2022. ÉV CIKKEI

AZ ABR FASCIA GÉL HATÁSA


2022. június | Forrás: Leonid Blyum

Bemutatjuk a fascia gél hatását egy 6 éves kisfiún, aki kizárólag az ABR Fascia gélt használta 16 hónapon keresztül, egyéb fejlesztést nem végeztek rajta. Így lehetőségünk van pontos képet kapni arról, hogy mennyit jelent a fascia gél használata az arcon, hiszen a feladatokkal együtt nehezen tudjuk pontosan elkülöníteni, hogy mennyit segítenek az ABR feladatok és mennyit a gél.

 

Nagyobb méretben

Megnézhetjük a képeken keresztül, hogy mennyit fejlődött a kisfiú teljes arckifejezése, a mimikája, az ajkai, a szemei, továbbá minden arcizma.

 

Nagyobb méretben

Tizenhat hónappal ezelőtt, mindössze háromféle arckifejezést tudott mutatni.

     

Nevetés közben az orrnál megjelentek redők, a szemét nem tudta megfelelően koordinálni. Amikor tárgyat kellett követnie, akkor is fixen maradt ugyanaz a mimika, nem változott szinte semmit közben. Mindössze pár mm-t tudta oldalra elhúzni az arcát, annyi grimaszolásra volt képes az arca. Ha oldalra nézett, ment vele együtt az egész törzse, egyáltalán nem volt képes szelektív mozgásra.


Mostanra rengeteget változott az arca: akár 20-30 féle mozgásra is képessé vált (csak az arca):
- számos grimaszt tud vágni,
- képes lett nagyon pontos szelektív mozgásra az ajka.

Az alábbiakban láthatjuk, hogy mennyire megnőtt az arcmimika repertoárja: vidám, nevetős, félős, megijedt, huncut, félelmetes, komoly, stb... Másként helyezkednek el a ráncok, az izmok által kirajzolt körök az arcon, az állkapocs, az ajak körüli kis mozgások mind-mind nagyon sokat változtak.

     
     
     
     
     

Annak köszönhető a sok-sok javulás, hogy a fascia gél hatására a korábban egybeállt, összetapadt arcizmokat sikerült szétválasztani a gél hatására, így el tudtak kezdeni külön-külön is jól működni. Így szemmel láthatóan javultak a következők: a száj körüli kör alakú izom, az állhoz és az állkapocshoz tartozó izmok, továbbá a szem körüli kör alakú izom, valamint a homlok és a halánték körüli izmok.

   

A gél segíti a fascia rétegek megerősödését, jobban tud áramlani tőle sejtközötti folyadék, így mobilisabb és funkcionálisan erősebb lesz. A fascia összeköti a bőr rétegeit az izommal, mátrixszerűen, a mechanikai zsíron és egyéb elemeken keresztül, ami lehet túl feszes, túl összeállt vagy épp túl laza. A mi dolgunk, hogy segítsük és aktiváljuk ennek a fasciának a minőségét biológiailag aktív összetevőkkel.

Láthatjuk, hogy a korábbi 1-2 féle arckifejezést felváltotta minimum 15 féle újfajta arckifejezés, amivel már tud játszani, ki tudja fejezni érzelmeit, gondolatait, jobban működik a másokkal való metakommunikációja, jobban ki tudja fejezni magát, hozzátéve az arc adta lehetőségeket, érzelmi töltetet. Ezáltal javult például a részvétele az iskolai feladatokban is. És akkor még nem beszéltünk a teljes izomtónus kontrollról, a képességek javulásáról, a koordináció javulásáról. Mindez annak köszönhető, hogy a test leggyorsabban reagáló izmai, a szem körüli izmok javultak, amely nagymértékben hozzájárul a test többi részéhez. A hogy a mimikai izmok javultak, úgy a test többi részén is javult ettől az izomtónus végig testszerte, amely pedig a koordináció javulásához is vezetett. Így most, amikor oldalra fordítja a fejét, a törzse nem feltétlen fordul a fejjel együtt, képes lett szelektív mozgásra a fej. 


Jól látszik, hogy mennyi potenciál van a gélben, amit igen egyszerű használni, naponta két alkalommal kell vékonyan bekenni a gyerekeket, nem több, mint 1-2 perc. Rengeteg ilyen rejtett helyen tudjuk a gyerekeink állapotát javítani. Most az arcot mutattuk, mert ott a leglátványosabb a különbség, de természetesen ugyanígy igaz a test bármely részére is. Ugyanígy alkalmazhatjuk a nyakra, a bordakosárra, a kézen, lábon. A gerincen is nagyon érdemes alkalmazni, de ott kevésbé látványos a szemnek a változás, de attól még az átváltozások megtörténnek. Hiszen a gél segíti a bőr, az izom, a csont közötti területeket, a mechanikai zsírt, az inakat, a szalagokat. A gél jól működik érintettségtől függetlenül, súlyos és enyhe esetben is. A fascia univerzálisan segít, hiszen aktiválja a sejtközötti állományt, amely segíti a fibroblasztokat.

Remélem, ezzel segítettünk annak átlátásában, hogy milyen jó hatása van a gélnek a teljes testre.


Forrás: ABR Fascia gel --AMAZING FACE EXPRESSIONS AND MIMICS

Vissza a tartalomhoz

A BŐR CSODÁJA, LEONID BLYUM LEGÚJABB KUTATÁSAI


2022. május | Forrás: Hárosi Brigitta, Leonid Blyum konzultációi nyomán

Leonidról köztudott, hogy nagyon mélyen, minden egyes apró részletre kiterjedően vizsgálja a gyermekeket. Éppen ezért is tart általában egy felmérés 2-2.5 órán át.

Ebben persze azért benne van egy beszélgetés is, ahol fény derül arra is, hogy a szülők számára hogyan a legalkalmasabb beiktatni az ABR-es órákat a mindennapokba, mi hogyan megy, vannak-e bármilyen nehézségek esetleg a kivitelezéssel vagy egyéb területekkel (pl.: emésztéssel, vizelet-, és székletürítéssel, reflux-szal, evéssel-ivással vagy épp az alvással) kapcsolatban. Ezeket mérlegelve adja végül a feladatsort a család számára. (Az online felmérés és elemzés készítése is ennyi időt vesz igénybe.)

Minden alkalommal újabb és újabb meglepetéssel jelentkezik Leonid. Idén is így történt.

