszesek lesznek, és nehéz lesz kontrollálni. De az izomtónusról már kevesebben tudják, hogy mi is valójában. Az izomtónus fogalma a Google szerint megmutatja az izmok tenziójának vagy az izommozgás ellenállásának a mértékét. De nem létezik egy jó definíció az izomtónusra, és nem létezik mérési módszer arra, hogyan mérjük, vagy milyen érzés, nem léteznek rá skálák. Egyfajta skálát használnak, a MAS (Modified Ashworth Scale) skálát, ami 5 skálából átl, a nincs tónus változástól a rigid változásig. Mindössze 5 skála létezik ennek ennek a mérésére.
Például a vádlinkban (gastrocnemius, kétfejű lábikra izom) 1.000.000 izomrost van. Minden izomrost 1.000 db apróbb myofibrillumból áll. Ezek mindegyike pedig 15.000 szarkomerből áll. Azaz 1.000.000 x 1.000 x15.000 db = 15 trillió alapelemből áll. Ezek még természetesen rengeteg további molekulából állnak. És ezen elemek között mindig ott van az a buborék réteg, ami a fascia.
Sok-sok millió kis apró elemből áll össze minden. Mi az eszközeinkkel és technikáinkkal ezeket a sok milliós apró elemeket segítjük aktiválni, felépülni. És ezért fontos maga a technika is. Ahhoz hogy jól elérjük ezeket, ahhoz be kell tartani a technikánk lépéseit: felszíni érintkezés, tenzió kialakítása és nyomások tartása, oszcillálása. A megfelelő mélység elérésére kell az időt is betartani a lépések között. Ezeket felépíteni viszont időigényes munka. Az SPML az izmot mondjuk 1 cm-es területekre osztja és ott megvágja, ahol hegek keletkeznek. Hogy megfelelő mód-e ez? Én nem gondolom, de be kell látni, hogy gyors megoldás. És még szerencsés is lehetsz, ha a hegek megfelelően gyógyulnak be. A műtéttől lazább lesz a gyerek, így elkezdenek rajta még több mozgást fejleszteni, ami pedig a törzs deformitásához vezet hosszútávon.
1952-ben volt egy tanulmány, amely a pozitív és negatív munkákat próbálta felfedni. Két kerékpáros ült egy tandemen, de egymással szembe tekertek, nem egy iránvba.
Ez még a fascia tudomány megjelenése előtt volt jóval. És azt látták, hogy a negatív munka sokkal erősebb izommunkát eredményez. Azaz, ha valamivel szembe megyünk, akkor még erősebben dolgoznak az izmok. Ez igen fontos szempont, és sosem kapott megfelelő esélyt a továbbtárgyalásra. Az energia elnyelése bizony költségigényes és nincs hozadéka. Megállapította, hogy a hegynek felfelé menni mindig pozitív energia, míg lefelé jönni negatív energia a test szempontjából és könnyebben szerzünk izomfájdalmakat lefelé menet. A testtel szembemenni mindig negatív munka és átalakítja a testet.
Ha az izmokkal próbáljuk megoldani azt, ami nem az ő feladatuk (pl.: a saját testsúly teherviselése, a disztribúció, a reakciós erők elnyelés), akkor az izmok tönkremennek. Ez is történik azokkal a gyerekekkel, akiket izomból próbálnak meg járatni, ültetni, mászatni. Tönkremennek az izmaik felnőtt korukra. A mozgás elemzésekor egyszerűen nem tehetjük meg, hogy dm hosszú elemeket vizsgáljunk csak, muszáj a mm-es skálára áttérni. És ha megnézzük a barátom, Jean-Claude Guimberteau filmjét (Strolling under the skin >>), akkor jól láthatjuk azt a masszát, ami ezt a sok-sok milliárd, trillió elemet körbeveszi.
Nem kerülhetjük el, hogy megvizsgáljuk, mi a költsége annak, hogy milyen teher nehezedik a testünkre a külvilágból, a föld milyen reakciós erőket vált ki bennünk, mekkora a teher rajtunk, ami a testünkkel szembe megy, azaz negatív mozgást eredményez.
Bármilyen utat is választotok, én elfogadom, mert mindig tudunk min dolgozni, hiszen, ha csak fekszünk, még akkor is mindig van egy negatív munka, amivel meg kell küzdenünk. Hiszen az ágy, a föld, a szék nyom minket vissza, ahogy mi is nyomjuk azokat.
A negatív és a pozitív munka aránya miatt alakulnak ki a deformitások is. Csak úgy tudjuk megjavítani a deformitásokat, ha valahonnan energiát merítünk a javításhoz. Ezt a külső energiaforrást a szülők munkája tudja biztosítani. Így nem éget el több energiát a gyermek, mint amennyit kap. Saját magunk nem tudjuk ezt kijavítani. Kívülről kell energiát szerezni, hogy javuljon. Mert ha dolgozol, tornázol, akkor energiát égetsz el, és nem energiát gyűjtesz, hogy a sejtek fel tudjanak épülni és újra tudjanak modelleződni. És ha belegondolunk, az hogy csak fekszünk, az is éget el egy csomó energiát, hiszen egy-két nagyobb izom feladata lenne, hogy szétterítse a nyomást több milliárd irányba, a fasciákba disztributáljon, hogy ne rajta maradjon a teherviselés. Ha a disztribúció nem tud megvalósulni, akkor az izom feladata a teherviselés, ami nem erre lett kitalálva, és egyre feszesebb lesz, és kialakul a spazmus. És ha ezeket megvagdossuk, akkor a kapacitása kicsit javul egy időre a hegek által, de mivel megsértettük az adott területet a műtétek által, újra be fog feszülni.
Összefoglalva, mindenki, aki ismer, tudja, hogy ha a Három kismalac meséjére térek vissza, akkor én a harmadik kismalac elvét követem, erős alapokat szeretnék építeni, amely hosszútávú stratégiánknak is megfelel, és amely később nem dől össze. Célom, hogy ezt a folyamatot ne csak prevencióként vagy muszájként csinálják a családok, hanem élvezzék is, ezért is adom át a webinárokban a tudásom egy részét és alkalmazkodok a döntésetekhez is.
Forrás: ABR Webinar n 24 - SPML, Fibrotomy and other Muscle Lengthening Surgeries. With Leonid Blyum
JAVULÁSOK FÉL ÉV ALATT: ARC, SZEM, SZÁJ
2024. szeptember | Forrás: Leonid Blyum
Nézzük meg, hogy az arc, a szem, és a nyak kontrollja hogyan változik a vibro toll ABR technika használatával, valamint a fascia gél alkalmazásával. A két időpont között egy bő fél év telt el, de a tényleges munka csak 4 hónap volt. Mindkét képen tabletezik a fiatal lány, bele van merülve a tevékenységébe.
Korábban nehéz volt megtartania a koncentrációt, a szeme a fej mozgásával együtt ment végig, nem tudott elkülönülni a szemmozgás a fejmozgástól, így nehéz volt folyamatosan a tabletre fókuszálnia. Míg most, 4 hónap ABR munka után látjuk, hogy sokkal jobb a fej pozicionálása, szelektív szemmozgásra képes már, és a teljes teste is sokkal jobb pozícióban ül.(1:00 perctől)
Hogy ez mind hogyan lehetséges? Hogyan lehet, hogy ilyen miniatür eszközökkel ilyen nagy eredményeket érünk el pár hónap alatt?
Ezeket az eredményeket az ABR vibráló mikrocilinderes toll és a fascia gél segítségével sikerült elérnünk, amelyek azért nagyon kis inputoknak tűnnek, de valójában ilyen mértékű javulást eredményeznek.
Az arc körkörös elemein dolgozunk, a száj és a szem körül. Ezek a kontroll epicentrumai és sokkal fontosabbak, mint a nagy izmok, amelyek keresztülmennek a nyakon. Miért? Mert ezek a körkörös izmoknak mélyrenyúló gyökereik vannak, és teleszkópszerűen működnek. Képzeljük el úgy, mint egy teleszkópot, amely mélyre hatol, különböző rétegekbe és ettől függ, hogy a felszíni, nagyobb méretű izmok teljesítményét mennyire tudja ellensúlyozni.
Ha mondjuk a körkörös izmok 10 rétegnyi mélyre tudnak behatolni, akkor jól tudják kontrollálni és ellensúlyozni a felszíni izmokat, amelyek 5 rétegnyi mélységet érnek el. De ha nincs megfelelő arány a mélységek között, akkor már a felszíni izmok fognak dominálni. Gondoljunk csak az olyan szilikonpoharakra, amelyek kihúzhatóak és az űrtartalmuk a mélységüktől függ. Ugyanez van itt is: minél mélyebbre megy, annál jobb munkát tud végezni a körkörös izom.
Nézzük meg most, hogyan változott az ivása. Hatalmas különbséget láthatunk. (6:00 perctől)
Korábban az egész feje mozgott, valamint a szemei is a szájmozgással együtt mentek az ital szívószálas ivásakor, és nem volt képes a szemeket a szájtól elkülöníteni, mert a felszíni nagy izmok domináltak. Most szelektíven tud mozogni a szája. Miért? Mert javultak a körkörös izmok a szája körül és a szeme körül. Ahogy ezek az izmok mélyebbre tudtak hatolni, már ezek lettek a vezető izmok a koordinálásban.
Fontos tudnunk az alábbiakat:
1. A legfontosabb izmok a szemizmok, mert ezek a leggyorsabban reagáló izmok. Ebben bízik a legjobban az agy.
2. A második legfontosabb izmok a száj körüli körkörös izmok, amelyekben szintén nagyon bízik az agy, bár egy picit kevésbé, mint a szem körüliekben.
3. A harmadik helyen állnak a hosszanti nyaki izmok, amelyekben nem bízik az agy, nem tudja őket jól kontrollálni, mert túl hosszúak és túl sok területen haladnak át.
Míg korábban a felszíni nagyobb izmok domináltak, egy relatív hiányosan integrált, összeköttetésekben gyenge körkörös izomzat mellett, addig ez mostanra megfordult. Korábban a fenti sorrend pont fordított volt: leginkább a nyakát használta, utána az arcot és állkapcsot, és csak legvégül használta a szemeket a koordinálásra. Mostanra ez a sorrend rengeteget javult. Ha azt látod, hogy a gyereked nyitja a száját vagy éppen blokkolja, a feje együtt mozog a szájtátással, akkor nálatok is a fordított sorrend igaz. Ilyenkor az a teendőnk, hogy a kontroll szekvenciát megváltoztassuk, a megfelelő sorrendet alakítsuk ki, ahol a szem körkörös izmai töltik be a vezető szerepet, utána jönnek a száj körkörös izmai, és csak a legvégén van a nyak, amely ezek tetején csücsülve élvezheti a szelektív mozgást.
Ne feledjük, hogy a szelektív mozgás nem a mozgással kezdődik, hanem azzal, hogy képes egy helyben nyugodtan maradni, és autonómiát élvez az adott területen. Ez az első cél, és csak utána jön a szelektív mozgás.
Korábban tehát az arc, a szem, és a száj együtt mozogtak, akár fel-le, akár jobbra-balra (9:30 perctől). Nem tudott az egyik a másiktól elkülönülni. Míg mostanra, képes a szelektív szájmozgásra a szívószállal való iváskor, miközben a szemével tudja figyelni a tabletet is. Ha jól megnézzük, a nyelés folyamata is rengeteget javult, már a megfelelő sorrendben történik.
Az evés folyamata is rengeteget javult. Korábban csak nagy fejmozgatásokkal együtt tudott csak nyelni és sokáig tartotta a szájában az ételt. (11:15 perctől) Mostanra sokkal koordináltabban fogadja az ételt a szájába a kanállal. Javult a fejkontrollja, kicsit kevésbé kell most segíteni, ahogy a kanalat a szájába helyezik. Az ajkak mozgása, a rágás is sokat javult.A kanál szájába helyezésekor a homloktámasznál korábban a hosszanti izmok elhúzták a szem körkörös izmait, ami mostanra már szelektíven tud működni, nem húzza el.
Hogyan is tudjuk ezeket javítani?
Jól tudjuk, hogy nem elég az izmokon dolgozni, hiszen azok egy adott környezetbe vannak beágyazva. Ezt legjobban Jean-Claude Guimberteau videója mutatja. Megmutatja, hogy a bőr és az izomrostok hogyan tudnak együtt mozogni. Nem lehet ezeket elkülöníteni. A bőr a fő kontrollja az izomnak. Ezért legelőször is a bőr minőségét kell javítanunk, hogy képes legyen stabilizálni az alatta fekvő izmokat. Ehhez aktiválnunk kell azokat az elemeket, amelyek a kettő között helyezkednek el. A bőr a fő kontrollja az izomnak. Ezért legelőször is a bőr minőségét kell javítanunk, hogy képes legyen stabilizálni az alatta fekvő izmokat. Ehhez aktiválnunk kell azokat az elemeket, amelyek a kettő között helyezkednek el. Javítjuk azokat a hiányosságokat, amelyek a szöggyorsulást határozzák meg az izom és a bőr között, és segítenek megfelelő tartást biztosítani egy paralelogramma alakban. Enélkül nem tud megvalósulni a megfelelő koordináció.
Két eszközt hívunk segítségül: a fascia gélt a bioaktív proteinekkel azáltal, hogy tápláljuk ezt a "masszát", valamint a mikrocilinderes vibro tollat, amely a görgetés révén segít a paralelogramma kialakításában, hogy ne csúszkáljon el a bőr, hanem egy meghatározott mértékű tartást adjon az izmoknak a megfelelő környezet kialakításával.
A fentiek gyakorlatilag minden érintettre igazak, az enyhe CP-től vagy az autizmus spektrumzavartól egészen a súlyosan halmozottan sérültekig.
Forrás: ABR Basics - Amazing Face, Eating, Drinking and Swallowing improvements. By Leonid Blyum
A BUKKÁLIS LÉGZÉS ÉS A FASCIA
2024. szeptember | Forrás: Leonid Blyum
Az emlősök a bordakosár mozgatásával lélegeznek. Az állatoknak adott időközönként mozgásra van szükségük, hogy a légzésüket fenntartsák és táplálják. Az emberek légzéséhez nem szükséges a mozgás, bordakosaruk a test mozgásától függetlenül képes működni. A hüllők pedig bukkális légzéssel lélegeznek, ami egy alacsonyabb szintű légzés, mint az emlősöké. Azonban, ha egy gyermek nem a megfelelő módon születik meg erre a világra, és a finom és kényelmes méhből egy krízis során landol a kemény világunkban, akkor komoly nehézségekkel néz szembe, és ha valamilyen "rendszerleállása" van, akkor ezután egy belső rendszer újraindítás következik be, amely pedig az alacsonyabb szintű, bukkális légzést fogja használni. (0:01-0:21) Nem kell ettől megijedni, hogy ha békaszerűen lélegeznek a gyerekek. Ez a túlélésük záloga, azért váltanak át erre a légzésre, mivel a fejlettebb, független bordakosári légzés nem működik, és csak így tudnak életben maradni. Viszont ezt át kell alakítanunk bordakosári légzésre, hiszen a bukkális légzéssel a funkcionális fejlődés nem a megfelelő irányba tart. Az ABR-rel erre is képesek vagyunk, a szülők kitartó munkájának köszönhetően.
Az alábbi videó elején látszik, ahogy a kislány a tokáját használja a légzés megsegítésére.
Forrás: ABR Basics - Discover the Layers of Breathing with ABR. By Leonid Blyum
JAVULÁSOK TESTSZERTE EGY ÉV ALATT
2024. augusztus | Forrás: Leonid Blyum
A légzés javulása
Tekintsük meg a videón a légzési kapacitás javulását! Láthatjuk, hogy mennyivel jobban tágul az egész bordakosár, a hát, az oldalak, és a medence. Teljesen egyértelműen látszik a változás.
Mindig is erre térek vissza: a hát fejlődése nagyon nagy fontossággal bír, hogy megfelelően tudjon tágulni minden elem, minden lélegzetvételkor. Enélkül sem a medence, sem a lábak nem tudnak megfelelően fejlődni. Ezen felül szépen javultak a horizontális és a vertikális irányú görbék, az egész mellkas szebben tágul, amely függetlenedett a kartól, és a nyaktól, nem süllyed be a nyak a mellkasba.