Leonid arról híres, hogy a legmélyebb, legrejtettebb területeket is képes megcélozni, elérni, főleg, amióta a vibro eszközöket (is) használja. Képes csontokat növelni, a csontsűrűséget javítani, - ami a nem járó gyermekeknél kulcsfontosságú -, képes a medencét kitágítani, hogy az ülni nem tudókat ülésre képessé tegye az ülőfelület megnövelésével. Képes az ízületeket megerősíteni, az izmokat ellazítani és megerősíteni. Képes a szalagokat aktiválni, és képes szövetet építeni, köztük a kötőszövetet, a fasciát fejleszteni.


Az elmúlt években rájött arra is, hogy a bőrnek is milyen nagy szerepe van a tartásban, mozgásban. Hiszen az izom mint egy szendvics, úgy helyezkedik el a csont/csonthártya, valamint a bőr/zsír között. Az izom erejét és rugalmasságát, valamint lazaságát meghatározza az is, hogy az hogyan csatlakozik felfelé és lefelé a többi elemhez, a csonthoz, csonthártyához, valamint a zsír és bőr rétegeihez, és ez a kitöltő kötőszöveti, fasciális állomány milyen szerkezetű, milyen rugalmasságú, milyen sűrűségű.

 

Nagyobb méretben

Rájött, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a bőr hogyan gyűrődik, hogyan redőződik. Ez nem ismeretlen egyáltalán, hiszen az ortopéd orvosok is a kisbabáknál a comb redőit nézik első körben, hogy van-e csípőficamra gyanú. De itt meg is állt a történet, többet a bőrrel nem nagyon foglalkozik senki, sem funkcionális, sem mechanikai szinten (természetesen a bőrgyógyászat más szemmel nézi a bőrt).

 

Nagyobb méretben

Régóta tudja Leonid, hogy a bőr fontos, és mindig is kezelte. Fontos, hogy ne legyen fényes, ne álljon össze, ne legyen egy elkülönült tömb és nagyon fontos, hogy ne csúszkáljon el az izmokon. Ezt eddig a tépőzár jellegű hatásként írta le, aminek komoly tartó szerepe van, hogy az egyes rétegek megfelelően tudjanak egymáshoz képest csúszkálni, mozogni, de ne legyen túl csúszós sem, mert akkor elveszik a tartásbeli szerepe.


Most viszont arra is rájött az elmúlt 2 évben, hogy az sem mindegy, hogy hogyan gyűrődik, hogyan ráncolódik: befelé vagy kifelé, kis mikroráncokkal vagy egy-egy nagyobb gyűrődéssel, milyen mélyen megy be a ránc, hol és hány darab alakul ki. Természetesen mellette a tépőzár jellegét is folyamatosan figyeli, mert az az első lépése a tartásnak a bőr oldaláról.

   

Nagyobb méretben

Mély szinten pedig továbbra is figyeli a csontokat, a szalagokat, ízületeket, inakat és izmokat, azoknak tapadását és eredését, hiszen pár milliméter elcsúszás esetén már olyan mértékben megváltozik a terhelés szöge, hogy eldeformálhat sok mindent.

Leonid nagyon nagy tudást halmozott fel, amely bizony nagyon nagy kincs. Ez a tudása párosul azzal, hogy a gyerekeket valóban nagyon alaposan méri fel. A feladatokat a fentieknek mentén adja személyre szabottan akár személyesen, akár online történt a felmérés. Egyedülálló és becsülendő.


Jó volt látni a gyerekeken az elmúlt fél év vagy egy évben elért sikereket ezen a téren is, hiszen ez valóban könnyen, szabad szemmel is látható volt összehasonlítva az előző évek több ezer képeivel, amelyek egzaktul mutatják a fejlődést, nem lehet mellé beszélni.

Látszódott például, hogy a hason mennyi és milyen mély redők alakultak ki, amelyek elnyelik a gyermek saját testsúlyának a teherviselését, vagy látszódott, hogy a fenéken milyen redők alakultak ki, amelyek megjelenésével sokkal jobb minőségű lesz az ülés megtartása. Látszódott, hogy a gerincen milyen lett a bőr minősége, hogyan gyűrődik, hiszen ez is meghatározza például a csigolyák minőségét és a gerincferdülés mivoltát. Vagy a térden, lábfejen, bokán milyenek a redők, mennyi a zsír, a kötőszövet.

 

Nagyobb méretben

Az, hogy hogyan hajlik a bőr, az meghatározza a járást, a tartást. A könyökön, csuklón, az alkaron a redők és a zsír mennyisége meghatározzák a kar tartását, a kéz finommotorikáját. Az ujjpercek vastagsága és a bőr kapcsolódása az ujjak között, továbbá hogy mekkora és milyen vastag az ujjak közti bőrvastagság a bütykök felett és között, az meghatározza az írást, a fogást, a finommotorikát. Látható az alábbi képen is, hogy mennyire sok a fascia, a mechanikai zsír réteg például egy alkar keresztmetszetében is.

 

Nagyobb méretben

A műtéti sebek, hegek sok komplikációt tudnak okozni, ez is már régóta köztudott, például székrekedéshez, gerincferdüléshez vezetnek könnyedén, mert az alatta lévő kötőszöveti réteg teljesen átsrutúrálódik nagy területen, amely megbontja az egyensúlyt. Vagy a hegek mentén nagyon feszes lesz, összeáll a bőr, és nem engedi mozogni azt a területet, lekorlátozza, mint egy szűkített pizsama. A baj már ott kezdődik, hogy műtétek után nincs hegkezelés. És még hosszan sorolható lenne. A lényeg, hogy egy újabb nagy terület került szem elé, aminek fejlődésével a gyerekek még nagyobb mértékben, szebben és gyorsabban javulnak, mint valaha.


A bőrre csak úgy gondol mindenki, mint a szervezetünk első védelmi vonala, megakadályozza, hogy a kórokozók bekerüljenek és egy szép külsőt ad nekünk, határolja a szerveinket kifelé. Pedig ennél sokkal, de sokkal több. A tartásban, a pozíciók felvételében is nagyon nagy szerepet játszik, valamint a mozgáskoordinációban, funkciók minőségében is.

Az általános kép, ami megjelenik az emberek előtt csupán a bőr három rétege egymáson. Pedig igazából a három réteg nem különül el, egymásba fonódik, mátrixosan átsző minden mindent, egészen a csontig. Ha már így nézzük, akkor mechanikailag is érthető lesz sok minden. Az egyszerűsített gondolkodás szerint három réteg egymáson helyezkedik el, pedig a valóságban ezek mátrixszerű alakot vesznek fel, minden mindenben belekúszik és mászik, valamint az egyes rétegek hullámszerű alakot vesznek fel, amely hullámok, redők nagyon sok terhet képesek felvenni a saját testsúlyunk teherviseléséből.

   

Nagyobb méretben

Leonid egyik újdonsága, hogy a bőr rétegei origami jelleggel hajlanak be. Ezt szeretnénk látni a gyermekeinken, hogy ne csak kitüremkedjenek, hanem behajoljanak, befelé gyűrődjenek. Ha ez megvalósul, akkor rengeteg terhet vesz át a bőr a tartásban, a teherviselésben. Nagyon jól látszódott a gyerekeken is, ahol megjelentek e befelé gördülő bőr rétegek, ott a tartás javult, stabilabb lett a gyermek. Sok-sok lépcsőn át lehet ide eljutni, de a technika adott, a tudás adott hozzá, csak csinálni kell és az eredmények mindenhol megjelennek.

 

Nagyobb méretben

Remélem, hogy az egészségügybe inkább előbb, mint utóbb ez is bekerül majd, és tágul a szemlélet. Kívánom, hogy a kutatásokkal együtt tudjon haladni az egészségügyi rendszer, és előbb-utóbb utolérje magát, hiszen a fascia kutatások is már minimum 30 évesek, és csak mostanság lát napvilágot valamelyest itthon. Ehhez képest a tudomány már 30 évvel előbbre jár, Leonid ezt képviseli, ott van a legjobb kutatók között, és az eredmények pedig magukért beszélnek.

Mi meg örülünk, hogy ő jön ide hozzánk Magyarországra, szereti a magyarokat, jól érzi itt magát, novemberben várjuk őt újra!


Forrás: 2022. tavaszi ABR tréning és konzultációk

Vissza a tartalomhoz

BESZÁMOLÓ A 2022. TAVASZI ABR FELMÉRÉSRŐL ÉS TRÉNINGRŐL


2022. május | Forrás: Hárosi Brigitta

CSODÁS FEJLŐDÉSEKET éltünk meg újra. Minden visszatérő család mosollyal az arcán távozott a felmérésről, mert az előző alkalmakkal készített képekkel való összehasonlítás során objektíven fény derült arra, hogy honnan indultak és hol tartanak most a következetes munkájuknak köszönhetően.

Leonidon kívül nem ismerek senkit, aki ennyire RÉSZLETESEN és ennyire TELJES EGÉSZÉBEN VIZSGÁLJA a gyerekeket. Szó szerint, minden egyes millimétert megvizsgál, elemez, mind a FELSZÍNI elemeken, mind a MÉLY ELEMEKEN, így a bőr és a zsír rétegeinek elemzésétől, annak funkcionális és struktúrális szerepétől egészen a legmélyebben fekvő szalagok is.

   

Ő az egyetlen, aki vizsgálja a BŐR JELENTŐSÉGÉT IS, hiszen nagyon nagy szerepe van a tartásunkban. Annak tépőzár jellegű hatása nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyire lesz feszes vagy laza az alatta lévő izom. Hiszen az izom két réteg között terül el szendvicsként: a csont/csonthártya és a bőr/zsír rétegek között. Ez is szerintem egyedülálló, és az elmúlt 2-3 év KUTATÁSAI ALAPJÁN NAGYON NAGY FONTOSSÁGGAL bír a gyerekek strukturális és funkcionális fejlődésében.

   

Összességében, MINDENKI SZÉPEN JAVULT, mind a mélyebb, mind a felszíni elemek, összeköttetések sokkal intenzívebben életre keltek, mint valaha, az ÚJ GENERÁCIÓS VIBRÁCIÓS ESZKÖZÖKNEK és az ABR TECHNIKÁNAK ÉS SZEMLÉLETNEK KÖSZÖNHETŐEN.

   

A test struktúrális felépítése javulásával sok kis funkcionális javulás is szemmel látható volt. A következő javulások voltak láthatóak általánosságban a gyerekeknél:

  • javult a légzés minősége, kapacitása
  • a légzés elérte a hátat is, így már táplálja a gerincmenti izmokat, szalagokat
  • szebb lett a bordakosár formája, 3D-ban emelkedik
  • a fej-, és nyakkontroll javult, a megrövidült nyak kinyílt, képes lett forogni, körbenézni
  • a kézfej, ujjak felépítése és használata javult, ezzel a finommotorika javult
  • a lábfej használata javult, a lábujjak aktívabbak lettek, a sarokcsont jobban látja el szerepét
  • térdek stabilabban tartanak
  • a csípőízület mobilisabb, jobban kimozgatható, erősebb ízületi kapcsolódással
  • a medence tágul és mélyül, valamint erősödik, ezzel jobb ülőfelületet biztosítva az ülés megtartásához
  • a gerinc közti elemek erősödnek, az összeállt, kikristályosódó gerincmenti elemek fellazulnak, mobilisabbak lesznek, a körülötte lévő mélyebb szintű elemek elkezdenek dolgozni, amely csökkenti a gerincferdülést
  • a has erősödik, ezzel javul az emésztés és a tartás
  • jobb tartás, jobb ülőfelület, jobb fej-, nyak-, valamint törzskontroll
  • szebb járáskép, képesség az ugrálásra, oldalazásra, hátramenetre
  • több energia, jobb kognitívfunkciók, jobb megfigyelés, jobb iskolai teljesítmény
  • elkezdenek nőni és hízni a gyerekek, nő a zsír réteg rajtuk, amely elengedhetetlen része a fejlődésnek.

   

Gratulálok én is még egyszer minden családnak, örömteli látni a temérdek sok-sok apró fejlődést, de jól tudjuk, hogy a sok-sok apró hogyan áll össze egy egységgé, teszi lehetővé gyermekeink számára a könnyebb, szebb életet.

   

A vibro eszközök nagy mértékű használata igen könnyű, a gyerekek imádják, az életminőségük pedig fokozatosan javul, szebbé, jobbá tesszük a mindennapjaikat, az életüket.

   

Elindította Leonid a dupla pisztoly széles körű alkalmazását is, mert az elmúlt év tapasztalata alapján a fejlődés üteme még tovább növelhető, ezzel a 3 évvel korábbi fejlődési ütem nagyjából megötszörözhető a megfelelő rétegek és technika alkalmazásával, a megfelelő helyeken és sorrendben. Ezen kívül még egy új fajta pisztoly kezelési technikát dolgozott ki, valamint a superegg-ek, az óriás sminktojások alkalmazásában is történt előrelépés. Nincs olyan alkalom, hogy ne jönne újabb innovatív ötlettel, fejlesztéssel. Köszönjük szépen elkötelezettségét!

   

Kellemes ABR-es időtöltést kívánok minden családnak és a gyerekeknek pedig töretlen fejlődést!

Az online felmérést kérő családok személyes betanítása is hamarosan megkezdődik.