Forrás: ABR Basics - Breathing Better: An ABR Sucess Story. By Leonid Blyum
A láb aktivitása
Nézzük meg, hogy egy évvel ezelőtt mennyire együtt mozgott az egész láb a törzzsel, egy tömbként, nem tudtak szegmentáltan, egymástól függetlenül mozogni. Láthatjuk, hogy a lábujjak mennyire nem vettek részt a mozgásban, valamint a lábboltozat sem funkcionált rendeltetésszerűen, így a sarok sem vette át rendesen a terhelést a testsúly áthelyezéskor. Különösen a bal lábon. Mostanra, egy évvel később pedig a jobb lábon lévő lábujjak sokkal aktívabbak lettek, a bal lábboltozat elkezdett felemelkedni, ami korábban még nem volt látható, mindkét láb teherviselése javult.
A csípőcsont is sokkal stabilabb lett, valamint a fenékizmok is aktívabbak lettek, összhangban dolgozva a lábujjakkal.
Forrás: ABR Basics - Transformative Leg Activity with ABR: A Remarkable Journey. With Leonid Blyum
A lábujjak stabilitása
A lábujjak koordinációja és stabilitása rendkívül fontos, hiszen befolyásolja az egész medence felé irányuló mozgást, végig az egész lábon.
Először is az egész testtartása sokkal stabilabb lett.
Másodsorban, ugyanazt a mozgást sokkal "gazdaságosabban", kisebb energiaigénnyel hajtja végre, és sokkal pontosabban. A rotációs mozgást korábban követte a kar és láb lendítése is, most erre már nincs szüksége. Ezt a sokkal jobb lábujjműködésnek köszönhejtük. Ezekre a kis apró gazdaságos funkciókra van szükségünk, nem a nagy mozgásokra. Attől lesz könnyebb az életünk, hogy a mozgáskoordinációnk javul.
A jobb lábra való testsúlyáthelyezés az egész test fordulásakor rengeteget javult, sokkal stabilabb lett, és sokkal gyorsabban, pontosabban tudja egyik lábról a másik lábra áthelyezni a testsúlyt. Korábban lassabban és nagy terpeszben tudta elvégezni, előredőlő testtel és kis extra segítséggel a karokkal, míg mostanra sokkal szebb lett. Mindeközben a lábujjak aktivitása beindult, könnyen emeli a lábujjait anélkül, hogy hátraesne, mint korábban tette.
Forrás: ABR Basics - Enhanced Stability and Toe Activation in ABR Therapy. With Leonid Blyum
Az ugrás javulása
Nézzük végig az egyes fázisokat:
1. Testtömeg középpontját lejjebb helyezzük. Már itt látszik, hogy mennyivel szebb a tartása, és hogy bevonja a vállövét is a mozgása.
2. Ahogy elugrik felfelé látjuk, hogy mennyivel könynebben teszi, mennyivel jobban bevonja a lábfejét, a sarkát, a lábujjakat, mennyivel szebb a kar helyzete. (A bal oldala még gyenge, besüllyed, de jobb, mint volt.)
3. Landoláskor a testnek a talptól felfelé irányuló reakciós erőket el kell tudnia nyelnie. Míg korábban a leérkezés egy törzscsavarodással párosult, mostanra ez minimalizálódott. Bár a biztonság kedvéért még most is szívesen nyúl a botért, de közben sokkal stabilabb és aktívabb az egész lábfej.
Forrás: ABR Basics - Transforming Stability and Coordination. The Jump. By Leonid Blyum
MIÉRT OLYAN NEHÉZ ÁTTÖRNI A GÁTAT, HOGY ISMERTEBB LEGYEN AZ ABR A SZAKEMBEREK KÖRÉBEN IS?
2024. július | Forrás: Leonid Blyum
Leonid Blyum-ot kérdeztük arról, hogy miért terjed olyan nehezen az ABR világszerte a szakemberek között? Hiszen ha egyet kívánhatnának a régi ABR-es családok, akkor csak azt kívánnák, hogy bárcsak előbb tudhattak volna erről a terápiáról.
Leonid Blyum: "Egyrészt nehéz belátni, hogy a biológia könyv első mondata, miszerint minket a vázizomrendszer, azaz a csontvázunk és izmaink tartanak össze megdől, és helyette a fascia lép be, amelyben a csontok és izmok csak úszkálnak, de a valódi tartást, azaz azt a környezetet, amiben az izmaink és csontjaink tevékenykedni tudnak igazából a fascia határozza meg. Ez viszont egy teljesen másfajta gondolkodást feltételez, és az ok-okozatok is már új értelmet nyernek. Újraformálni a gondolkodást az elejétől fogva nem egyszerű.
Próbáltam már korábban elismertetni, például 2014/2015-ben próbáltuk Kanadában, több száz gyerek bevonásával, több száz oldalas tanulmányt készítettünk, de még csak kiadni sem tudtuk, mindig visszadobták, és nem a külső dolgok miatt, hanem egyszerűen nem értették meg, amit mondunk. Azt feltételezik, hogy a passzív terápiák nem működhetnek jól, és ezért kizárt, hogy ez működjön. Senki nem hiszi el, hogy otthon végzett terápiával lehet előre haladni. Hogyan tudna egy otthon végzett terápia jobban működni, mint egy professzionális szakember által végzett terápia? Hiába látták, hogy a profik által végzett aktív terápiák nem vezetnek sehova súlyos CP-s esetekben... Ha nem vezet a gyógytorna sehova, akkor már a gyógyszerek és a műtétek jönnek sorba. De véleményem szerint sem a műtét, sem a gyógyszeres kezelés nem építi fel a testet, csak tovább gyengítik, és csak ideiglenesen nyújt látszólagos segítséget. De ennek ellenére sem vesznek minket számba, azon az állásponton vannak a szakértők, hogy hogyan képzeli bárki is, hogy az otthon végzett terápia jobb lenne a profi orvosi beavatkozásoknál vagy a gyógytornánál?
Ez nyilván már indikálja a visszautasítást, még el sem olvassák a tanulmányt. Ráadásul a mienk nem intenzív, nem aktív, hanem egy passzív terápia és otthon végzik amatőrök. Csak rossz lehet...
Sok ismerősöm mondja, hogy egy meg nem értett zseni vagyok, stb, de nem erről van szó... egyszerűen máshonnan nézem a folyamatokat. Szerintem ott van a probléma elásva, hogy mindenki a nagy tömegből indul ki, akiknek a testük stabil csak 1-2 helyen elromlott és azokat teszi helyre. És ezek alapján próbálja meg a súlyos CP-s eseteket is kezelni. Óriási hibának tartom ezt, mert pont fordítva kéne közelítenie mindenkinek. Előbb meg kéne értse azokat a súlyos eseteket, ahol a test nagyon gyenge, nagyon pengeélen táncol az életbemaradásért, és ha ez alapján megértené, hogy mit miért csinál a test, akkor már a többieket is sokkal könnyebb lenne kezelni. De amíg nem jutnak el idáig, mit tudok én tenni...?
Ha valaki annyi időt tölt egy CP-s gyerekek mellett, mint én, és alaposan tanulmányozza őket, felfedi az ok-okozatokat, akkor megértheti, hogy mindent, amit tesznek, okkal tesznek, van rá teljesen logikus magyarázat és ahogy dolgozunk rajtuk, úgy szűnnek meg szépen a legmélyebb okok. Kicsit olyan ez, mint a tenger. Ha dagály van, csak 1-1 kis szikla látszik ki, és próbálod elképzelni, mi lehet alatta. De ha apály van, akkor minden az alapoktól látszik. Ezért kell azokkal foglalkozni, akik az apály, azaz az élet nehéz oldalára kerültek, mert onnan lehet megérteni az emberi test működését igazán. Ugyanis a súlyos CP-s gyerekek teljesen logikusan csinálják, amit csinálnak. Ők csak a nagyobb léptékű, a cm-eken alapuló mozgást tudják kivitelezni milisekundum alapon, ami nyilván nem működik jól, ezért is látjuk furának a dolgaikat, de anatómiai oldalról teljesen logikusak, hiszen a mm-ek nem működnek a disztribúció hiányosságai miatt, így csak a cm-eken működő izmokkal tudják helyettesíteni a hiányt. Ha ezt megértjük és innen közelítünk, minden új értelmet nyer és logikus lesz. A mi feladatunk és célunk már több mint 30 éve a disztribúció. Ahogy sikerül bevonni a testtérképbe minél több elemet (a kötőszövettől a bőrőn, a szalagokon át az izmokig és ízületekig), úgy javul a tartásuk, a testük struktúrája, a funkcionális mozgásuk, a közérzetük és boldogságuk."
Mi hálásan köszönjük Leonidnak, hogy ennyire máshonnan közelít, és több ezer, több tízezer gyereknek segített már. Sajnáljuk, hogy a bürokratikus rendszer mindenhol így működik. De mi csak összetehetjük a két kezünket, hogy Leonid jön ide Magyarországra, segít és a gyerekeink javulnak.
Forrás: Leonid Blyum-mal való beszélgetések
NYÁRI TRÉNING TAPASZTALATOK + 1 ÉRDEKESSÉG
2024. július | Forrás: Hárosi Brigitta
Az ABR Magyarországon 2017 óta elérhető. Leonid Blyum nagyon alapos előzetes felméréseket tart, majd betanítja a családokat az újonnan kifejlesztett ABR technikákra, mint például a rezgő mikrolabdás mikrooszcillációkra, valamint az új vibrotollra, illetve a pisztolyhoz a dupla fejek használatára. A végén olvashattok a terápiás birkózásról is, amit érdemes akár a mindennapokba is beültetni.
Miklós most kezdte az ABR-t, néhány hónappal a felmérés előtt egy ismerkedő feladatsorral és technikával gazdagodott, hogy mire találkozik Leoniddal, már legyen egy adott tapasztalata arról, mi és hogyan zajlik. Miklós családja teljes mértékben elkötelezett az ABR mellett, mindkét szülő - anya és apa - aktívan dolgozik vele azóta.
A felmérés során Leonid azonosította azokat a kulcsterületeket, amelyekre a következő hónapokban koncentrálni fognak:
- A ülőplatform javítása, hogy Miklós, aki most kezdi a sulit, hosszabban tudjon majd ülni és figyelni az órákon
- A lábak fejlesztése és a lábujjak mozgásának differenciálása a állás és járás támogatására
- A gyenge medence területének szélesítése és erősítése a járáskép és ülésképesség javulásához
Miklós, aki nagyon együttműködő és elszánt gyerek, várhatóan nagyon jól fog fejlődni. Szeretettel üdvözlünk az ABR útján!
József és családja 2023 májusa óta ABR-eznek, most volt az egyéves utánkövetésük. József nagy mértékben javult, különösen a gerincferdülés, a légzés tekintetében. Azonban egy foggyulladás és a 6 hónapos antibiotikum kúra miatt jelentős visszaesést tapasztaltak a fejkontrollban. Egy elhúzódó, félrekezelt foggyulladás (sipollyal) nagyon nagy mértékben kihat a fejkontrollra. De ennek ellenére is, sok-sok apró javulásról számoltak be maguk a szülők is.
A felmérés során Leonid József fejtartásának, nyakstabilitásának és általános testkoordinációjának javítására összpontosított. A mikrolabda és vibro toll használatával szeretnénk most a nyak és állkapocs működésére koncentrálni. Célunk József fejtartásának és stabilitásának növelése.
Kulcsfontosságú területek:
- Nyak és állkapocs működés: vibro toll használata és mikrolabda oszcilláció a fejtartás és a nyakstabilitás javítására.
- Gerincferdülés további javítása: a gerinc mobilitása és struktúrája, a bordakosár 3 dimenziós mozgásának javítása a cél.
- Jobb disztribúció testszerte minden rétegen át: az általános bőr-, kötőszövet és izomtónus további javítása a célunk a jobb testtartás érdekében.
Izgatottan várjuk a pozitív változásokat és javulásokat, amelyeket ezek a célzott technikák hoznak majd József számára.
Most egy másik inspiráló fiatal tinédzsert, Mátyást mutatjuk be, akik már 2017 óta ABR-eznek, és azóta is kivételes elkötelezettséget és kitartást tanúsítanak.
Mátyás fejlődése: Matyi jelentős javulást mutatott az elmúlt időszakban több kulcsfontosságú területen, többek között:
- Az egyes rétegek disztribúciója: jelentős javulás a bőr, a kötőszövet és az izomtónus terén, amely hozzásegítette Matyit a jobb általános testkontrollhoz, és a deformációk elkerüléséhez, valamint az egyre jobb minőségű mozgáskoordinációhoz.
- Pozíciók megtartása és jobb ülőplatform: egész testét érintő jobb stabilitás és kontroll, ami javítja a környezetével való interakcióját és megkönnyíti a mindennapi tevékenységeket. Az önállóbb ülés képessége is rengeteget javult.
- Fej- és nyakkontroll, arcmimika: nagy előrelépést ért el Matyi a fej és nyak stabilitásában, kontrolljában. Ennek és a jobb mimikának és az arcizmok jobb disztribúciójának köszönhetően a kiejtése, artikulációja is sokat javult, beszéde sokkal érthetőbbé vált.
- Fő célunk a közeljövőben: a deréktáji területek további javítása.
Egy szívhez szóló történet: mélységesen meghatott bennünket Matyi különleges kapcsolata és kötődése az öccséhez (és persze másik 6 testvéréhez). Nemcsak a játékos pillanatokat élvezik (birkóznak gyakran), de az öccse is szívesen kipróbálta az ABR gyakorlatok kivitelezését Matyin, kiváló technikával.
Ez példázza, milyen KÖNNYŰ megtanulni és alkalmazni az ABR-t otthon, különösen, ha az egész család részt vesz benne. Matyin egyébként édesanyja és édesapja egyaránt dolgozik, csodás látni ezt a családi összetartást.
Mátyás és családja ragyogó példa az elkötelezettségre. Minden tavasszal találkoznak Leoniddal személyes konzultáció keretében, és télen online elemzést kapnak Leonidtól, és otthonukban kapják a betanítást. Matyi fejlődését öröm követni!
A családon belüli kapcsolat valóban inspiráló, köszönjük, hogy ilyen megbízható pillére vagytok ABR közösségünknek!
András családja úgy döntött, hogy elkezdi az ABR módszert egy meggyőző előzetes felmérés után, amelyet Leonid Blyum végzett. Az előzetes felmérés során Leonid személyesen elemezte András állapotát, miliméterről miliméterre mindent átvizsgált a felszínen és a mélységben, a rétegek között és elmagyarázta nekik mindazt, amit tudniuk kell András állapotáról, és hogy hol miben tudunk segíteni az ABR-rel.
András - mint a legtöbb ABR-es gyerek is - több kihívással néz szembe: vékony fiú, hiányos disztribúcióval, az egyes rétegek közti tartás nagyon gyenge, éppen ezért a nyak-, és törzs kontrollja gyenge, a medencéje sekély, a légzése nem megy minden irányban. Elsődleges célunk most, hogy segítsük Andrást jobb és hatékonyabb pozíció megtartásában és ülési készségeinek javításában. Olyan speciális ABR gyakorlatokat kaptak a következő hónapokra, amelyek segítenek a szövetek differenciálásában, a medence stabilitásában, valammint a nyak-, és a törzs irányításában.
Már most használják az összes új ABR technikát, beleértve a dupla fejű pisztoly működését, a mikrolabda-oszcillációkat, amellyel intenzívebben tudunk hatni a nyakkontroll javítására, a bordakosár megerősítésére, és a karok felszabadítására.
Izgatottan várjuk, hogy milyen előrelépéseket érnek el idővel. Sok sikert kívánunk!