És még egy... sokan kérdezik meg, hogy milyen a tréning. Hát az alábbi kép mindent elmond róla. Ilyen, amikor egy család (anyuka, nagymama, nagypapa) együtt örül egy csodás kislány csodás javulásainak. Ez engem is megérint, és leírhatatlan érzés. Én is külön köszönettel tartozom, hogy ennek részese lehetek. :-)

 

Forrás: 2022. májusi ABR felmérés és tréning személyes tapasztalata

Vissza a tartalomhoz

A LAPOCKÁK JELENTŐSÉGE - ABR WEBINAR 14.


2022. április | Forrás: Leonid Blyum

Az egyik legfontosabb, ám mégis méltatlanul nem megfelelően tárgyalt és értékelt terület a lapocka, mivel meglehetősen trükkös ízület és nagyon nagy szerepet játszik sok mindenben.

Leginkább egy madárnak a szárnyaihoz hasonlíthatjuk. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mi a kar semleges semleges pozíciója, akkor arra nem azt a választ kapjuk, hogy az egyenes. A semleges pozíciója a karnak az alábbi képen látható madárszárny pozíció. A madarak is több ezer km-eket tudnak így repülni.

   

Nagyobb méretben

Pedig minden hajlítva van, mintha egy spasztikus karról lenne szó. Ez a tartás a legmélyebb szintű összeköttetéseket tükrözi, amivel a test operál. A képen jól látszik az is, hogy a bőrnek, az ectodermának milyen nagy szerepe van az egész összetartásában, kialakításában. A belső oldalnál csatlakozik a testhez, onnan ered minden. Az egészet a törzs folytatásaként kell tekintenünk, amely egyrészt a bőr uniformitásának, másrészt a lapocka széleinél való csatlakozásnak köszönhető, az intenzív tenziós erők révén.

Tudjuk, hogy a szárnyak szélesek, de laposak. De nem amiatt laposak elsősorban, hogy könnyebb legyen velük repülni, az sokadlagos szempont, sokkal inkább a struktúrális összetétel miatt.

Az emberek végtagjai attól lesznek más kinézetűek, attól lesznek lazák, hogy elkezdenek kigömbölyödni, megvastagodnak. A spasztikus gyerekek végtagjai laposak és vékonyak, míg egészséges esetben a végtagok vastagok és kerekdedek.

 

Nagyobb méretben

Amikor a lapockáról beszélünk, akkor az egész vállövről beszélünk, beleértve kulcscsontokat is. A képen látható ellipszis, ami minket érint. Sokszor látjuk, hogy az elülső, a kulcscsont felőli oldal tart, oda tapad a trapéz izom nagyobb része, holott a lapocka felé kellene eltolódnia. Az érintett gyerekek háti része nagyon gyenge, hiányzik a mélység belőle, így nagyon lapos a hátuk.

   

Nagyobb méretben

Ha kettévágjuk ezt a keresztmetszetet vízszintesen, akkor két részre osztjuk, egy elülső és egy háti részre. Minden érintett gyermek esetében a háti rész gyenge és lapos, nem egyforma a két rész mélysége. Hasonlíthatjuk ezt a földnek a szélességi köreihez is. Mintha egy-egy lépcsőn mennénk fel a szélességi körökön, amit a bőr kívülről elfed és uniformissá tesz.

Ha összehasonlítjuk a lány hátát és a fiú hátát, akkor láthatjuk, hogy a fiúnál hiányzik a bőr és az alatta lévő integráló elemek, így a csontok dominálnak. A lány esetében sokkal vastagabb, mélyebb a háti rész, több az anyag benne, így jobban is funkcionál. A fiúnál hiányzik a hát vastagsága, a bordakosáron rögtön rajta ül a lapocka, és fölötte csak minimális lágy szövet (mély fascia, zsír, bőr) található.

   

Nagyobb méretben

A fenti lány esetében, ahogy mozgatta magát, és tolta fel a padról magát a kis testsúlyáthelyezésekhez, úgy a lapocka mindvégig stabil maradt, nem csúszkált egyik irányba sem. Ha a lapocka felcsúszna, akkor nem lenne képes feltolni magát, mivel része ennek a madárszárny és a papírsárkány (kite) alakú tömbnek (trapéz és széles hátizom kite-ja). Ennek az első szintű kite-nak kell mélynek, vastagnak lennie, ez köti össze a fejet a farokkcsonttal. Ha ez a kite nem elég vastag, akkor a lapocka felcsúszkál könnyen, és a fejkontrollba segít be, nem a törzskontrollba. A másik szint a madárszárny.

 

Nagyobb méretben

A fiú lapockáját stabilizálnunk kell, hogy ne csúszkáljon felfelé a nyakba, valamint fel kell építenünk a hátát, és vastagságot kell adnunk az egész hátnak. Ehhez a teljes gerincnek, nyaknak az összeköttetéseit kell javítanunk, így ez a másodlagos szerepet betöltő kite jelleg, a trapézizom már nem a fej-, és nyakkontrollhoz szükséges, hanem teheti a saját dolgát, ha a teljes gerinc, különösen a nyaki gerinc rész jobban működik. Azután pedig a szárnyak vastagságát is növelnünk kell, kerekded végtagokra van szükségünk. Ezek kellenek a megfelelő fejlődéshez.

   

Nagyobb méretben

A következő lépéseken dolgozunk a fiúnál:

1. A gerincet végig stabilizálni kell, hogy a lapockák ne nyak felé csússzanak fel.
2. A hátoldali vastagságot növelni kell.
3. Ki kell alakítani a "szárnyakat" oldal irányba először, amely révén a lapockák kissé ugyan oldalra fognak mozdulni, de csak így lesznek képesek a lapockák is megvastagodni, megerősödni.
4. Utána a lapockák elkezdenek hátramenni, és egy helyes vállövi stabilitást adni. Ekkor lesz képes a gyermek a vállövét jól használni.
Például ekkor tudja majd feltolni magát ülésbe vagy kiigazítani magát ülésben, illetve a megfelelő teherviselés is csak ekkor tud megvalósulni. Ekkor lesz képes arra, hogy szelektíven tudjon mozogni minden eleme, hogy megfelelő fejkontrollja legyen és a vállövét is megfelelő funkciókra használja. Az egyes szinteket meg kell különböztetnünk: nyakszirt, nyak közepe, nyak alja, lapocka felső széle, lapocka közepe, a teljes vállöv (oválisan, a kulcscsont felé). A lépcsőket viszont elfedi a bőr, ami miatt nem látjuk ezeket a lépéseket könnyedén. De nagyon nem mindegy, hogy milyen a csont, csonthártya, a mély fascia, a szalagok. És ahogy jövünk felfelé, nem mindegy, hogy milyen a felszíni fascia, a zsír, a bőr. Oda-vissza irányban működnie kell: a bőrtől a csontig, és a csonttól a bőrig, megfelelő összeköttetések kellenek. Vizualizálni úgy tudjuk, mint a föld szélességi köreit.

Amióta a vibro eszközöket használjuk, nagyon jó eredményeket érünk el. A lapockák belső felét, - lapos nagy csont lévén -, korábban nehéz volt elérni, de most a megfelelő nyomással és rezgésekkel jól tudjuk alakítani. Az összeköttetések szépen javulnak a lágy részek és a csontok között. Korábban a lány nem tudta felnyomni magát, most annyit változott a lapockája, annak élei, összeköttetései, hogy fel tudja magát nyomni, könnyen tudja magát újrapozíciónálni ülésben, át tudja helyezni a testsúlyát, teljesen természetes úton, saját magától.

   

Nagyobb méretben

Ennek köszönhetően a mászó pozíciója is sokat javult a lánynak, könnyen tudja magát előre-hátra helyezni, mert tartanak a lapockák és stabilabb vállöve lett. Így már a funkcionális szint, a mászás is sokkal harmonikusabban tud természetesen működni. De a hát vastagságán még kell dolgoznunk, hogy a kellő hullámok, szelektív kis mikromozgások fejlődjenek.

A következő nagy fiú nagyon erős, rendkívül erős "szárnyai" vannak, ám nagyon hiányzik a háti vastagsága, a kite alak.

   

Nagyobb méretben

A lapockái nagyon oldalt vannak, a széles hátizma pedig két funkciot lát el: a szárnyakat szolgálja és a háti részt is segíti. Neki erős szárnyai vannak, amelyhez a széles hátizma is hozzájárul, de a kite viszont nagyon lapos, nem elég vastag. Ezért ülésben mindig a szárnyait használja arra, hogy védje magát, és hogy próbáljon stabilan ülve maradni. Ezzel a nagy tölcsérszerű alakkal próbálja magát stabilizálni.

   

Nagyobb méretben

   

Nagyobb méretben

A mi dolgunk, hogy tovább javítsuk azt, ami már működik, de még jobb minőségben tudjon működni, továbbá építsük a hiányzó, lapos háti részeket. Korábban a lapockája nagyon vékony volt, feszes, húros, amit az ABR eszközökkel és a szülők munkájával felpuhítottunk, vastagítottunk, jobb összeköttetéseket alkottunk. Ha nem ABR-ezne évek óta, akkor ez a gyerek tipikusan az, akinek a szárnyai sokkal szárny alakúbbak lennének, több húros, feszes részekkel, például a hónaljánál lenne több feszes, lapos bőr rész, mint a madaraknál.

   

Nagyobb méretben

Sajnos a bőrt, sehol nem tekintik a tartószerkezetünk részének. Pedig nagy hiba. A bőr a vezető mechanikai tényező a tartásban. Tenziós szemszögből nézve, nagy tenziós kapacitása van és nagyon erős. Fejlődéstörténetileg is a bőrrel kezdődik minden, és abba ágyazódik bele a többi részünk. Az új technikáknak köszönhetően pedig a bőr - mint a legnagyobb szervünk - is számos pozitív meglepetést tartogatott a számunkra. Fejleszteni tudjuk tovább a testtérképet. Ehhez megalkottuk a super-superficial technikánkat, amivel a nagyon-nagyon felszíni rétegeket célozzuk meg. A vibro eszközökkel javítani tudjuk az instabil részeket, elég rugalmasan, hiszen jól tudjuk adaptálni az egyes területekre. A korábbi eszközökkel limitáltabban fértünk hozzá az egyes elemekhez, most ezek jobban mennek, és így - a disztribúció elvét követve- az egyes rétegeket jól elérjük.


Forrás: ABR Webinar n.14 with Leonid Blyum. The Shoulder Blades

Vissza a tartalomhoz

ABR-ABC: "E" - ENERGIAHÁZTARTÁS


2022. április | Forrás: ABR Belgium

 

Az igazi fejlődéshez szükségünk van energiára. Normál esetben az energiaháztartás jól működik, éjszaka feltöltődünk, nappal égetünk. Azonban, amikor az alapvető életfunkciók gyengék, akkor sajnos nem tud feltöltődni kellőképpen. Így a test más alternatív megoldásokat talál, hogy az alapvető fizikai és vitális funkciókat biztosítani tudja. Hasonlíthatnánk ahhoz, hogy ha elveszíted az állásod és nincs bevételed, akkor ahhoz hogy megélj, először eladod az ékszereidet, majd kölcsön kérsz, majd a bankokhoz mész hitelért, majd már a házadat kell eladnod. Luxus dolgokat már rég nem engedsz meg magadnak, de az életben maradáshoz szükséged van ezekre a hitelekre, amiket már egyáltalán nem könnyű visszafizetni. Ahhoz, hogy sikerüljön visszafizetni, a megfelelő helyen kell lenned, a megfelelő módon kell beruháznod.

 

Nagyobb méretben

A gyermekeinknél is valami hasonló történik. A gyengeség eluralkodik rajtuk és nem lesz optimális az energiaháztartásuk. Az első dolog, amire a szervezet fókuszál az az, hogy leegyszerűsíti a szövetépítést, és kevesebbet fog mozogni. Ez olyan, mint amikor az ékszereidet adod el. Aztán elkezdi az izomtónust megemelni. Ez olyan, mint amikor kölcsön kérsz valakitől. Ennek eredményeként az izomtónus nagyon feszes lesz, és nem lesz képes relaxálni. Ez már olyan, mint amikor a bankból is kértél kölcsön. Végül pedig a test elkezdi a saját szöveteit felemészteni, hogy a szükséges energiát biztosítani tudja a működéshez. Ez az, amikor már a házadat is el kell adnod. 

Ahhoz, hogy a fentieket kezeljük, először is szövet szinten kell rendbe rakni mindent és visszahozni a kiesett területeket a testtérképbe. De azért, mert kapsz egy kis készpénzt, még nem jelenti, hogy hirtelen képes leszel értelmetlen dolgokkal törődni. Ekkor lazábbak és érzékenyebbek leszünk, próbálunk az adósságból kikecmeregni. Továbbra is a fontos dolgokra kell összpontosítanunk ahhoz, hogy előre haladjunk. 