Bianka régi motoros, shunt, csípő fájdalom, szóval a hullámvölgyek jól ismertek. Voltak nehezebb időszakok, amikor a csípőfájdalmára kellett koncentrálni és oldani az erős állandó diszkomfotot. Most viszont, miután az rendeződött, az utóbbi időben jól tudunk a gerincére összpontosítani, hiszen meglehetősen nagy gerincferdülése volt. Még van is, de jóval jobb állapotú már, hiszen a bordái alá beszúszott a medenecéje, annyira erős volt, a lábait nem lehetett kinyújtani, állandóan felhúzva tartotta. Mostanra a lábát szinte teljes mértékben ki tudja nyújtani, a bordái alól kijött a medencéje, a gerincferdülése is sokat javult. A bordakosara rendkívül gyenge volt a kezdetekkor, mostanra szép erős és stabil lett, sokkal jobban tart. Ennek is köszönhető a javulás.
Ezeknek köszönhetően Bianka már állandóan jókedvű, mosolygós, kiegyensúlyozott nagy lány, most töltötte a 18. szülinapját.
A jövőbeli tervünk továbbra is a gerinc, a has, a derék stabilitásának növelése, a fej-, és nyakkontroll, a medence szélesítése és mélyítése, a még jobb minőségű ülés eléréséhez.
Gratulálunk a családnak a kitartó és következetes munkájához, hatalmas ajándékot kapott ezzel Tőletek Bianka!
Alíz az egyik legfiatalabban kezdő pici volt 5 évvel ezelőtt itt Magyarországon. Rendkívül sokat feszített hátra, sokat sírt, minden, a legkisebb környezeti behatás is egy nagyfokú hátrafeszítést váltott ki, még babakocsizni sem tudtak kimenni a levegőre. Szóval nagyon nehéz helyzetből indult a család. Viszont ez mostanra már teljes mértékben megváltozott!
Alíz az egyik példaképem, mert családja a legnagyobb kincset tudta elérni nála: a SZABADSÁGOT!
Milyen szabadságot? Az érzelmi, a mentális, a viszcerális szabadságot! Nyilván van még fejlesztendő, de kimondhatatlanul nagy mértékben fejlődött! Már nem ijedezik a külső környezettől, hangoktól, mozgásátmenetektől, érzelmi behatásoktól, saját gondolataitól. Teljes mértékben részt vesz a külvilág dolgaiban, mindent ért, reagál, kommunikál.
Egy tanulmány szerint, a mozgássérült gyerekeket nem az zavarja a leginkább, hogy nem tudnak futni, járni, hanem az, hogy minden egyes gondolat, minden egyes érzelmi behatás viszi magával a testét is, (befeszül, ha beszélni/enni szeretne vagy ha eszébe jut valami, vagy ha hall/lát valamit), nem beszélve az emésztési nehzésgéekről, ami szintén.
Alízt ettől a nagy "börtöntől" tudta felszabadítani a családja, ami hatalmas előrelépés a boldog élet felé. Sokkal, de sokkal fontosabb, mint maga a mozgás, a mozgásfunkciók csak sokadlagosak a prioritási sorrendben. Alíz már saját belső motivációjából is akar mozogni, és ez a mozgás nem egy erőltetett, feszes, utasítás alapú mozgás, hanem egy sokkal harmonikusabb, szép mozgás.
Szép és nyugodt életet tudnak élni, tudnak már autóba ülni, babakocsizni, eljárnak koncertekre, és Alízt semmi sem zavarja már. Miért?
Biztos azt gondoljátok, hogy mert kinőtte... hát nem. Ezt nem lehet kinőni és a hozzá hasonló gyerekeknél mindig megmarad. Megmarad, sőt rosszabodni is tud... mindaddig, amíg a belső stabilitása, a testének struktúrális átalakulása nem fejlődik, ami a bizonytalansági tényezőkkel elbír a mindennapok, minden percében, minden másodpercében. Ha a teste felépül, és jobb összeköttetések létesülnek, akkor a stabiltiás nő, több elem képes segíteni a teljes testet, és elvezetni a kívülről érkező behatásokat
Szívből gratulálunk a családnak, akik 100%-os elkötelezettséggel dolgoznak Alízon, és az eredmények természetesen látszanak is.
És most végül jöjjön az én lányom, Timi. De mivel magunkról nehéz írnom, inkább lefordítom azt, amit Manuel Pascual írt rólunk.
"2015 óta Brigitta fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy ezt a modern rehabilitációs módszert Magyarországra is elvigye, erőfeszítései számtalan családnak segítettek már.
Legutóbbi látogatásunk során rendkívüli javulásokat tapasztaltunk Timi állapotában. Jelentős előrelépést láttunk a linea alba vonalaiban (hason függőleges irányban), a vállában, a tenyerében, a fenekén és a combján. Jelenlegi fókuszunk a derekának és az ülőfelületének átalakításán van.
Az ABR egyik számos előnye a fájdalom kezelése. Timi állandó kényelmetlenséget érez, de az ABR vibro eszközeinek használatával hatékonyan tudjuk kezelni a fájdalmát.
Már készülünk a következő tréningre. Külön köszönet Brigittának a konzultációk és tréningek szervezéséért, lebonyolításáért, valamint Leonid Blyum rendkívüli szekértelméért.
Három előzetes felmérést is végeztünk, és miután találkoztak a családok Leoniddal, mind úgy döntöttek, hogy elkezdik az ABR-t. Ez valóban bemutatja az ABR hatékonyságát és Brigitta elkötelezettségét, hogy segítsen lányának és sok más családnak Magyarországon.
Köszönjük, Timi és családja, hogy inspirációt nyújtotok és vezető szerepet játszotok Magyarországon!"
Már csak annyit tennék hozzá, hogy valóban, hatalmas élmény számomra látni, ahogy ezek a családok mind fejlődnek, előre haladnak, nyilván különböző mértékben, de mindenki előre megy. Fantasztikus látni, ahogy mindenki erősebb, robosztusabb lesz és "jobban érzi magát a bőrében", szó szerint, hiszen még a bőrének a minősége is javul rengeteget, amiről senki sem gondolná, hogy mekkora szerepet játszik a tartásban és a semleges pozíció elérésében.
Nagy dolognak tartom, hogy rajtam kívül nagyon sokan csinálják már 5-8 éve, időt, energiát nem kímélve, ami valóban azt jelenti a számomra, hogy sokan gondoljuk úgy, hogy ez az út, ez az a módszer, amivel végre megtaláltuk azt, hogy hogyan tudunk hosszútávon is segíteni a gyermekeinknek, még akkor is, ha a nehezebb tinédzser korba lépett már, vagy esetleg már azon is túl van és fiatal felnőttként is folyamatosan tud haladni előre.
Köszönöm Nektek a bizalmat és veletek együtt örülük mindig minden eredménynek!
+1 ÉRDEKESSÉG - TERÁPIÁS BIRKÓZÁS
Mindenkinek javasolt a terápiás birkózás: persze mindenkinek a saját mértékében! Összeölelkezve, körbefogva egy memória matraccal, kis apró mozdulatok végzésével jobbra-balra, előre-hátra, kicsit hintáztatva, pulzálgatva, oszcillációs, mikrohullámzó mozgásokat végezve.
A lényeg az apró mikromozdulatokon és a rotáción van (saját tengelye körül). Megpróbálhatnak kiszabadulni a gyerekek a fogságból is. Nagyon hasznos játék!
A nagymozgások mindig sok-sok millió apró mozgásból tevődnek össze. Ezért érdemesebb a sok kis mokromozgást gyakorolni, ami majd összeáll nagymozgássá. Így ki tudjuk iktatni a felszíni nagyizmok kizárólagos használatát, és be tudjuk vonni a kisebbb, mélyebben fekvő izmokat is. Ez az elsődleges mozgás!
Hajrá és jó játékot mindenkinek!
Forrás: Leonid-dal való konzultációk és betanítások során elhangzottak
BESZÁMOLÓ A NYÁRI KONZULTÁCIÓRÓL ÉS TRÉNINGRŐL
2024. július | Forrás: Hárosi Brigitta
Örömmel számolhatok be az elmúlt időszak lenyűgöző felméréseiről és tréningjeiről. Leonid Blyum, ahogyan tőle megszokhattuk, ismét alapossággal és szakértelemmel vizsgált mindenkit. Az eredmények pedig magukért beszélnek: a gyerekek erősebbek és robusztusabbak lettek, a fejlődés mindenhol jól látható. Most is hozott új eszközöke Leonidt, új technikákat talált ki, nincs olyan félév, hogy valamit ne újítson, folyamatos az innováció.
A tinédzserkor önmagában sem egyszerű, hát még, ha a testük különféle deformitásokkal küzd. Azonban nem ez az időszak, amikor eldől, milyen lesz a fiatalok testének állapota; a változások sokkal hamarabb kezdődnek.
Az ABR módszer azonban bebizonyítja, hogy mindig van lehetőség a javításra. Bár ez sem csodamódszer, és minden család életében vannak könnyebb és nehezebb periódusok, az eredmények folyamatosan pozitívak: mindenki előrehalad, és életkortól függetlenül egyre jobb állapotba kerül. Ez különösen nagy érték a nagyobb gyerekek, a 10-12 év felettiek és a fiatal felnőttek számára.
Kiemelten fontos a bébi- és kisgyermekkor, hiszen ilyenkor alapozhatjuk meg a jövőt. Nem mindegy, hogy ebben az időszakban a jelenre koncentrálunk, és a lehető legtöbb mozgásfunkciót hozzuk ki a gyerekekből, vagy a hosszú távú jövőre gondolunk, és biztosítjuk, hogy pubertáskorban és utána erős, robusztus és jól működő testük legyen.
Mindenkinél fejlődés volt látható a bordakosáron, a gerincen, a medencén, a csípőn, a vállövön, nyakon, az arcon, a száj- és szemmozgásokon, valamint a kéz-, és lábhasználatban. Ezeket szinte minden esetben célozzuk.
A célunk egy olyan test kialakítása, amely magától jól működik, függetlenül a parancsszavaktól, jókedvtől vagy hangulattól. Olyan testet szeretnénk, amely nap mint nap képes ugyanarra a teljesítményre, és amelyben a gyerek jól érzi magát és boldog. Például, hogy ne csak akkor tudjon szépen ülni, amikor jó formában van, hanem mindig. Az ülés nem egy tudás, nem készség, hanem képesség, amit bármikor meg tud csinálni a gyerek, ha a teste képes már rá, izommunka nélkül.
A boldogság alatt az érzelmi és mentális szabadságot értjük, valamint a viszcerális (emésztési) szabadságot is. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek képesek legyenek gondolkozni anélkül, hogy kibillenjenek az egyensúlyukból, örülni anélkül, hogy befeszüljenek, és emészteni anélkül, hogy fájdalmat éreznének vagy vissza kelljen vonulniuk a külvilágtól.
Az ABR módszerrel elért eredmények bizonyítják, hogy mindez lehetséges. Köszönjük szépen annak a sok családnak, hogy kitartóan dolgoznak otthon a gyerekükön, energiát és időt szánnak rá, hiszen ezek az eredmények a szülők áldozatos munkájának és Leonid minden részletre kiterjedő elemzésének, vizsgálatának köszönhető!
Forrás: Konzultáció és tréning Leonis Blyum-mal
A NYÁLAZÁS - 23. WEBINÁR
2024. június | Forrás: Leonid Blyum
Mi a nyálazás oka?
Különböző magyarázatok vannak arra, hogy miért nem marad a nyál a szájban, miért is folyik ki. Egyik az, hogy nehéz nyelni, a másik az, hogy túl sok nyál képződik. Általánosságban azt írják, hogy a test elülső részén képződő problémáról beszélünk egyrészt, hiszen elől kifolyik a nyál, de a másik probléma meg hátul is adódhat, a váladék gyűjtésével, ami végül köhögéshez, félrenyeléshez vezethet.
CP esetén a következők miatt alakulhat ki fokozott nyálazás:
- nehezített a nyelés,
- nehezített a nyál hátraterelése a torokban,
- nyitott száj,
- az állkapocs instabilitása,
- nyelvlökés,
- gyenge észlelés és érzékelés a száj körül,
- szájlégzés,
- gyakori izgalmi állapot,
- koncentráció hiánya,
- gyenge fejkontroll, nyakkontroll és törzskontroll.
Ezeket az infókat a Google-ről tökéletesen össze lehet szedni.
Egész jó listát ad a PubMed is, vagy egyéb erre specializált kórházak, azonban látjuk, mindig csak egy hasonló listát adnak. Nem látni azt a törekvést, hogy meghatározzák, mi is a probléma gyökere, honnan ered, és mi az a fentiek közül, ami miatt már csak mint egy kaszkád folyamat, egyik következik a másikból. Engem mindig az érdekelt, hogy mi mit idéz elő, én mindig folyamatokban gondolkodom.
Ha megnézzük a nyak anatómiáját, és fascia szerkezetét, ami számunkra most fontosabb, mint az egyes elemek, akkor szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a fascia egy mindent átszövő mátrixos elem, amelynek még külön anatómiai neveket sem adtak. A fascia lényege abban rejlik, hogy mennyire tud segíteni a többi elemnek, mennyire tud disztributáltan részt venni a folyamatokban, tud-e segíteni a stabilizációban, mint olyanban, a testsúly teherviselésében, a légzésben, a mozgásban, stb. Ennyire egyszerű, ugyanakkor rendkívüli fontosságú.
Mi mindig azt nézzük, hogy ez a mm/ms alapon működő fascia tud-e kellően segítani azoknak az elemeknek, amelyeket körbevesz. Ez a gyökere mindennek, ez az alapja mindennek. Fontos még megemlítenem, mit már korábbi webinárokban részletesen tárgyaltunk, a torziót. Minden elem csavarodik, torziós tulajdonsággal rendelkezik. (A torzió a rugalmas alakváltozásnak az a fajtája, amelyben az egyik végén befogott egyenes huzal a tengelye körül megcsavarva visszacsavarodni igyekszik. Ennek nagysága egyenesen arányos a huzal hosszával.) A legkönnyebben ezt a torziós jelenséget úgy tudjuk kontrollálni, ha a legtávolabbi pontja stabil, azaz a bőr, a külső kerület jól tart. Itt jön be a bőr és zsír, a fascia hatalmas tartó szerepe. Ezen kívül még a nyakszirti szalag adja a legjobb stabilitást a nyaknak, amely rostjainak meghatározott széttartó iránya van, és amely által a fej a kontrollált előre és hátrahajtást meg tudja valósítani.
A fent felsorolt nyálazás okait ismertető listából a legfontosabb elem a fejkontroll hiánya, hiába van jelen több elem is a gyereketeknél, a leg-legfontosabb része a fejkontroll. Fej-, és nyakkontroll csak a lehető legjobb disztribúció mellett tud megvalósulni. Ahogy javul a fejkontroll, úgy a listán található többi elem is javulni fog magától. Tehát a disztribúció minden rétegen át, de a torziós elv miatt különösen a külső rétegekben kell hogy megvalósuljon. A nyálazás csökkentéséhez a megfelelő disztribúcióra, valamint az egyes rétegeken átívelő nyakszirti szalag együttes működésére van szükségünk. Ez a kulcs a nyálazásban, minden más már sokadlagos jelentőségű.
Az orális motorikus terápiák mindig a szájon belül kezelnek, úgy gondolják, hogy ott van a probléma forrása. De Ti már láthatjátok és érthetitek, hogy nem egészen van így. Szoktak botox kezelést is adni, ami valójában egy méreg. A fő kérdés az, hogy ha mérget fecskendeznek be, vajon segíteni fogom-e vagy rontani fogom-e hosszútávon a fascia által segítendő disztribúciót ott, ahol már eleve gyengék az elemek, a szövetek és fejletlen a struktúra? (És feltételezzük azt a szerencsés helyzetet, hogy lokálisan marad a befecskendezett botox.) A válasz igen egyszerű. Nyilván tovább fogom vele gyengíteni a területet, mégha egy időre a nyálazás csökken is, de az egész teste rosszabb lesz, nehezebbek lesznek a mozgásátmenetek, mert minden csak gyengül folyamatosan a méregtől. Bár az orvosi irodalomban ez sikersztorinak lesz lekönyvelve, mert a nyálazás csökkent, de hogy mivel jár együtt, az már nincs dokumentálva. Ezen kívül még durvább dolgokhoz is folyamodnak, gyógyszerhez és műtéthez, ami még jobban elgyengíti az adott területet. A klasszikus gyógytorna, akupunktúra, orális terápia hatásairól nincs bizonyíték, hogy működne nyálazás esetére.