 

Nagyobb méretben

Az ABR terápiát elkezdve, nem fogod rögtön érezni, hogy több az energiája a gyermekednek. Idő kell hozzá, hogy a gyengébb területek elkezdjenek fejlődni és azáltal több energiája legyen a gyermeknek. Egy sokkal energiahatékonyabb módba áll be a szervezet, amely nélkülözhetetlen a test alapjainak felépítéséhez. Ha tudjuk, mi a fontos, időt és energiát szentelünk neki, akkor a gyerekek komfotosabban fogják érezni magukat, és boldogabbak lesznek a testükben, megerősödve alapjaiban, ami hosszútávon új és fenntartható funkciókat is eredményez. 

Forrás: The ABC of ABR – E – Energy


Az ABR-ABC további elemei:

   

   

Vissza a tartalomhoz

ABR-ABC: "D" - DEVELOPMENT, AZAZ A FEJLŐDÉS MENETE


2022. április | Forrás: ABR Belgium

 

Nehéz megállni, de ha ésszerűen végiggondoljuk, nem érdemes állandóan azt kérdezgetni, hogy mikor fogja már tudni a gyermekem ezt vagy azt? Vagy hogy 3, vagy 6 hónap múlva mire lesz képes.

Sokkal inkább azt a kérdést kell feltennünk a szakemberek felé, hogy vajon jó minőségben csinálja-e azt a gyermekem, amit csinál? Jó elemeit használja-e a testének? Jó stratégiával csinálja-e azt? Fenntartható-e hosszútávon? Előnyére válik-e hosszútávon, ha ezt vagy azt így csinálja? Ugyanis a megfelelő stratégia, amivel a gyermekünk adott mozgás formákat kivitelez sokkal fontosabb, mint maga a funkció, a mozgás. Hiszen hosszú távon csak ez számít.

Használjuk a szalma kunyhó és a felhőkarcoló példáját szemléltetésképp. A gyerek, amíg kicsi olyan mint egy szalmakunyhó. Könnyű, kicsi a mérete, a testét még könnyebben elbírja, mert mások még az arányok, mint nagyobb korban. A rossz stratégia ugyan funkcionális eredményeket tud hozni, de azok nem fenntarthatók nagyobb korban. Éppen ezért olyan fontos, hogy az elejétől a jó stratégiát használja, amire építhet a jövőben is, és egy hosszútávon is fenntartható testi struktúrát és mozgásbeli, funkcionális tudást tudjon elsajátítani. A szalmakunyhóhoz nem kell erős alapokat építenünk, egy kicsi kis tartást kell biztosítani és már ott is a látszólagos siker. 

 

Nagyobb méretben

Azonban, ahogy nő a gyermek, és már 5 éves kortól elindul az arányok változása, és tini korra pedig már nagyon szembetűnő lesz, ahogy az arányok megváltoznak és a serdülőkor is felüti a fejét, rájövünk, hogy hiába okos a gyermekünk, a mozgásintelligenciája már nem lesz elégséges fenntartani azt, amit kicsiként elért. Ezért nagyon fontosak az alapok. 

 

Nagyobb méretben

Alapok nélkül nem lesz képes elbírni a megnövekedett súlyát és magasságát, így összeesik és funkcióvesztés alakul ki. Ezért mi felhőkarcolót kell, hogy építsünk. Megfelelő alapokkal, erős struktúrával.

Forrás: The ABC of ABR – D – Development


Az ABR-ABC további elemei:

   

   

Vissza a tartalomhoz

BBC rádión az ABR Belgium


2022. április | Forrás: ABR Belgium

Az ABR Belgium csapata adott interjút a BBC Sheffield rádiónak Angliában, terápia közben.

 

ABR Belgium csapata

Riporter: Az ABR terápia agyi sérüléssel született és mozgáskorlátozottsággal élő gyermekek számára nyújt fejlesztést. Az ABR (Advanced Biomechanical Rehabilitaion) a test struktúráján, a testkontrollon, a pozíciós tartáson és funkcionális javuláson dolgozik. Angliába érkezett az ABR Belgium csapata, velük beszélgettünk.

Krista Bynens (ABR Belgium): Krista Bynens vagyok, az ABR Belgium igazgatója. Az ABR módszer egy otthon végezhető terápia, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülők végzik az általunk betanított gyakorlatokat otthon a gyermekeiken. Mi nem a különböző mozgásbeli funkciókra koncentrálunk elsősorban, hanem inkább megerősítjük a test strukturális alapjait, amely által a mozgásbeli funkcionális javulások már automatikusan megjelennek. Van egy mozgássérült fiam, aki oxigénhiánnyal született. Rengeteg terápiát kipróbáltam már, mikor találkoztam egy orosz fickóval, aki végre meg tudta válaszolni minden kérdésemet. Gondoltam akkoriban, hogy hát tegyünk egy próbát, amivel olyan mértékű javulást értünk el, hogy úgy döntöttem, hogy 15 másik családot is elviszek magammal Angliába Leonid Blyum-hoz, majd abbahagytam akkori munkámat és létrehoztam egy ABR központot Belgiumban. Onnantól sok másik országba is elmentem, hogy az érintett szülőket tájékoztassam erről a lehetőségről.

Riporter: Milyen fizikai változásokat láttál a saját fiadon?

Krista Bynens (ABR Belgium): Pár hónappal később elkezdett beszélni, javult a fejkontrollja, törzskontrollja, elkezdte jobban használni a kezét, az izomtónusa csökkent, a feszessége csökkent, szóval egyre több javulást láttam rajta.

Emma Haynes (ABR szülő): Egy CP-s gyerek anyukája vagyok. Már rengeteg gyógytornára jártunk, de nem bizonyult elégnek, mert nagyon súlyos a sérülése az agyvérzés következtében. Így elkezdtem más terápiák után nézelődni, mikor megtaláltam az ABR-t. Korábban nagyon feszes volt testszerte a gyermekem, a bordakosara olyan volt, mint egy nagy öblös hordó, mára viszont sokkal komfortosabban érzi magát a saját testében. Korábban rengeteget sírt, most már nem sír, sokat nevet, igazán kicserélték, már nem kell annyira harcolnia a megemelkedett tónusokkal, kiegyensúlyozottabb lett, könnyebben kezelhető, nagyobb szabadság fokkal élő gyerek lett belőle. Más terápiákra már nem is járunk, csak ezt csináljuk és annyit mondhatok, hogy abszolút megéri az árát.

Caroline Roberti (ABR Belgium): Carolien Roberti, ABR tréner vagyok. Először a szülőkön mutatjuk be a gyakorlatokat, a technikát, hogy érezzék át, milyen, milyennek kell lennie. Számos anyaggal dolgozunk, viszkoelasztikus tojásokkal, fáslikkal, vibráló, rezgő eszközökkel, labdával és pisztollyal, vizes labdával.

Riporter: Hogy látod, milyen változások jelennek meg?

Caroline Roberti (ABR Belgium): Sokszor szomorúan jönnek a családok, még sírnak is a szülők, és utána később mindannyian boldog családként térnek vissza. Néha még mi is sírva fakadunk a meghatottságtól, és velük együtt örülünk könnyes szemekkel, ahogy látjuk a pozitív változásokat. A családoknak egy minőségibb életet, jövőt adunk a kezükbe.

Forrás: BBC Radio Sheffield came to visit us at our sessions...

Vissza a tartalomhoz

LÉGZÉS ÉS A BORDÁK - ABR WEBINAR 13.


2022. március | Forrás: Leonid Blyum

Az egyik és legfontosabb az, hogy a légzés minőségének alapos vizsgálata nélkül nem is érdemes fejlődésről / fejlesztésről beszélni. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet az, hogy miben különbözik a mi szemléletünk a többi, hagyományos terápiától. Szinte minden esetben mi a légzésből indulunk ki, amely fejlesztésével a törzs többi része is könnyebben fejlődik. A szülők 99%-a sosem gondolná, hogy nem tökéletes a gyermeke légzése, mert soha nem hangzik el orvosoktól, fejlesztőktől. Pedig a fej és törzskontroll ettől függ. Nem tudjuk külön kezelni a légzést, sokkal inkább a test integrált rendszerének egyik elemeként kell rá tekinteni, ami a legmeghatározóbb a fejlődésre. A hangsúly az integritáson van, ezzel szemben a test minden elemét ma az orvostudomány külön-külön kezeli. Külön eszünk, emésztünk, lélegzünk, stb... nem tekintik az egész szervezetet egy egységnek, hanem külön-külön részeknek, amit mindenki csak a saját területén figyel meg. Mi csak is egyben szeretjük nézni a testet. Ugyanígy igaz rá, hogy nem csak az izmokat nézzük a mozgás tekintetében, nem csak annak összehúzódó képességét vizsgáljuk, hanem az egyes elemek közti kapcsolatokat, és a hozzá tartozó fascia hálót vizsgáljuk meg.

Térjünk rá a légzésre. Az egyik legfontosabb feladat a légzéskor a gázcsere megvalósulása, azaz oxigénben dús levegőt szívunk be és szén-dioxidban dúsat lélegzünk ki. Miért is olyan fontos a gázcsere? Azért, mert ez az alapja az életnek, mindennek, még az emésztésnek is. Ezért sincs értelme tulajdonképpen emésztésről úgy beszélni, hogy nem vizsgáljuk meg vele együtt a légzés minőségét is. Közel sem elég a megfelelő tápanyagok bevitele a szervezetben. Sajnos viszont csak erről szól minden a vérvétel és a vizeletvétel alapú teszteken, kb 200 féle paramétert vizsgálva, azonban a gázcsere minősége és hatékonysága sehol nem jelenik meg a vizsgálatkor.

   

Nagyobb méretben

A tápanyagok vizsgálata a hierarchia teteje csak valójában, hogy megtudjuk, hogy miből mennyi kéne pluszban. A legfontosabb eleme, az 1. pillére az emésztés piramis hierarchiájában a gázcsere, utána következik 2. pillérként a folyadék bevitel mennyisége, annak emésztése és keringetése, és csak a 3. pillér lesz az tápanyagok bevitele, emésztése és felszívódása.

5-10 másodpercenként lélegzünk egyet. Folyadékot, illetve ételt csak sokkal-sokkal ritkábban veszünk magunkhoz. A súlya már ebből is érezhető, hogy mennyire sok függ attól, hogy milyen a légzés minősége az alatt a sok-sok ezer légzési ciklus alatt. Covidos időkből jól tudjuk, hogy az oxigén szaturáció akkor jó, ha 96-98% körül mozog. A megfelelő minőségű és a megfelelő gyakoriságú légzés elengedhetetlenül fontos a helyes légzésben. Ez a legfontosabb a szervezet számára. Ha ez nincs meg, akkor veszélyben az élet. Éppen ezért, a test mindent bevet (hasat, karokat, lábat, nyakat, nyelvet, stb), hogy a megfelelő 96-98%-os oxigén szaturációs értékeket tartani tudja, hogy életben maradhasson. Így jellemzően be szokta vetni a kritikusan jó értékek eléréséhez például a hasfalat, még akkor is, ha ez az emésztés kárára megy. Ugyanígy a fej bizonyos tartásával vagy a karok adott pozíciónálásval, mindent megtesz, hogy a légzéshez szükséges alapvető kritériumokat szolgálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy jól funkcionáló kezeket, karokat csak akkor tudunk kapni, ha a kar nem a légzés mechanikáját támogatja már. Ezek az alapok a teljeskörű megértéshez.

 

Nagyobb méretben

Belégzéskor a boltív alakú rekeszizom lefelé megy, összehúzódik, míg kilégzéskor elernyed és felemelkedik és visszanyeri ernyedt boltív alakú állapotát. Belégzéskor a bordakosár kitágul minden irányba, miközben a légcső változatlan marad. Ez utóbbi megint csak nagyon-nagyon fontos eleme a légzésnek, hogy belégzéskor a légcső nyugalmi állapotban maradjon, stabil maradjon, ne mozogjon el, ne feszüljön be. Ezt a részt sehol semmilyen orvosi könyv nem taglalja. A bordakosár úgy kell, hogy mozogjon fel-le, előre-hátra, jobbra-balra, hogy közben a légcsövet nem érinti a mozgás, stabil marad. Mivel a légcső főként porcból áll, gyakorlatilag egy merev csőnek tekintik sok esetben, amely sajnos hibás feltételezés. A légcső nem merev cső. Mi fogja stabilan ott tartani, ha körülötte minden más elem mozog be-, és kilégzéskor? És így már a légcsövet sem nézhetjük külön magában, hiszen sok másik elemmel van összeköttetésben, az alsó álkapocstól lefelé végig, mint például a vele párhuzamosan futó nyelőcsővel is. Így már rengeteg dolog merül fel, amivel foglalkoznunk is kell.

Ha a légzés mechanikájáról szeretnél az interneten tájékozódni, akkor csak a rekeszizom és a bordakosár mozgása fog feljönni, de, hogy ezek hogyan integrálódnak a felette és alatta lévő területekkel, az már bizony rejtve marad, nem találsz róla információt igazán.