A leírások szerint sok oka lehet a nyálazásnak és a helytelen nyelésnek. Van, aki szerint ezt meg kell tanulni, van, aki szerint 50 izmot használunk egyetlen falat vagy korty lenyeléséhez és van aki szerint, minden automatikusan megy. Van aki szerint strukturális, szervi probléma, van, aki szerint idegi probléma, agyi eredetű.
Azaz nincs igazán megoldás a nyálazásra a mai hivatalos álláspont szerint. Csak a következményeket írják le: negatív szociális megítélés, szájfertőzések, könnyen tönkremenő elektronikai segédeszközök a ráfolyó nyál miatt, stb. De megoldást nem tudnak. Sajnos a mechanikai oldalt még mindig nem vizsgálják, nem veszik észre, hogy az a hosszú lista, a nyelvkidugástól, az állkapocs nyitvatartásán át minden az igazi fejkontroll hiánya miatt van, mivel ilyenkor a nyak hiányos működése miatt mindent bevet a test, hogy segítse a fejkontrollt, beleértve az állkapcsot, a szájat, a nyelvet, mindent. Nem tudnak még disztribúcióban gondolkodni, csak egyes elemeket néz mindenki, és itt a nagy hiba.
A nyálazás tehát összefügg a fej-, és nyakkontrollal, valamint összefügg a nyeléssel. A testrészeket tekintve összefügg a nyakkal, az arccal és a szájjal.
A nyálazás elkerüléséhez sok mindenre van szükségünk:
megfelelő szem és száj körüli körökörös izmokra,
a szájzug differenciált működésére,
megfelelő ajkakra,
vízszintes és függőleges tagozódásra a száj körül,
a teljes arc körkörösségére,
a nyelv kontrolljára,
az állkapocs ízületre,
a homlok vonalaira,
a halántékra,
a koponya megfelelő alakjára,
a nyak-, és fejkontrollra.
Például ennek a gyereknek nagyon vékony a felső ajka, valószínű lesz gondja a nyálazással.
Ezeknél a gyereknél pedig sok minden hiányzik:
Ennél a kisgyereknél pedig szinte bármit csinálsz, javulni fog a nyálazása, mert az alapok ott vannak. Látszanak a megfelelő vonalak, a körök, a mélységek, határok az egyes elemek között, így például az orr és száj közti vonal, a szem körüli körkörös vonalak, illetve a szemgödör mélysége, szépen fejlett arccsontja, jól körülhatárolható állkapcsa, álla, a szájzug keskeny kis sarka, szép nyelve van. Lehet, hogy valami szenzoros dolog húzódik meg, lehet, hogy csak a keskeny ajkak miatt nyálazik, de bármit csinálunk, javulni fog. De a többi súlyos CP-s gyerekeknél a nyálazás már egészen más kategória.
Mi szekvenciákban gondolkodunk. Nem azt nézzük, hogy mi mennyire rosszul működik, hanem azt nézzük, hogy mi az, ami működik, és azt hogyan tudjuk továbbfejleszteni, amely pedig kaszkád jelleggel kihat egyéb területekre is, amelyek szintén beindulnak és könnyebb rajtuk dolgozni. A saját stabilizáció térképét szeretnénk fejleszteni minden esetben. Hiába írnánk le a súlyos eseteknél minimum 12-15 tételbőbl álló listát, hogy ezeket kell az arcon fejleszteni (például az állat, az állkapcsot, a szájzugot, a száj körkörös izmait, a száj feletti kis függőleges vonalat az orr felé (nevető ráncot), az orr differenciált meglétét, az arccsontot, a szemzugot, a szem körkörös izmait, a halántékot, a homlokot, stb. Megnézzük mi működik, és onnan lépünk előre, hogy a saját maga által elérhető stabilizáció és testtérkép fejlődjön.
A mai vibratorikus eszközeinkkel pedig nagyon jó eredményeket tudunk elérni a korábbiakhoz képest. Az évek során különböző eszközökkel dolgoztunk, mindig kerestük a lehető legjobbat, de a logikánk mögötte mindig is ugyanaz volt.
A nyáltermelő mirigyek (nyelv alatti mirigy, állkapocs alatti mirigy, fültőmirigy) különbözőképpen funkcionálnak az érintett gyerekeknél.
Ennél a kisgyereknél pedig szinte bármit csinálsz, javulni fog a nyálazása, mert az alapok ott vannak. Látszanak a megfelelő vonalak, a körök, a mélységek, határok az egyes elemek között, így például az orr és száj közti vonal, a szem körüli körkörös vonalak, illetve a szemgödör mélysége, szépen fejlett arccsontja, jól körülhatárolható állkapcsa, álla, a szájzug keskeny kis sarka, szép nyelve van. Lehet, hogy valami szenzoros dolog húzódik meg, lehet, hogy csak a keskeny ajkak miatt nyálazik, de bármit csinálunk, javulni fog. De a többi súlyos CP-s gyerekeknél a nyálazás már egészen más kategória.
A lenti képen látható gyerek esetében, a nyelvalatti mirigy túlműködik, mivel sokat van nyitva a szája, viszont az állkapocs alatti mirigy pedig alulteljesít, mivel nem rág a gyerek, és a fültőmirigy pedig kétféleképp reagálhat, ugyanis, ha az állkapocsból eredendően nyitja a száját sokat, akkor túlműködik, viszont ha a száj körkörös izmaiból, akkor pedig ez is alulműködik. Tehát ezekenek a keveréke tud lenni gyerekenként. De a mi célunk mindig az, hogy a valódi fej és nyakkontrollt (nyakszirti szalag, és kötőszövetek, köztes rétegek fejlesztésével) javítsuk, továbbá az egész arc, száj és szem tónust és kontrollt javítsuk.
Nem szabad elfelejteni sosem, hogy az izomrostakat lehetetlen a körülötte lévő megfelelő anyag, környezet nélkül kontrollálni. Csak együtt szabad nézni az izmokat az őt körülvevő rétegekkel. Az izom egy vadló önmagában, amit a körülötte lévő elemek tudnak megfékezni. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy a sok ezer liliputi fascia rost kontrollálja az egy Gullivert, a nagy izmot. Ha a fascia nem működik, akkor teljes erőbedobással kéri az izmot, hogy dolgozzon, azaz túl fog dolgozni, olyat is megcsinál, ami nem az ő feladata, mert elsődlegesen erre van szükség, és mert a környezete nem segít be. Ekkor az agy a nagyobb léptékű cm-ekkel, az izmokkal kell, hogy megoldja a feladatát, mert nem tudja kiadni a feladatot a sok ezer kisebb, mm-es léptékű fascia hálózatnak. Itt kezdődnek a problémák. De ez az egész ennyire egyszerű. Épp ezért a mi célunk a disztribúció a lényeg, a saját test stabilizációja a mi célunk. Fel kell építenünk sok-sok ezer fascia hálót, szerkezetet, ezért is kell ennyit dolgozni, még ha unalmas is csinálni, ez az út a könnyebb élet felé. Ugyanis, ahogy felépül, az agy boldogan fogja igénybe venni ezeket az új elemeket, így már nem lesz szüksége arra, hogy egy-egy nagyobb izmot dolgoztasson agyon. Ennyire egyszerű.
Ez a fiú (fenti képen) tipikus autista, nem CP-s. Honnan tudom? Mert az álla, arccsontja, szájzuga, ajkai egész jól fejlettek, ellenben az állkapocs ízülete, a szögben megdöntötte füle arról tanuskodik, hogy alulfejlett ez a terület, így a fültőmirigye valószínűleg alulműködő, és sokkal egyszerűbb neki a nyálát kiengedni a száján, mint lenyelni a gyenge állkapocs miatt. Ezért nála az állkapocs és koponya közi összeköttetéseket javítanánk, amely által könnyebben nyelné le a nyálát. Ez nyilván pozitív lenne, ugyanakkor mivel többet ingereljük ezt a területet, így a fültőmirigy által termelt nyál mennyisége megnövekedne. Azaz, több hullámvölgyön keresztül kell átmennie. De így lehet elérni fejlődést, hiszen mindig a stabilizáción dolgozunk, a saját testsúly, testrész teherviselésén, a jobb disztribúción a nyakon, az arcon, a szemek és száj körül. A szem vezérli a mozgást első sorban, másodikként a száj, és harmadikként a nyak, ezért is kell mindegyiken dolgozni. Mindemellé a légzés koordinációt is hozzá kell fejleszteni.
Nézzük meg alsó nézetből is azokat az összefüggő területeket, amelyek elengedhetetlenek a nyál lenyeléséhez: alsó állkapocs és a nyelv alatti csont közötti terület, aztán a nyelv alatti csonttól lefelé a tüdő felé elterülő terület, valamint az állkapocstól az orrig terjedő terület. És persze a nyak. Ezeknek jól működő mechanikája elengedhetetlen a megfelelő nyeléshez is.
Ha funkcionális szinten nézzük, az abszolút elsődleges mozgás funkció az agy számára a légzés. És érdekesség, hogy mi magunkra, melegvérű emlősökre úgy tekintünk, mint akik a a bordakosárból lélegeznek csak, pedig nem így van. A hidegvérű kétéltűek, mint például a békák bukkális légzésűek, azaz tokából lélegeznek. És mi emberek is elsődlegesen bukkális légzésűek vagyunk és csak másodsorban vagyunk bordakosárból légzők a bordaközti izmaink segítségével. És amit látunk azoknál a gyerekeknél, akik nehézséggel születnek, azok bukkális légzéssel kezdenek lélegezni, és pumpálnak, és az állcsúcstól a szeméremcsontig mindent bevetnek hozzá, hogy életben maradjanak. Nem indul meg automatikusan a bordakosárbóli légzés, majd a hasi légzés. Bukkális légzéssel indulnak, azaz a nyak és arc segíti a légzést, a bordakosár és a has helyett. A béka az orrlyukait és az állát használja légzésre, hogy a tüdejét felfújja levegővel. És az érintett gyerekeknél is ugyanezt látjuk. A tokájukat, az állukat, arccsontjukat és nyakukat használják a bukkális légzésre. Így a magasabb szintű funkciók, mint a nyelés, rágás, stb már nem fognak működni, hiszen a légzés biztosítása, a megfelelő oxigén szaturáció áll az első helyen, amely sokkal fontosabb funkció, mint a nyelés, rágás, beszéd.
Az érintett gyerekek ezt a fajta bukkális légzést még megsegítik a kéthasú izommal (m. digastricus), amely összeköti az állkapocs csúcsát a koponyával és ezt használják a fejtartásra, a gyenge nyakkontroll miatt. Ez az izom átmegy a nyelv alatti csonton, így érinti a nyelvet is, amely a ki és be dugdosással segíti a fejktontrollt és nyitogatják az állkapcsukat, szájukat.
Összefoglalva, a nyálazás megszüntetéséhez számos faktort kell vizsgálni és összetett képet kapni az ok-okozatokról.
Biztos, hogy kell hozzá az a fascia mátrix, ami nagyon fontos a megfelelő nyak és fejkontrollhoz, kell hozzá a megfelelő légzés kialakítása, hogy a bukkális légzésből bordakosárbóli légzést alakítsunk ki. Persze nem csak bukkális légzésről beszélünk, mert mi nem békák, hanem emberek vagyunk, így sok járulékos segítséget vetnek be a gyerek a megfelelő oxigén szaturáció fenntartásához, a karok moro szerű tartásától az állkapocs helyzetén át a nyelv előre-hátra csúsztatásáig (mivel nincs olyan széles nyaka az embernek, mint a békának). És ez meg is magyarázza már az összes tünetét a nyálazásnak. Két komponensnek kell javulnia a nyálazás megszüntetéséhez: egyik a nyáltermelő mirigyek helyes működése, a másik a struktúra, mechanika.
Tehát mi mindig azon dolgozunk, hogy a test saját stabilizációja javuljon, és a légzést megalapozzuk, fejlesszük, amelyet napi több, mint 20.000-szer végzünk. Ezen felül az arcot, különös tekintettel a körkörös izmokat, a valódi nyak és fejkontrollt (a nyakszirti szalagot) kell fejlesztenünk, hogy a nyálazás valóban javuljon.
Olvassátok el a többi bejegyzést is a fej és nyakkontrollról, valamint a szemek és száj jelentőségéről!
Forrás: ABR Webinar n.23 - Drooling in CP and Genetic Conditions. WIth Leonid Blyum
A DONGA LÁB, A LÁBFEJ DEFORMITÁSA
2024. május | Forrás: Leonid Blyum
Dongaláb vagy erősen szupinált lábfej (külső talpél ér le a földre és a lábfej csavarodik befelé) esetén a sarokcsont és az ugrócsont csavarodásáról beszélünk. Sokszoros csavarodásról van szó, egyik rész kifelé, másik rész befelé csavarodik.
Normál esetben a boka kontrollálása a lábujjaktól kezdődik, mert történetileg a lábujjakkal kezdődik a fejlődés. Mindig az ujjaktól indul. A boka (vagy a kéznél a csukló) sokkal később alakul ki, mint az ujjak.
A lábfej tele van inakkal, szalagokkal. Az egyik ilyen fontos része a retinaculum (alsó és felső). Lábujjak nélkül nem tudjuk kontrollálni a bokát. Persze a folyamatok két irányúak: csípőtől / combtól a lábujjakig és lábujjaktól a csípőig mennek az ingerek. Méhen belül a köldökzsinór lüktetése az, ami fejleszti a testrészek kialakulását. Ha valamilyen oknál fogva a lábat nem éri el ez a pulzálás, akkor alakulhat ki a dongaláb tartás.
A két retinaculum köti össze a lábfejet a lábszárral, amely befeszül, mert a lábujjak nem működnek megfelelően, és az alatta lévő csontok elkezdenek úgy rotálódni, hogy a maximum stabilitást érjék el. Ez a mechanikai háttere, amely által logikus lesz a helytelen tartás.
Sajnos mindenki csak a lábfej problémájaként nézi ezeket az eseteket, holott az egész lábat érinti. Mindenki csak a vonalakat nézi, hogy egyenesen álljon. Pedig ez a csavart megoldás adja a láfejnek a legnagyobb stabilitást az erőknek megfelelően, ha a lábujjak közti inak és a retinaculumok nem működnek megfelelően.
A röntgen képek nem sokat mutatnak, csak azt, hogy a csontok így helytelenül állnak, ami kívülről is látszik igazából. Pedig nem a csontok hibáznak, mert a csontokat valami mozgatja, valami ilyen állapotba hozza. Nem maguktól mentek el, ezért a röntgen nem sok új információt szolgáltat nekünk.
Mi tudja befolyásolni a csontok állását, szögét, helyzetét?
Elsősorban a bőr lesz a válasz a fenti kérdésre, hiszen a bőr az, aminek a legnagyobb a kerülete. A bőr és a csonthártya kollagén tartalma nagyjából azonos, így a sűrűségük is. De a bőr kerülete nagyobb, így nagyobb mértékben tudja befolyásolni a csontok helyzetét. A röntgenek nem mutatják a lágy szöveteket, amelyek pedig nagyon fontosak, a retinaculumtól kezdve, a lábujjakon át a sípcsont és szárkapocscsont közti membránig minden.
Nem elég a lábfejet fejleszteni, ugyanis a térd alatt minden nagyon fontos, kell a lábszár két csontját és a lágyszöveteit fejleszteni, kell a retinaculumot fejleszteni és a lábujjakat, lábfejet, talpat. Ez a trükk a kifelé csavarodó, befelé forduló lábfej megoldásában.
Még egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmeteket. Ez pedig az achillesz vastagsága. Nagyon fontos, hogy ne legyen húrszerű és ne legyenek mellettük üres gödröcskék, hanem szépen szövettel feltöltött rész legyen, vastag és széles achilesszel, amely a láb és lábfej kontrolljában nagyon nagy szerepet játszik. Ezt is szépen meg tudjuk vastagítani és feltölteni szövettel az ABR feladatainkkal. Célunk, hogy a lábujjakat, a nagy lábujjakat bevonjuk a munkába, elkezdjenek dolgozni. Hiszen a méhen belül a 27 csont a lábfejben nem fejlődött megfelelően, nem alakultak ki megfelelően a membránok, mert a köldökzsinórtól nem érkezett elegendő impulzus oda. Így nagyon nagy munka vár ránk, többrétegű a helyrehozatal, de látható, hogy megvan a szekvencia, ami mentén dolgozunk, és egyiket sem lehet kihagyni a teljes siker érdekében. A lapos lábfej sokkal kevésbé macerás, mint a donga lábfej, hiszen ez utóbbi esetben sokkal több helyen romlott el a rendszer.
A medencétől, a térdeken át, a lábszáron, végig a talpon és lábfejen és lábujjakon kell dolgozni. De nem nehéz napi 4-6-8 órát beletenni az állomásokkal együtt, akár tanulás közben, akár alvás közben, stb, amelyek nagyon sokat tudnak javítani. Ezek tudják a leginkább táplálni a lábfej természetes fejlődését a megfelelő irányba.
Mindenki tudja, hogy nem vagyok általában műtét párti, de itt szóba jöhet a műtét, ha jó a medencéje és a csípője a gyereknek, ha nincs elég türelmük a feladatokkal. A nyújtások viszont nem vezetnek sehova. De egy-két év alatt jó eredményeket tudunk már elérni a feladatokkal és a vibro eszközökkel mi is. De műtét utáni rehabilitációban is sokat tudunk segíteni.
MIÉRT ANNYIRA FONTOS AZ ARC?
2024. május | Forrás: Leonid Blyum
Sokan csak annyit néznek, hogy tud-e enni, nyelni önállóan, rágni, vagy beszélni. De ennél többet sokszor nem vizsgálnak. Pedig ennél sokkal, de sokkal nagyobb a szerepe az arcizmoknak, hiszen a teljes test izomtónusára hatással van!
A szem körüli izmok, a mimikai izmok, és az állkapocs kontrollja nagyon fontos, hogy hogyan tud együttműködni a nyakkal.
Nagyon nem mindegy, hogy az állkapocs hogyan kapcsolódik a nyakhoz. Sokszor a gyerekek állandóan egy hiperextendált, hátravetett fejjel vannak. És nem könnyű a fejet utána előre hozni, hogy előre is hajoljon, sőt mindkét irányba menjen.
Hogy ha a gyerek nyaka fejlődik, erősödik, akkor kevesebbszer kell az állkapocs körüli izmokat és a fejbiccentő izmát a fej tartására használni, azaz felszabadul az állkapocs, jobban tudja használni arra, amire valójában való. Például, ha a nyak gyenge, akkor a kéthasú állkapocsizmot (m.digastricus) használja fel a gyermek a fej tartására. Ezáltal az állkapocs vagy hátrahúzódik, vagy pedig tátott szájjal lesz kifeszítve és folyik a nyála.
Ahogy javul a nyak, javul az állkapocs is, jobb lesz a rágás, az ajkak mobilisabbak lesznek, felszabadul az arc.
Ezzel párhuzamosan a test is nyugodtabb lesz, kevesebb lesz az "akaratlan", erősen disztóniás, athetotikus mozgás.
Dolgozunk a nyakon, az arcon tojásokkal, vibro tollal, fascia pisztollyal, akupresszúrás kesztyűvel, valamint a használjuk a fascia gélt. Ezek együtt segítenek a jobb minőség elérésében.
Ez az igazi rehabilitáció, amikor apró lépésekre bontjuk a mozgást, elemezzük és építjük fel a testet egy kényelmesebb, egyszerűbb életminőség kialakításáért.
Forrás: ABR Basics - Unlocking the Face. Understanding and Enhancing Facial Freedom. By Leonid Blyum
EVÉS MINŐSÉGÉNEK JAVULÁSA ÉS AZ EMÉSZTÉS KAPCSOLATA
2024. május | Forrás: Leonid Blyum
Sok súlyosan érintett gyerek számára a pürésített, folyékony étel a legmegfelelőbb beviteli forrás. Egyrészt így könnyebben emészthető, mert nem kell a darabokat megemésztenie. Másrészt, el lehet így kerülni a PEG-et. Harmadrészt, a cumisüvegen keresztüli etetés nagyszerű tréning a szájnak, az arcnak.
Ha megnézitek a videót 1:15-től, látjátok azt a 8 apró lépést, ahogyan korábban evett, majd azt a nyolc lépést, ahogy most eszik. Ég és föld.
Lássuk, hogy az etetési tréningnek, valamint a fascia gélnek, illetve az arcon végzett ABR feladatoknak köszönhetően, ennél a 25 éves nagy lánynál milyen pozitív változások születtek 1.5 év alatt.
- korábban a fiatal lány fejét tartania kellett anyukájának, különben előreesett, most már nem kell
- korábban a fejét folyton mozgatta, nem tudta egy helyben tartani, és le kellett követnie anyukájának a cumisüveggel a fej mozgását is, hogy bent tartsa a cumit a szájában
- korábban alig szívta meg a cumisüveget, míg most nagyon erősen szívja a lány, ez gyönyörűen látszik a cumisüveg tartalmán is, hiszen folyamatosan hullámzik a folyadék benne most, míg korábban szinte meg sem mozdult, mert nem volt szívóhatás.
Mi áll emögött a siker mögött? Az, hogy a körkörös száj körüli izmok, amelyből számos izom ered tovább, (hasonlóan egyébként a szemnél is), nagyon sokat fejlődött.
Hiszen mitől függ leginkább az izom működésének kapacitása? Többször említettem már, de kell is még sokszor, hogy a fasciától és a bőrtől függ nagyon nagy mértékben. Ennek szemléltetésére, barátom, J.C.Guimberteau híres videóját szoktam felhasználni (Strolling under Skin), ahol jól látszik, hogy mibe van beágyazva az izom. Ha ez a réteg jól tart, mint egy tépőzár, akkor az izom is képes lesz megfelelően működni. Ha viszont ez a réteg nem működik helyesen, akkor az izom magára van hagyva, nem kap segítséget, azaz magát kell tartania, befeszül, és az agy számára is nehezebben kezelhető lesz a terület. Ebben segít nekünk az ABR Fascia Gél, ami a mechanikai zsír réteget segíti kialakulni, a bőr és az izom között. Ezt a legkönnyebben igazából itt az arcon láthatjuk, mennyire fontos, mert a legtöbb izomnak itt csak egyik végén van összeköttetése a csonttal, a másik végén nincs, csak a bőrrel. És ha a bőr nem működik, akkor ez a körkörösség könnyen elvész, és nehéz lesz kontrollálni az arcizmokat. Látszik a képen is, hogy a száj körkörös izmából erednek csillagszerűen a többi izmok.
Ezeknek köszönhetően, ez a 25 éves lány, akinek állandóan székrekedése is volt, most sokat javult az emésztése is, mert a perisztaltikája is ennek köszönhetően javult, és végre önállóan tud székelni. Ilyen kaszkád jellegű javulásokra is lehet számítani, ha egy nagyon fontos része a szervezetnek javul, sok más területen is pozitív hatást figyelhetünk meg.
Forrás: ABR Basics - Unlocking Eating Abilities: A Journey with ABR and ABR Fascia Gel. By Leonid Blyum
EGY TIPIKUS CSAPDA, AMIBE KÖNNYŰ BELEESNI SZÜLŐKÉNT ÉS SZAKEMBERKÉNT
2024. május | Forrás: Leonid Blyum
A szülők és szakemberek nagyon könnyen tévednek hamis útra, különösen a disztóniás esetben. És sok gyerekről nem is tudják a szüleik, hogy gyermekük disztóniás.
Disztóniás esetben könnyen rossz utat járnak be a családok. Mert a disztóniás gyerek nagyon akar teljesíteni, nagyon szeretne dolgokat megcsinálni és elkeseredik, ha nem sikerül. Nagyon intelligensek a gyerekek, beszélni akarnak, részt akarnak venni mindenben. De ezek mind nagyon sok energiát követelnek meg a szervezettől, ami valami másnak a kárára megy. Ez pedig nem más, mint az, hogy a testük nem tud úgy előre haladni, nem tudnak a szövetek olyan jó ütemben felépülni, regenerálódni, mint azok, akik nyugodtabbnak, visszahúzódóbbnak tűnnek, nem beszélnek. Ebben az esetben az hogy tud beszélni, mindenben részt akar venni, és előrébb járnak a koruknál, ez nem áldás, ez inkább kihívás...
Ha már nem tud mozogni, de intelligens, beszél, akkor a szülők könnyen esnek abba a hibába, hogy ezt lovagolják meg, és sokat beszélnek hozzá, sokat szórakoztatják, lekötik őket. De ez egy tipikus csapda, mindenki beleesik. Nem véletlenül használom azt a szót, hogy csapda. Mert ez veszélyes csapda. Ugyanis disztónia esetén pont ellenkezőleg kell eljárnunk. A disztóniás gyerekek mindent folyamatosan felfűtenek, folyamatosan tenni akarnak.
Szülőként a leggyengébb láncszemre kell koncentrálnunk: ez pedig a testének a támogatása mégpedig annak lenyugtatásával. Ők amúgy is túlfűtik a testüket maguktól, az érzelmi, gondolati, cselekedeti szinten, a mi feladatunk inkább a testük lenyugtatása, hiszen az intelligenciájuk miatt nem kell aggódnunk, mindig is jó lesz.
Náluk is a legfontosabb a szabadságfokok maximalizálás lenne a megfelelő izomtónus szabályozás elérésével (ld. előző bejegyzést).
Forrás: ABR Basics - The Essence of Dystonia. By Leonid Blyum
AZ IZOMTÓNUS SZABÁLYOZÁS JELENTŐSÉGE ÉS CSOPORTJAI
2024. május | Forrás: Leonid Blyum
AZ ÁLLÁS ALAPJA A KIVÁLÓ ÜLÉS ÉS FEKVÉS
A jó gerinc és a jó medence elengedhetetlen a jó üléshez. Az ülés minőségének javulása fontos a kommunikáció és aktivitás (evés, játék, stb) szempontok miatt is.
Ha már megy valamennyire az ülés, akkor sem az állás, járás felé mozdulunk el rögtön. Nagyon fontos a tökéletes ülés. Ehhez pedig inkább egyet vissza kell lépnünk, és azt kell megnéznünk, hogy a gyermek hogyan tud feküdni. Tudom, ez most így nagyon furcsán hangzik, hogy miért nem megyünk egy következő funció szintjére. Azért mert fekvésben látszik első körben, hogy a gyermeknek milyen a tónusszabályozása. Márpedig ez a kulcsa annak, hogy igazán minőségi életet tudjon élni a gyermek.
A TÓNUS SZABADSÁG a legfontosabb. Különböző tónus szabadságokat különíthetünk el:
1. Személyiségünk szabadsága, ami a mentális és érzelmi szabadságot jelenti, azaz, ha gondolunk valamire, vagy egy komolyabb érzelmi töltetet kapunk, akkor attól még a testünk nem megy vele együtt (nem feszül be, nem dől el, nem izgul miatta, stb), azaz a gondolat és az érzelem független a testtől.
2.Testünk szabadsága, ami a pozíciótartási és mozgásbeli szabadságot jelenti.
3. Belszervek szabadsága, ami a megfelelő emésztést és légzést jelenti.
Ez azt jelenti, hogy csak ezek mentén tudjuk elérni az igazán boldog életet. Ehhez pedig nagyon jó fascia működés és disztribúció kell, amelyek nem okoznak gondot egyik területen sem.
Nem szeretnék ünneprontó lenni, senkit sem szeretnék elkeseríteni, hogy már menne tovább egy másik szintre, én pedig azt kérem, hogy inkább nyúljunk vissza kicsit, és még azt elemezzük, hogyan csinál egyszerűbb dolgokat... De a valóság ez, hogy minden azon múlik, hogy ezek a tónusszabályozások hogyan alakulnak alapvető helyzetben. És ha a könnyű helyzetben sem megy jól még, akkor nem lehet elvárni, hogy egy nehezített helyzetben jól menjen.
A magasabb mozgásszintet nem lehet edzeni gyakorlással, hogy majd aztán egyre könnyebb lesz. Sajnos nem így működnek az alapok. Kell a tónusszabadság, kellenek az alapok, hogy arra hosszútávon is lehessen építeni, mert anélkül egy betegség vagy a tinikori hirtelen változások miatt összedől a felépítmény. Azokat az alapokat építjük mi fel, ami az élet első pár hónapjához kötődik.
Úgy tudjuk elképzelni, mintha egy egy felhőkarcolót építenék és minden évben hozzáépítünk egy plusz emeletet. Az első pár emelet még jó lesz, elbírja azt a gyengébb alap is. De ahogy egyre több szintet építünk rá, úgy annál fontosabb lesz az alap. Az alapokat a gyerekek méhen belül és a születés utáni első pár hónapban alakítják ki. Éppen ezért a mi célunk az, hogy ezt az első pár hónap feladatát, az alapok felépítését segítsük, és aztán a szervezet már saját maga útján, öngyógyító mechanizmusként képes lesz javítani a mozgásokat.
Forrás: ABR Basics - Sitting as the Foundation of the vertical position. By Leonid Blyum
MINDEN A PUBERTÁSKORBAN DERÜL KI
2024. május | Forrás: Leonid Blyum
Születéskor az emberek nagyon alulfejlett háttal, gerinccel és medencével jönnek a világra. A hát és a medence az anyaméhen belül nem tud fejlődni. A medence térfogatának arányaiban nagyobbra kell tágulnia, mint a többi testrészünknek. Csak amikor megszületünk és a gravitációs erők és az atmoszféra ellenében kell lélegeznünk, akkor van esélyünk arra, hogy a fejlődés jó irányba menjen, jól alakítsa ki a légzési mechanizmust. De ez egyáltalán nem egyszerű. Ha ez nem sikerül tökéletesre, akkor már 2-3 éves koruk körül az egész hát nagyon egybeáll, feszesebb lesz, és a medence térfogata is kicsi marad.
"Nagy Tesztnek" nevezem azt, amikor a gyerek eléri a pubertás kort, 10-12 évesen, amikor is az arányok megváltoznak, az izomerő aránya megváltozik, ekkora derül ki, hogy mennyire tudott megerősödni a gerinc, a medence, mert ezen múlik, hogy mennyire tud majd ülni, mennyire tudja majd egyenesen tartania magát, mennyire tud megfelelő csípőízület kialakulni, ami a lábakat jól pozicionálja a vápába. Ezekhez mélység kell. Nem izomerő, hanem a gerincnek, a medencének mélysége kell, hogy legyen, nem lehet vékony, sekély. Ezen múlik minden a későbbiekben.
A csontritkulás sem csak amiatt alakul ki, hogy nem tud jól és sokat mozogni a gyerek, hanem azért, mert sosem tudott lépést tartani a medence és gerinc fejlődése a nem megfelelő légzés miatt. Ugyanis életünk első másodperceitől számít, hogy a légzésünk milyen minőségű lesz, ettől függ, hogy a testünk hogyan fejlődik, eléri-e a hátat, a gerincet, a vállakat, a hasat és a medencét.
A vibro eszközökkel nagyon hatékonyan tudjuk elérni a légzés minőségének javulását, a gyenge láncszemeket felfedjük vizsgálatkor és konkrétan a nem jól működő területeket tudjuk megcélozni az eszközökkel nap, mint nap. Például az egyes bordák stabilitását, erejét nézzük, és ha hiányos, akkor annak robosztusabbá tételével nagyon sokat tudunk javítani, hogy a megfelelő légzés alakuljon ki, ami pedig hosszú távon is fenntartható fejlődést fog eredményezni, amely a pubertás idején, tini korban a nagy növekedési fázisokkal sem fog összedőlni.
Forrás: ABR Basics - Puberty and the Big Test. By Leonid Blyum
A MOZGÁS OK-OKOZATI TÉNYEZŐJE, AI (ANATÓMIAI INTELLIGENCIA)
2024. április | Forrás: Leonid Blyum
Ha egy gyerek kontrollálatlan mozgást végez, spasztikus vagy hipotón, akkor a hagyományos megközelítés szerint az agy rossz információkat küld a testnek, így csak korrekciós eszközökkel, beavatkozásokkal tudjuk megelőzni a még nagyobb bajt. Ha mégsem működik jól, és rosszabb lesz a helyzet idővel, akkor is csak annyit mondanak, hogy ennyit tudtunk tenni, ezek nélkül még rosszabb lenne.
Viszont a nemzetközi GMFCS tanulmányok alapján, ha semmit sem csinálnak a szülők a gyerekekkel, és nincsenek fejlesztések, orvosi beavatkozások, akkor is az eredmény nagyjából ugyanaz lesz, nincs igazán számottevő különbség. Így igencsak kérdéses, hogy a korai fejlesztés mennyit tud hozzátenni a gyerekek jobb állapotához főleg súlyos esetben.
Kérdés, hogy hogyan közelítünk:
- az agy romlott el, ami rossz információkat küld, és nem lehet megjavítani
- vagy pedig a szervezet nem tudja helyesen kivitelezni az adott mozgást, mert meghibásodott, de az agy a tőle telhető legjobbat nyújtja.
Mi ez utóbbi mellett érvelünk, amikor is minden ("kórosnak" tartott) mozgásnak meg van a szerepe, az értelme, látjuk, hogy mit miért csinál, mi az oka annak. Az ok nem az agyban keresendő, hanem a test egyes kisebb-nagyobb hibájában, hiányosságában keresendő. Az agy a lehető legjobb megoldást keresi. Így mi nem okoljuk az agyat, hanem tiszteletben tartjuk, hogy az agy tudja, mit hogyan tud a legjobban kivitelezni, és inkább megsegítjük a testet azzal, hogy jobb struktúrát adunk, erősebbet, robosztusabbat, mélyebben gyökerezőt, hogy az agy a testtérképből kiesett területeket is fel tudja használni.
Az agy elektromos jellel látja el az izmokat a központi idegrendszeren keresztül. Mi azokon az elemeken dolgozunk nagyrészt, amelyet az agy nem igazán lát el nagy mértékben információval, elektromos jellel, így például a fascián, kötőszöveteken, szalagokon, inakon, ízületi tokokon, csonthártyákon, retinaculumokon, a bőrön, zsíron, stb. Azaz "mindegy" mi van az agyban, ezekre az elemekre nem hat ki, ezek ettől függetlenül jól kéne, hogy működjenek, de a sérülés következtében kiestek a testtérképből. Mi ezeket szeretnénk felépíteni / helyrehozni.
Ezeket tehát nem az agy irányítja. Ez az un. AI, Anatómiai Intelligencia irányítása alatt áll, amely még méhen belül, illetve a születés utáni első hónapokban fejlődik ki.
Ezért ha mi azokat a területeket erősítjük, fejlesztjük, amelyek nem állnak elektromos jellel közvetlen kétirányú összeköttetésben az aggyal, de fel tudja használni az agy ezeket, mert az agy felé egyirányban riportolnak, hogy itt vagyunk, rendelkezésedre állunk, akkor az agy megköszöni a segítséget, és sokkal kevesebb trükkös izommunkára lesz késztetve, hiszen nagyobb diverzitással, több elemet tud használni, kevésbé lesz fárasztó és megerőltető. Így a hibákat ki tudja javítani, sokkal hatékonyabban és jobb minőségben tud működni.
Mindenki az izmokat okolja mindenért, mert azok vannak közvetlen összeköttetésben az aggyal az elektromos idegi jeleken keresztül. De igazából nem nézhetjük különállóan csak az izmokat. Hiszen minden izom be van ágyazva egy adott környezetben, ami vagy engedi vagy gátolja (spazmus), illetve vagy támogatja vagy nem segíti (hipotónia) annak működését. Tehát nem nézhetjük CSAK az izmok működését önállóan, az őt körülvevő környezete nélkül, együtt kell nézni az összes réteggel, a bőrtől,a zsíron át, a fasciákon keresztül a csontig, csonthártyáig. Nyilván ezek is nagyon fontos elemek, még akkor is, ha nincsen kétirányú beidegződése, de mechanikai oldala viszont elengedhetetlen a helyes működéshez.
Forrás: ABR Basics - Unveiling the Truth: Addressing the Root Causes of Movement Challenges. By Leonid Blyum
EREDMÉNYEK ÁZSIÁBÓL
2024. április | Forrás: ABR Asia
A fascia rétegek egymástól elkülönülve kell, hogy mozogjanak, ugyanakkor nem csúszkálhatnak el egymáson, hanem jól kell tartaniuk, egymásba ágyazódniuk.
Ha egybeáll, összetapad a fascia, akkor feszesség, rigiditás alakul ki, ha elcsúszkál, akkor pedig hipotónia alakul ki. Ezért nagyon nem mindegy, hogy az izmokat körülvevő környezet milyen feltételeket biztosít az izmok működéséhez. Ez az alapja mindennek. Az izom a húspogácsa a szendvicsben, de nem mindegy mi van alatta és felette, mibe ágyazódik bele a hús, az izom.
Az ABR a test struktúráját alakítja át, míg a mozgás, a funkcionalitás kivitelezését a gyerekre bízza, hiszen ő tudja, ő érzi, mit hogyan tud a legjobban végrehajtani.
Mi az ABR-rel az alapokat javítjuk, hogy képessé tegyük őket egy nagyobb diverzitású, minőségibb mozgásra.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly az egész törzse és feje egy blokként működött, nagyon merev volt. Így a feje felemelésével az egész törzs jött vele együtt, nem tudott szegmentált mozgást végezni. Egy évvel később, idénre a feje elkezdett szeparáltan mozogni a törzsétől, ami kulcsfontosságú tényező a közérzetében, mobilitásában.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly a hasa még annyira vékony, beesett és a medencéje is annyira alulfejlett, hogy az egész törzse háromszög alakúnak látszik. Idén a megerősödött bordakosár hatására a has is és a medence is erősödésnek, fejlődésnek indult. Ennek eredményeként már inkább téglalap alakú lett a törzse és medencéje.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly az ujjai nudliszerűek voltak, nagyon gyengék. A csukló ízülete is annyira gyenge, hogy teljesen ráhajlik a tenyere az alkarra. Idén a tenyere és csuklója már sokat erősödött, nem hajlik annyira az alkar irányába. Az ujjai is kissé erősebbek, szegmentáltabb mozgásra képesek, de az ízületek még gyengék.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a fascia gyengesége miatt a bordák természetellenesen gyakorlatilag függőleges irányúak még. Idén a megerősödött fasciának köszönhetően a bordák felvették a szebb, természetes alakjukat.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a gerinc mélyen besüllyedt, és egybeállt a háta, nem látszanak az egyes területek külön-külön. Idénre a gerinc jobban szegmentáló-dott, jobban látszik. A hátán már jobban elkülönülnek az egyes elemek.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a törzse még nagyon vékony volt. A hónalj előtt és mögött lévő izmok egybeálltak, nagyon merevek, erősek, túlhasználtak. A törzs erősödött, vastagodott, és a hónalj környéki masszív izmok kevésbé leterheltek, kevésbé feszesek.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a jobb kezével hátul csak a jobb oldalát érte el. Most pedig a gerincéig is elér, meg tudja vakarni.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a karkörzés még nagy kihívás volt. A bal karjával alig ment valami. És a jobb karjával sem ment még teljesen jól. Mostanra sokkal szabadabban tudja használni mindkét karját.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a jobb karját nem tudta még kinyújtani karkörzés közben. A bal karját szorosan a teste mellé feszítette. Mostanra sokkal könnyebb tud karkörzést csinálni. A jobb karját ki tudja nyújtani, és a bal is sokkal szabadabb.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, az egész törzse egy tömbként csavarodott még, és a gerince sem volt képes még szegmentált mozgásra, a porckorogok nem láthatók. A törzs vastagodásával sokkal robosztusabb, erősebb lett. A háta képes most már szegmentáltabb mozgásra, a porckorongok is jobban kirajzolódnak.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a medencéje még egy tömbként mozgott, nem volt képes a szegmentált mozgásra. Így a törzsével előrehajolt, ha előrefelé akart haladni. Nem tudott felegyenesedni. Idénre vastagodott, erősödött a törzse és a medencéje is, így kényelmesebben tud felegyenesedni. A lábait próbálja előrelendíteni.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a lábai egy tömbként, egyszerre és együtt tudtak csak mozogni négykézláb helyzetben. Mostanra a lábak elkezdtek külön-külön is mozogni.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a medencéje még olyan limitált mobilitással bírt, hogy nem tudott előrefelé haladni. Mostanra a medence mobilitása annyit javult, hogy képes lett előre haladni, és függetlenedett a mozgása a törzstől.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Tavaly, a gerince még nagyon feszes volt, minimális mobilitással. Mostanra a gerinc rotációs mozgása sokat fejlődött.
Forrás: ABR Ázsia facebook
EREDMÉNYEK BELGIUMBÓL
2024. március | Forrás: ABR Belgium
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Járásképe sokat javult: szebb lett az egész törzskontroll, a medence helyzete, és persze a vállöv és nyakkontroll.
(Forrás: ABR Belgium)
KÉT ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Jobb fejkontroll, mobilisabb nyak.
HÁROM ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Erősebb, robosztusabb törzs, javuló gerincferdülés, jobb medence állás.
HÁROM ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Erősebb, robosztusabb törzs, javuló gerincferdülés.
)
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Fantasztikus fejkontroll javulás, főleg látva, hogy honnan indultak!
EGY+EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Sokkal jobb fej-, nyak-, és vállövkontroll alakult ki egy és két éves viszonylatban.
EGY ÉV ALATTI VÁLTOZÁS
Szépen javuló fejkontroll, jobb medence állás.
Forrás: ABR Belgium
EREDMÉNYEK SPANYOLORSZÁGBÓL 4
2024. március | Forrás: ABR Europe facebook
Beszámoló a spanyolországi konzultáció után. Megtudhatjuk, miben javultak a gyerekek, és mit gondolnak a szülők.
Sophia szülei: "Lányunknak igen komoly egészségügyi problémákkal kellett szembenéznie, ami miatt kórházban is voltunk, de még így is sikerült jobb stabilitást elérni vele, jobban ül és szebben eszik, jobb lett a légzése."
Az ABR állomások, az ABR gép és az ABR fascia gél mind sokat segítettek ebben Sophiának. Természetesen a kórházi idő alatt is folyamatos támogatást kaptak, mit és hogyan érdemes csinálni. Bevezettük a családot az ABR Power Session-be is, amely tovább fogja segíteni Sophia állapotát még a két kis testvér mellett is (egyik testvér nemrég született).
Any idén is rengeteget fejlődött szülei töretlen munkájának köszönhetően. A keze képes már teljesen önállóan, a többi testrészétől elkülönülten mozogni, a karja már nem vesz részt a légzés megsegítésében, ami egyben a törzskontroll javulását is jelenti a számunkra. A fejkontroll is tovább javult a kulcscsonton és a lapockákon való munkának köszönhetően. A csípőtaréj alakja is szépen fejlődött, a medencéje mélyült, erősödött, ami lehetővé teszi a kisebb elemek további javítását és ezáltal már kisebb lépések megtételére is lassan alkalmassá teszi Anyt. Any jobban ül, mint valaha, nagyon jó kedvű mindig, és az ABR feladatok egy részét saját maga végzi saját magán már.
Tayra szülei: "Mivel mi mindennapi kapcsolatban vagyunk a gyerekeinkkel, annyira nem látjuk a fejlődést, a különbséget. De látván a korábbi sok-sok képet, tényleg látszik a nagy fejlődés, nagyon hálásak vagyunk. Az újfajta állomásokkal még bizakodóbbak is vagyunk, hogy még nagyobb fejlődést tudunk elérni. Isten segítse Leonidot, hogy újabb és újabb utakat találjon gyerekeink segítésére. Egy évvel ezelőtt kezdtük és már most minden nemű műtétet elengedtek az orvosaink. A refluxa sokat javult és a nyelőcső gyulladása miatt sem kell aggódnunk már az endoszkópos vizsgálat alapján. Így elkerülhetjük a műtéteket."
Nagyon szépen fejlődött Tayra, szépen épül fel a teste, erősödik, javul testének szerkezete. Ezen felül sokkal boldogabb Tayra, jobban érzi magát a bőrében, jobban tartja magát a székben, könnyebb a helyzet változtatást megoldaniuk a szülőknek, és beindult a vokalizációja is. Pedig Tayra nagyon nőtt, és a tini kor által hozott változásokban is benne van.
Lili korábban folyamatosan feszített, szenvedett a székében ülve, nagyon feszes izomtónussal. És most könnyedén és nyugalomban ül. Még sosem láttuk korábban ezt. Látjuk, hogy mennyit javult a bordakosara elől-hátul. Ez segített meghozni Lili számára a nagy áttörést, a nyugalmat. Relaxáltabb lett. Szélesedett a medencéje, lazább lett az adductora és közben nőtt is.
Lorenzo szülei: "Fiúnk nehéz három hónapon van túl, de ez az alkalom Leonid-dal nagyon jó volt arra, hogy elszakadjunk a nehézségektől és új lendülettel folytassuk a fejlesztését."
Mateo anyukája szerint sokkal könnyebb már csinálni a feladatokat, mint korábban, és ez annyira jó, hogy Leonid figyel arra is, hogy a szülőknek is könnyebb legyen és mindig keresi az új lehetőségeket, amivel jobban tudunk segíteni a gyerekeknek, de egyben könnyebb a kivitelezése is.
Az egyik régóta ABR-ező anyuka, Socorro meniscus sérülést szenvedett a térdében, melyet jelzett nekünk, kapott is rá rögtön feladatokat, melyek után így nyilatkozott: "Nagyon sokat jelentenek nekem ezek a feladatok, sokkal jobban érzem magam tőlük. Hálás vagyok, hogy ismerhetlek Titeket!"
Gratulálunk a családoknak!
Hálásak vagyunk, hogy ilyen elkötelezettek az ABR iránt, igyekszünk ott segíteni, ahol csak tudunk.
Forrás: ABR Europe facebook
BETEGSÉG ESETÉN MIT TEGYÜNK? - ABR WEBINAR 22.
2024. február | Forrás: Leonid Blyum
Hogyan tudjuk segíteni a gyermekeinket a tipikus megfázásos, influenzás betegségek esetén?
Vajon érdemes olyankor is csinálni az ABR-t, amikor beteg a kacifántos gyerekünk?
Nyilván, ha betegek vagyunk, nem kívánunk mozogni, ténykedni, inkább csak pihenni. És ugyanígy gondoljuk az ABR-rel kapcsolatban is, hogy ha beteg a gyerek, akkor ne csináljunk semmit belőle, semmit a rehabilitációs terápiák közül.
Nyilván a nagyon erőteljes tevékenységeket, ami sok energiát emészt fel, azokat nem érdemes csinálni, kerülnünk kell.
Hogy épül fel az energia háztartásunk?
Az energia háztartás áll egyrészt a szomatikus, belső folyamatok működtetésére szánt energiából (emésztési, felszívódási, keringési), másrészt a szövetek regenerálódásából (ami napközben mikro szinten sérül, azt helyreállítja), harmadrészt az ürítésre szánt energiából (vizelet, széklet), negyedrészt pedig a maradék energia lesz az az aktivitási energia, amit a külső funkcionalitásokra fel tud használni a szervezet. Ez a maradék aktivitási energia felöleli a mentális, az emocionális, az intellektuális és a motorikus energiákat.
Látszik, hogy nem mindegy, milyen az energia bevitel. De mindenki csak a kalóriákkal, vitaminokkal foglalkozik bevitel szinten.
Ehhez tudnunk kell azonban, hogy a belső folyamatok kb 100-szor több energiát emésztenek fel, mint a külvilág felé mutatott folyamatok. Ha csak a vesét nézzük, 2 litert iszunk, kb ugyanennyit ki is pisilünk. Ehhez azonban a vesének napi kb 200 litert kell átforgatnia magán keresztül. Azaz 100-szor többet dolgozik, mint az a végeredményen mi látjuk. Hát így van ez minden belső folyamattal is.
Betegség esetén pedig a belső folyamatokra még több energia kell. Így a külvilág felé a teljesítményünk nyilván lecsökken, kevesebb energia marad a külvilágra, a mentális, emocionális, intellektuális és motorikus teljesítményünkre. Ezért gondoljuk azt, hogy semmilyen megterhelő gyakorlatot ne is csináljuk betegség esetén. Ami azért igaz is! Spórolni kell az energiával!
De felmerül a kérdés, hogy vajon a belső folyamatokat esetleg meg tudjuk kívülről segíteni? És a válaszunk erre IGEN!
A szomatikus feladatokat, a belső folyamatokat kell jobban megsegíteni ilyenkor. Segítenünk kell az emésztést, felszívódást, keringést, a szövet regenerációt és az ürítést.
Tisztában kell lennünk három dologgal:
1. Az energia a thermodinamikán alapul.
2. Az idegrendszer elektromos jeleken alapul. Ez nagyon költséges, bármit csinál az agy, annak sok az energiaigénye. Az agy működtetése sok energiát igényel a test többi részéhez képest.
3. A többi pedig biomechanikai terület. Ezt tudjuk mi megsegíteni, ezt tudjuk könnyebbé tenni.
Hogyan tudjuk az energiát növelni betegség esetén? Hogyan tudjuk biomechnaikai úton megsegíteni a biokémiai immunitást, a jobb immunrendszert?
Egyrészt csökkentjük azokat a folyamatokat, amelyek energiát visznek el, így megsegítve a szervezetet, hogy több energiája maradjon. Hogyan?
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha például krumplit eszünk és megfelelő rágás nélkül, nagy darabokban nyeljük le, akkor az emésztés ennek megfelelően fog történni. A nagy darabot kizárólag biokémiai úton kell megemésztenie a szervezetnek. Az emésztés mindig csak a külső felszínen tud történni, azaz sok energiát igényel, hogy a teljes darab krumplit megemésszük, hiszen minden réteget lassan tud csak megemészteni a szervezet (mint a hagyma levelei, kívülről halad befelé), és több enzimre van szüksége. Azonban ha meg lenne alaposan rágva, akkor a nagyobb felszínt, könnyebben tudjuk emészteni, nem is beszélve arról, hogy a nyál is már elkezdi előemészteni az ételt a megfelelő rágás esetén. A rágás is egy biomechnaikai folyamat. Azaz érdemes vagy nagyon jól megrágni, vagy ha nem tud jól rágni a gyerek, akkor érdemes pépesíteni, különösen betegség esetén. Mindig érdemes több időt szánni az evésre, nem szabad siettetni, hagyni kell jól megrágni, sokat forgatni az ételt a szájban, hogy előemészthesse az ételt a gyermekünk szervezete a szájban is már, és kis darabokban nyelje le. Vagy adhatjuk pépesítve is, hogy könnyebb és hatékonyabb legyen az emésztés. Sose siettessük az étkezést, akkor sem, ha teljesen jól van, csak azért, mert sietünk valahova! Ugyanis, ha siettetjük az evést például (mondjuk azért, mert épp rohanunk valamilyen terápiára, ami egyébként teljesen nevetséges, mert többet ártunk így, mint használunk), akkor pont a biomechanikai részt minimalizáljuk, hogy forgassa a szájában az ételt, hogy rágja, hogy elnyammogja. Amúgy is nagyobb falatokat adunk ilyenkor a szájába, mert sietünk... és ezzel már maximáljuk is önkéntelenül a biokémiai részvétel energiaigényét, költségét, hiszen sokkal nehezebb lesz megemészteni azt az ételt, amit nagy darabokban nyelt le. Ráadásul az étkezés mindenkinél olyan tevékenység, amely során a gyermek adott folyamatokat saját maga, egyedül képes megtenni, még a legsúlyosabb esetben is. Ne csak tömjük a gyerekeket, hagyjuk, hogy élvezzék és minél több időt töltsenek a szájukban az étellel. Az evés önmagában is egy terápia!
Sokan kérdik, hogy ez vagy az a terápia jó vagy rossz. Nem arról van szó, hogy valami jó vagy rossz... sokkal inkább arról van szó, hogy az adott energia szintet mire költjük, mi a prioritásunk.
Ha megfelelő biomechanikai folyamatokat segítünk, gyorsabb lesz a gyógyulás is. Ilyen például az ütögetés a háton, hogy segítsük a könnyebb felköhögést, és hogy ne rakódjon le a váladék a tüdőben.
Ha légzéssel kapcsolatos betegségben szenvedünk, akkor is a lehető legnagyobb mértékben kell segítenünk a biomechanikai úton, hogy a lehető legkevesebb energiára legyen szüksége a szervezetnek biokémiai szinten. Azaz segítenünk kell, hogy a váladéktól megszabaduljon a gyerek, és ezt például ütögetéssel is megtehetjük. Mindezt a gyermek részéről, a lehető legkevesebb energia ráfordítással kell megtegyük. Ha biomechanikai úton nem tudjuk megszabadítani a felesleges váladéktól, akkor a szervezet biokémiai úton lesz kénytelen ezt megsegíteni, de ez több energiát és több időt igényel.
Ezért a mi célunk, hogy biomechanikai úton segítsük a gyereket, hogy minél kevesebb legyen az energiaigénye biokémiai úton.
A vibratorikus eszközökkel az inakat is jól tudjuk célozni, jól le tudjuk vezetni, ahol sok tenzió, feszültség gyűlik össze. Így nem kell nagy mozgásokat végeznie a testnek ahhoz, hogy megszabaduljon a felesleges feszültségtől.
Ha például betegség esetén is 20-20 percet dolgozunk a gyermek hátán és a lábain, már sokat tettünk érte, mert egyrészt a felesleges feszültséget sikerül levezetnie, nem kell nagymozgásokat végezni, hogy megszabaduljon tőlük, másrészt a plusz energiával ami így bent marad a szervezetében tud gyógyulni, és az öngyógyító folyamatait be tudja indítani.
Nyilván ez nem baktérium vagy vírus specifikus dolog, ez egy általános igazság. Hiszen mindig arról szól a dolog, hogy az immunrendszer mikor tud visszaállni jó szintre, az öngyógyító folyamatokon keresztül, akár adunk gyógyszert, akár nem.
A betegség tehát nem más, mint amikor az immunrendszer nem bírja legyőzni a kívülről bekerült elemeket. Energia szinten ez úgy néz ki, hogy mondjuk 90%-ot fordítunk minden nap a belső folyamatainkra, és 10%-ot a külvilág felé (érzelmi/mentális/motorikus síkon), de ha lebetegszünk, akkor a szervezetünknek több energiára van szüksége és a 10%-ból elkér még 5%-ot a belső folyamatokra, így már csak 5%-nyi energia marad a külvilág felé, ezért nem tudunk annyira koncentrálni, dolgozni, mozogni, stb...
Kérdés, hogy mennyire lehet kiaknázni a szervezetet?
Egy kínai milliárdos találta ki a huminerál kifejezést, azaz humán minerál kifejezést. Kérdés, hogy mennyi erőforrásunk van? Mennyit bírunk a bajokból elnyomni felszínesen, csak azért, hogy teljesítsünk? Hogy visszamenjünk az iskolába, munkahelyre, hogy ne maradjunk le...
Minden betegségnek van egy adott idővonala, a saját szakaszaival:
1. Kezdet
2. Krízis
3. Fordulópont
4. Felépülés
5. Regeneráció
Korábban passzívan, ágyban maradtak a betegek. De most már aktív kezelésre is van lehetőségünk. Ez különösen fontos az amúgy is gyenge, sérült gyerekeknél. Szomatikusan meg kell őket segítenünk, hogy az energiaháztartásuk a lehető legjobb legyen.
Amint a tünetek elmúlnak, már mindenki úgy érzi magát, hogy jól van, pedig utána van még egy felépülési és egy regenerációs szakasz, amit tiszteletben kellene tartanunk. Ez általában 3-4-szer hosszabb ideig tart, mint maga a betegség időszaka. Ekkora fognak a szövetek újra jobb állapotba kerülni.
A különböző sejteknek különböző életciklusuk van, különböző energiával. A vírusok és baktériumok igazából segítenek minket abban, hogy az immunrendszerünk minél erősebb legyen, mert a szervezet nem tudja, hogy melyik sejt mire képes, míg meg nem érkezik egy vírus, amit le kell küzdenie. Éppen ezért is olyan fontos, hogy tiszteletbe tartsuk a regenerációs szakaszt is, különben hiábavaló volt a baktériumok leküzdése. Ekkor tudnánk még erősebb szervezetet építeni, hogy újra ne kapjuk el, vagy ne tartson sokáig.
Ez kicsit olyan, mint az autópálya építés. Amíg épül kicsit kellemetlen, mert lassabban, a rosszabb minőségű, zökkenősebb utakon kell mennünk egy ideig, de ha az új technológiával megépítik, rászánva a kellő időt, akkor sokkal jobb minőségű autópálya használatot élvezhetünk később. Ugyanígy vannak a vírusok és baktériumok. A vírusok és baktériumok nem ellenségek, sőt kellenek a szervezetünknek, hogy az immunrendszert mindig fenntartsák, és folyamatos szolgálatban, készültségi állapotban legyen az immunrendszerünk.
A belső szomatikus folyamatok (endo folyamatok) a legfontosabbak, utána jön prioritásban a törzs, és végül a végtagok. Ezeknek nem kéne egymással versenyezniük, sokkal inkább egymás támogatására, kooperációjára szorulnak.
A végtagok és a törzs is az endo folyamatokat kell, hogy segítsék, a megfelelő tenzió kivezetéssel többek között. Amikor betegek vagyunk, különösen oda kell figyelnünk a váladékokra (tüdő, gyomor, belek), az artériás és vénás vérkeringésre, a gázcserére, valamint a nyirokrendszerre, a szövetközti folyadékokra. Antibiotikum kúra esetén már javasolják a probiotikumokat, ami jó nagyon, de azt is tudni kell, hogy kb 10-szer többi idő kell a szervezetnek, mire visszaállítja a normális bélflórát az antibiotikum után.
A szervezet számára a legfontosabb a gázcsere. A tüdő rétegei között lévő váladék kb 50-100 ml, de itt is, a veséhez hasonlóan, 30 l váladék megy át rajta naponta, a napi 20.000 légzésszám során. Nyilván felmerül benned a kérdés, hogy lehet, hogy a 20 kg-os gyermekemen napi 30 l váladék megy át? A válasz a rekeszizomban keresendő. Ilyen sokat ereszt át szivacsként a rekeszizom a hasfalba. A nyirokmirigyek elnyelik ezt, majd visszajuttatják a szövetközti áramlatba. A tüdő generálja a váladékot, míg a has elnyeli. Ugyanígy, a szánkban, torkunkban termelünk váladékot, míg a nyakunk elnyeli az ott elhelyezkedő nyirokmirigyek segítségével.
Logikusan mindenki azt gondolja, hogy a mellkason, bordakosáron, a tüdőn kell dolgozni sokat, ha betegek vagyunk. Ami egyrészt helyes, másrészt nem elégséges. Nagyon fontos a hason, a nyakon is dolgozni, hiszen ezek nyelik el, ezek juttatják vissza. Ha a bordakosáron dolgozunk, például ütögetjük, hogy ne tapadjanak le a váladékok és ne legyen belőle tüdőgyulladás, az jó és helyes, de igazából a fokozott ingerlés hatására egyre több váladék termelődik. És ha a hasfal nem tudja elnyelni, akkor a gyerek csak egyre több váladéktól próbál megszabadulni, de nehezen megy. Így mindig érdemes a hastól kezdeni a feladatokat, nagyon fontos része az elnyelés. Fontosabb terület a has, mint a tüdő.
Ezért, ha a legapróbb jelét észrevesszük, hogy beteg lehet a gyermekünk, vagy megy bele a betegség folyamatába, ne várjatok, míg kiteljesedik a betegség, hanem rögtön dolgozzatok még többet a nyakán és a hasán, hogy az elnyelés folyamatát felturbózzuk. A vibro eszközökkel igazán nagyon egyszerű. Ezekkel a megfelelő technikáinkkal szépen meg tudjuk célozni a mélyen fekvő endo rétegeket. A mélyen fekvő haránt hasizmon érdemes dolgozni, amely félig már az endohoz tartozik, de igazán még az alatta lévő parietális peritoneumot, a legbelső réteget kell megcéloznunk. Továbbá, az ülőfelületen is érdemes sokat dolgozni, hiszen jól el tudjuk érni a medence és hasüreg belső mély területeit. Ezen felül érdemes a végtagokon is dolgozni, hogy a lehető legnagyobb megkönnyebbülést hozzuk gyermekünk számára. A lábujjakon és a kéz ujjain való gyakorlatokkal tudjuk ezt a fajta tenzió csökkentést elérni, ahol a legnagyobb megkönnyebbülést tudjuk elérni.
Összefoglalva, a végtagokon főleg az ujjakon dolgozzunk, hogy megkönnyebbülést, tenziócsökkenést érjünk el, a törzsön pedig inkább a belső folyamatokra, az endo folyamatokra koncentráljunk, amelyek a törzset is segítik egyben és a végtagokat is. Egymást támogatva, kaszkádként működnek ezek a folyamatok.
Természetesen a fentieken kívül az arcon is sokat kell ilyenkor dolgozni. A Z-Vibe vibrációs tollal könnyen és jól tudunk az arc és nyak különböző területein is dolgozni, ami azért is fontos, mert egyrészt nem rakódik le, másrészt a nyak pedig nagy elnyelő képességgel bír.
Betegség esetén nagyon nagy fontossággal bír az elnyelési képesség a hasfalban és nyakban, valamint a relaxáció a végtagokban. Így tudunk könnyebben kijönni a betegségekből.
A betegségekre nem kell valami rosszként gondolni! Az életünk része, így inkább nézzük a hasznát: segítenek még erősebb immunrendszert kialakítani, ha tiszteletben tartjuk a folyamatokat, és a regenerációs szakasznak is hagyunk időt.
Forrás: ABR Webinar n.22 - Winter Season Special. With Leonid Blyum
TIPIKUS TÉLI BETEGSÉGEK (2024)
2024. február | Forrás: Leonid Blyum
Tipikus téli betegségek esetén különösen fontos a légutak egészségének megőrzése, megerősítése.
Tombol az influenza, felülfertőzések, torokfájás, hörghurut, nátha, köhögés, felsőlégúti betegségek, esetleg tüdőgyulladás, covid.
Ha tipikus téli betegségekkel küzdötök kacifántos gyerekkel (vagy bárkinél a családban), akkor gondoljatok az ABR technikákra!
Hiszen az ABR feladatok többet nyújtanak, mint szimpla gyakorlatok – ezek egyfajta "elsősegélynyújtási technikák, megoldások a betegségek kezeléséhez és/vagy megelőzéséhez"!
A gyakori betegségek elleni küzdelem:
Próbáld ki az ABR gyakorlatok erejét akut téli betegségek, például hörghurut, torokfájás, fülfertőzések és tüdőgyulladás esetén. Ezek nem csak sima gyakorlatok - ezek kacifántos, sérült gyermekek egyedi igényeihez szabott biomechanikai ellátások valójában.
A Fascia Gél ereje:
Az ABR Fascia Gél alkalmazása kulcsfontosságú lehet, különösen a váladék felszabadítása érdekében. A gél mechano-transzdukción keresztül fejti ki hatását, további energiát biztosítva a gyermek gyógyulásához. Az ABR még betegség esetén is segít, nem terheli a szervezetet, épp ellenkezőleg, segíti azt.
Otthoni ápolás előnye:
Ha beteg a gyerekünk, az ABR gyakorlatok azonnali, hatékony eszközeinkké válnak. Proaktívan, gyorsan és hatékonyan tudjuk szülőként segíteni a felépülést.
A korai felismerés is számít:
A torokfájás korai felismerése kulcsfontosságú. A rekedt hang vagy a torok vörösessége bajt jelezhet. Ilyenkor érdemes gyorsan az ABR technikákat, állomásokat és Fascia Gélt alkalmazni, hogy megállítsuk a megfázást a torok szintjén, mielőtt az tovább rosszabbodna.
Bronchitis / Hörghurut esetén:
A bronchitis / hörghurut esetén gyorsan kell reagálnunk, hogy megelőzzük a tüdőgyulladást. Az ABR-rel itt is csodás eredményeket tudunk elérni – a célzott ABR feladatokkal korán és hatékonyan tudjuk kezelni a bronchitist. Ezekkel elkerülhető, hogy kórhazi befekfésre kerüljön sor.
Az antibiotikumok túlzott használatának elkerülése:
Érdemes az antibiotikumok túlzott használatát elkerülni. Az ABR az immunrendszert megerősíti, míg az antibiotikum legyengíti. Holisztikus megközelítéssel, a felesleges antibiotikumokat elkerülhetjük.
ABR tréner segítség:
Ha szükségetek van segítségre, keressetek fel privátban, írjatok, megírom, hogy miket érdemes csinálni, melyik feladatok segítenek a továbbjutásban.
Jó egészséget Mindenkinek!
Forrás: ABR Europe facebook
BESZÁMOLÓ A 2023. TÉLI ABR KONZULTÁCIÓRÓL ÉS TRÉNINGRŐL
2024. január | Forrás: Hárosi Brigitta
A téli ABR konzultáció és tréning ismét sok-sok csodával zárult. Mindenkinél szemmel jól látható volt a fejlődés, az utóbbi pár év technikáinak köszönhetően még látványosabban halad előre minden gyerek.
A járó gyerekeknél nagyon szépen beindult a magabiztosabb járás előre-hátra, az ugrálás, a helyesebb testtömeg középpont, a jobb egyensúly, a jobb koordináció, az erősebb lábak, lábfej. A korábban nem megfelelően nyújtható térdek elkezdtek kinyúlni annak köszönhetően, hogy a lábfej és a talp sokat javult és megbízhatóbban tudja terhelni a saját testét és jobban tud a földdel érintkezni.
A nem-járó gyerekeknél pedig javult a stabilitás, a pozíciók megtartása, így a komfortzónájuk minősége nagymértékben javult mindenkinél. Az általános egészségi állapotuk is mindig javul. Ezek a jobb minőségű légzésnek köszönhetőek, hiszen a légzésnek kétszer három dimenzióban, minden irányba kell terjednie: a szokásos előre a mellkasba és hasba légzésen túl még 5 irányba kell terjednie. Felfelé, hogy a fejkontroll javuljon a nyakszirti szalagon keresztül, lefelé, hogy a has erősödjön, amely segíti egyrészt az emésztést, másrészt az ülést, harmadrészt tovább kell terjedjen a medencéig, hogy a csípőízület is megfelelően alakuljon ki és a medence is kiszélesedjen, mélyüljön, amelyek elengedhetetlen feltételei az ülésnek. Továbbá jobbra-balra is kell, hogy táguljon a bordakosár, valamint hátrafelé is, hogy a gerincmenti szalagok, kis izmok és egyéb elemek is megerősödjenek a légzés által, amely egyrészt az ülést segíti, másrészt a gerincferdülést előzi meg (vagy javítja, ha már kialakult).
Tudtátok, hogy mindenki gyenge háttal születik? Csak az elülső részünk erős, az viszi a terhet amíg kisbabák, kisgyerekek vagyunk, de fokozatosan átveszi a tartást a hát. Ez a megfelelő légzés során tud csak kialakulni, ezt tornával nem lehet elérni, mert az apróbb elemeket, kis szalagokat és izmokat nem tudod tudatosan megmozgatni, még te sem, nemhogy egy érintett gyermek. Kis korban még elbírják az elülső izmok a testet, de nagyobb korban már nem bírják el, ezért is várható a pubertás során, 8-10-12 éves kortól funkcióvesztés, és ezért is van csak 6 éves korig korai fejlesztés, mert utána mindenki tehetetlen...
Tudtátok, hogy nagyon kicsi medencével születünk meg mindannyian, és arányaiban az 5-szörösét kell elérnie, mire a pubertásba lép a gyermek? Ezt is csak a megfelelő légzéssel lehet elérni, ha a hasűri prés jól dolgozik, akkor a medence nyílik, szélesedik és mélyül, és a csípőízület egy megfelelő vápába tud kialakulni.
A légzéssel nem sok terápia foglalkozik. Tudatosan légzést tanítani az érintett gyerekeknek, amit a nap 24 órájában tudna megfelelően csinálni gyakorlatilag lehetetlen. Te sem tudod tudatosan megmozgatni a bal oldali 5.bordádat, igaz? De attól még az ott van, és teszi a dolgát. Napi 20-24.000 alkalommal, amikor lélegzünk.
Csak manuálisan, biomechnaikai úton lehet átalakítani a légzést, ami aztán a nap minden másodpercében a testet megfelelően táplálja. Ezt pedig tudtommal csak az ABR tudja.
A testben az izmok többsége ferde irányú, átlós, így a csavarodás a természetes állapota. Akkor lehet a csavarodást, rotációt megállítani, hogy ha a másik irányba is képes lesz a test csavarodni. Csak kevés izmunk van olyan, ami egyenesen halad. De ebből kettő nagyon fontos: mindkettő a legmélyebben fekszik, az egyik a legbelső bordaközti izom, a másik a haránt hasizom. Ezeket a mély elemeket nehéz elérni hagyományos tornával, masszázzsal. Az ABR eszközökkel és technikákkal viszont nagyon hatékonyan tudjuk javítani ezek működését is, amely az üléshez és a járáshoz elengedhetetlen (és természetesen a gerincferdülés elkerüléséhez/javításához szintén nagyon fontos).
Tudtátok, hogy a nyak, az arc (különösen a szem és szájkörüli izmok), a halánték, a kulcscsont és a koponyaalap mennyire fontos nem csak a fej-, és nyakkontrollban, de az egész test izomtónusában és koordinációjában egyaránt? Ha ezeken megfelelően tudsz dolgozni, akkor az egész test magától javulni fog. Ezeken mostanában plusz extra fókusszal dolgozunk, mert nagyon jó hatékonyságot tudunk elérni. Az arc és száj körüli izmok fejlesztésére ajánlja egyébként Leonid, hogy a gyerekek minél többet kézzel, az ujjak használatával egyenek, és ne kanállal, mert sokkal fejlesztőbb az ujjak használata az egész testre és szájra, arcra, mint a kanál, amely csak a tenyeret edzi, de a szájat és ujjakat figyelmen kívül hagyja. Ha nem tud egyedül enni, akkor etessétek a saját ujjatokkal, és engedjétek, hogy lenyalogassa jól, beszívja a finomságokat onnan.
Tudtátok, hogy a kulcscsont mögötti gödröcske köti össze a nyakat és a mellkas bejáratát és ez szinte minden érintett gyereknél nagyon gyenge? És tudtátok, hogy a nyelv alatti csont a nyak elülső részénél (az ádámcsutka környékén) és a légcső, valamint a nyelőcső helyzete is rendkívüli fontossággal bír és legtöbbször nagyon gyenge és ezen is dolgozni kell a megfelelő fejkontrollhoz? Ezekre a nagyon érzékeny és kényes területekre szintén többféle technikát fejlesztett ki Leonid, kezeli és javítja folyamatosan.
Olyan területeket érünk már el, amelyek nem csak nagyon mélyen vannak, de nagyon érzékenyek is. Az új technikáknak köszönhetően nagyon nagy előrelépést várunk a következő fél évben a családoknál.
Ezt tetézi még a vibro station, amelyek szintén nagyon meggyorsítják az erősödést, a struktúrális felépülést.
Nagyon hálásak vagyunk ezért Leonidnak, hogy ilyen elkötelezetten keresi a választ a kérdésekre, az ok-okozatokra és addig nem nyugszik, míg nem talál mindig újabb és jobb lehetőséget, megoldást, hogy a gyerekek minél jobb minőségű, minél könnyebb életet élhessenek!
Egy visszacsatolás az egyik anyukától: "Köszönöm Nektek! Nélkületek már kegyetlen mélyen lennénk, de valószínű már nem is élnénk. Én enélkül a terápia nélkül kikészültem volna. Tudom, mert tudom, hogy semmi sem tudott volna rajta segíteni. A mi életünk Alízzal kegyetlen és borzasztó szenvedés volt és lett volna, nem bírtam volna el. Úgyhogy én köszönöm Neked és Leonidnak, hogy esélyt adtatok Nekünk, lehetöséget adtatok az életre. Köszönöm!"
És még egy: "Olyan jó volt Leoniddal beszélni, mert tudom mi miért van, mi miután következik és megnyugodtam. Erre itthon senki nem képes."
Forrás: 2023. téli konzultációk és tréningek
TÍZ KÜLÖNBÖZŐ TUDTAD-E KÉRDÉS
2024. január | Forrás: Hárosi Brigitta
1. TUDTAD-E, HOGY a biológia könyv első mondatát át kellene már rég írni? Ugyanis, nem a vázizomrendszer (csont+izom) tart minket össze, hanem a fascia, a kötőszöveti állomány, amelyet kicsit úgy tudunk elképzelni, mint a zselés eper tortában a zselét, az izmaink és csontjaink pedig az eperdarabok benne, amik csak úszkálnak. De a zselé tartja össze a tortát.
2. TUDTAD-E, HOGY ezt a kötőszövetet fel is lehet építeni? A kemény masszázs vagy a nyújtás mikrosérüléseket okoz az izmokban, így a test próbálja begyógyítani és egyre feszesebbé teszi az idő folyamán. Az orvosok pedig vágnak, amely nagyon nagy területen érinti a fasciát, amely később elhúzza a testet és elkezd csavarodni.
3. TUDTAD-E, HOGY a testet felépíteni kevesen tudják? És ha tudják is, leginkább csak az izmokat építik. Legfeljebb 50, de inkább 30 izmot képesek építeni a hagyományos terápiák. Ezek a felszíni nagy izmok. A mélyebb izmokat már nagyon kevesen tudják erősíteni, főleg önálló mozgásra nem képes gyerekeknél.
4. TUDTAD-E, HOGY az izmok mellett a fascia játszik nagy szerepet abban, hogy az ember a mindennapi tevékenységét el tudja látni? Hiszen az izmok nagy energia igényűek, míg a fascia kis energiaigényű, ezért jól bírja az állandó munkát.
5. TUDTAD-E, HOGY az agyvérzéssel, oxigénhiánnyal született mozgássérült gyerekek az első 6 évükben tudnak valamilyen látszólagos eredményt elérni, de ezek a pubertás idején 80-90%-ban elvesznek? Mert a mélyebb szintek felépítéséhez másként kell gondolkodni: folyamatokban kell gondolkodni, kaszkádokban. Ráadásul, kevésbé látványos is, viszont cserébe hosszútávon fenntartható. Mindenki csak izmokban gondolkodik, csak nagy izmokban. Kevesen beszélnek a mélyebb izmokról, még kevesebben a kötőszövetről, a felszíni és mély fasciáról, a csontról, a csonthártyáról, a csontok közti membránokról, és senki sem beszél szinte a bőrről, a zsírról, a szalagokról és az ízületi tokokról. Legfeljebb műtéti szinten, ami roncsol, nem épít. Pedig ezeket fel is lehet építeni.
6. TUDTAD-E, HOGY a bőr és a zsír is nagyon fontos szereplője a mozgásnak mindenkor? Hiszen az izom, mint egy szendvics a felszíni fascia, zsír és bőr, valamint a mély fascia, csonthártya és csont között helyezkedik el. Ezek adják az izom mozgásának környezetét. Ezek nélkül izmokat vizsgálni értelmetlen. Mi a teljes gyereket nézzük, és rengeteg információt olvasunk le a bőrről, annak ráncairól, mélységéről, mobilitásáról, tartásáról. Hatalmas tartó szerepe van a legnagyobb szervünknek: a bőrnek!
7. TUDTAD-E, HOGY agyvérzés esetén azt mondják, hogy rossz infót küld az agya a testének... csakhogy ez egyáltalán nem biztos? Az agy mindig saját magát védi és bevet mindent, hogy ezt fenntartsa. Ahogy a test kezd felépülni, úgy kezdenek múlni a "rossz információk", a kóros reflexek. Szóval nem az érintett gyerekek agya a béna, hanem mi felnőttek, szakemberek, akik nem értjük meg a folyamatokat. Az agy annyira bonyolult számításokat és előrevetítéseket végez, hogy nincs komputer, ami ilyet el tudna végezni. A legsérültebb gyerekek agya pedig képes erre, még akkor is, ha kívülről "furának" tűnik, amit csinál. Minden mozdulatának megvan az oka, csak meg kell értenünk.
Az agy a megoldások forrása
8. TUDTAD-E, HOGY a légzés a legkardinálisabb az egész mozgás folyamatában? Egy 5 hónapos csecsemő, még nem volt tornáztatva, nem csinált mást, mint evett-ivott, aludt, és persze jól lélegzett. És mégis ügyesebben tartja magát, mint a mi agyon tornáztatott és edzett tök izmos gyerekeink? Hogy lehet ez? Mindig ezen gondolkodtam... És erre az egészre fent, nekem egyetlen terápia tudott választ adni: az ABR.
Részletesen a légzésről >>, és sok-sok tanítás magyarázattal itt olvasható >>
9. TUDTAD-E, HOGY a kisbabák teste attól lesz erős, attól kezdi el magát tartani, hogy a légzése minden irányba kiterjed: fel-le, jobbra-balra, előre-hátra? Ha pl nem megy felfelé, a vállakba, akkor nem lesz fejkontroll, nem erősödik meg a nyakszirti szalag. Ha nem megy lefelé, nem lesz meg a megfelelő hasűri prés, így székrekedés várható, illetve ha ez még működik is, nagy valószínűséggel a medencét már nem éri el, és akkor pedig nem fog tudni ülni a gyerek, mert kicsi marad az ülőfelülete. Ha nem megy a hátba, akkor gyengék lesznek a gerincmenti elemek, izmok, szalagok, így várható az erős gerincferdülés.
A légzés hatása a beleinkre, gerincünkre, medencénkre és tartásunkra
10. TUDTAD-E, HOGY ezt a légzést nem lehet tanítani? Ez vagy ott van, vagy nincs, mert volt egy pár pillanat, 1-2 perc, amíg elszálltak bizonyos területek a testben, így a testtérképből kiestek. Ha megkérdezném, hogy meg tudod-e mozgatni a 3. bordádat a jobb oldalon? Akkor nyilván nemleges választ kapnék, de attól még az ott van és működik, az agyad irányítja, csak nem kell rá gondolnod. Csak a nagy izmokra gondolsz, amikor tudatosan mozgosz. A kicsik teszik a dolgukat maguktól. A sérült gyerekek pedig mindent bevetnek, hogy az inaktív kis izmokat, kötőszöveteket, szalagokat, stb helyettesítsék a nagy izmaikkal, ezért csinálnak fura dolgokat, feszítéseket. Ez nem az agy hibája, hanem az agy menekülő útja. Így tud csak életben maradni. Mi segítünk az agynak, hogy a testtérképébe több utat találjon. Mindezt biomechanikai úton tesszük.
Manuális módszerünkkel segítjük meg a gyerekeket, hogy KÖNNYEBB LEGYEN AZ ÉLETÜK, és a test minden elemét felhasználják minden mozgásban, a légzéstől az ülésen át, a járásig. FELÉPÍTJÜK A TESTÜKET.
Leonid Blyum
fascia és mozgástudomány kutató
Forrás: Leonid Blyum konzultációi, webinárjai, tanításai