 

Nagyobb méretben

Belégzéskor a rekeszizom tehát összehúzódik, és lefelé megy a magas boltívből csinál egy kisebbet, ezáltal egy hasűri nyomást, hasűri prést hoz létre a hasban, amely erősíti egyrészt a haránthasizmot, amely a tartásban segít, másrészt elősegíti az emésztést, a perisztaltikát, továbbá megy tovább a medence irányába, amelynek szélesedését, fejlődését, a stabil ülőfelület kialakítását segíti elő. De az érintett gyermekeknél ezek nem történnek meg. Sok esetben úgy kerüli ki, és úgy húzza lefelé kissé a rekeszizmot, hogy a bordakosár jórészt oldal irányba tágul, jobbra-balra, amely már elég ahhoz, hogy valamennyire lefelé mozogjon a rekeszizom, de korántsem lesz elegendő ahhoz, hogy a hasfal megerősödjön és a medence kitáguljon és üléshez megfelelő struktúrát alakítson ki.

Fontos kiemelni, hogy a helyes légzés 3D-ban működik, azaz fel-le, jobbra-balra és előre-hátra. Nagyon fontos minden iránya, hiszen attól tud például a medence megfelelő méretet, ülőfelületet elérni, hogy eléri a légzéssel és hasűri préssel a medencét is. A gerinc menti elemek akkor tudnak megerősödni, hogy ha a légzés eléri a gerincet, a szalagokat, és minden légzésnél emelkedik a hát, ezzel napi több tízezernyi impulzust adva. Ezek nyilván nem nagy mozgások, csak néhány miliméterről beszélünk, de egyrészt nagyon nagy az ismétlésszáma, másrészt a tenzió-hossz aránya a meghatározó. Például a has képes nagyobb mozgásra, ott a hossz nagyobb, a tenzió kisebb, míg a hátban a hossz kisebb, de a tenzió magasabb. Így különböző sűrűségűek lesznek az egyes területek.

 

Nagyobb méretben

Miért látjuk ezt olyan fontosnak a CP-s, neurológiailag érintett gyermekeknél? Mert az ő feladatuk a életük legelső másodperceitől már az, hogy a gázcserét optimalizálják és valahogyan megoldják.

Nézzük meg most a rekeszizmot oldalról, mert nagyon sok érdekes információhoz juthatunk. A rekeszizom elhelyezkedése egy adott szöget zár a földdel, azonban ha egy kicsit is megváltozik ez a szög, akkor számos kihívással nézünk szembe, mert az egész elhelyezkedése teljesen megborít mindent.

 

Nagyobb méretben

Méhen belül még relatíve nagyon könnyű dolgunk van, paradicsomi életünk van: mindent az anya végez el, így a gázcserét, a folyadék és tápanyag bevitelt is a véráramon keresztül az anya valósítja meg a magzat számára. A születés pillanatában azonban minden megváltozik: a légköri nyomással és reakciós erőkkel találkozunk, amihez alkalmazkodnunk kell azonnal, a 96-988%-os oxigénszaturációs értéket fel kell vennünk ahhoz, hogy életben maradjunk, és ha ez nehezen megy, akkor az agyunk minden létező elemet meg fog mozgatni, hogy ez sikerüljön, így beveti a nyakat, a kart, a hasfalat, stb. Ha nem megy eléggé le a rekeszizom, akkor trükkös megoldásokon keresztül kitalálja, hogy hogyan tudná valamennyire lefelé préselni a rekeszizmot. Innen indulunk születéskor: minden a gázcsere érdekében zajlik. Minden a légzés körül forog, a gázcsere érdekében, mindent bevetve, ami csak a test számára elérhető.

A bordakosárnak a felső 3-4 bordája a legsúlyosabb és a középsúlyos esetekben nem tágul ki légzéskor, csak az enyhébb esetekben lehet látni. A gyerekek valóban mindent bevetnek, hogy támogassák a légzésüket, és nem kóros mozgásokról, az agyból kiinduló rossz információkról van szó. Az agy, mint az egyik legnagyobb oxigén felhasználó megtesz mindent, és használ minden olyan elemet, amihez hozzáfér, hogy a gázcserét meg tudja valósítani.

Ez a fiú rengeteg kis mozgást végez, ami a belégzését segíti, folyamatosan izeg-mozog, csavarodik, nem tud nyugodtan meglenni, mert minden mozgása a jobb légzésért megy. Ha megnézzük a bordakosarát, egyáltalán nem tágul ki hason fekvésben például, hiszen ekkor még a saját súlyával szemben is kell lélegeznie.

   

Nagyobb méretben

Az alábbi lány esetében azt láthatjuk, hogy mivel nem működik az erre dedikált rész, így még a száját,álkapcsát, tokáját is ennek veti alá, hogy a gázcsere megtörténhessen. A légcsöve egyáltalán nem stabil. Nagyon lényeges, hogy minden egyes elem megfelelő szilárdsággal bírjon, az állkapocstól lefelé a légcsövön át, minden apró elem a rekeszizomig és még azon is túl.

 

Nagyobb méretben

Az alábbi kisgyermek kétségbeesetten próbálja optimalizálni a levegővételt. A sorrendiség a következő lenne: a légcső és a hasfal együtt dolgozik, és a mellkas és a medence is együtt dolgozik. Azaz egy hullámnak kell kialakulnia. Tökéletesen mutatja a példa, milyen nehéz, milyen összetett is a légzés mindannyiunk számára. A különbség az, hogy egészséges esetben annyi sok elem segíti ki a tenzió-hosszbeli paraméterek optimalizációját, hogy nem okoz nekünk gondot. Míg ennek a kislánynak komoly kihívást okoz, amelyet úgy hidal át, hogy a felszíni izmokat erőteljesen beveti a légzéshez, és testszerte megfeszül.

 

Nagyobb méretben

Ha megnézünk egy nagyon súlyos esetet, azt mondanák, hogy abnormális reakciói vannak. Pedig tévedés! Teljesen normális és érthető minden, amit csinál. Ugyanolyan normális, mint amilyen normálisan reagálunk mi. Mindannyian a gázcsere érdekében tesszük azt, amit teszünk. A súlyos esetekben is a gyerekek ennek a célnak rendelik alá a testük egészét, ezt a célt szolgálja minden. Nyilván az agy legkisebb baja, hogy a karokkal próbáljon meg valamit csinálni, és külső szemmel funkcionáló karok legyenek belőle. Ha a felső bordák nem tágulnak ki megfelelően, akkor az agy legfőbb dolga, hogy némileg besegítsen a bordakosár tágulásába a karokkal. És amennyiben a kezeit próbálnánk meg fejleszteni és játékot adnánk a kezébe, csikiznénk, vagy bárhogyan is ingerelnénk a kezét, azzal csak az egész folyamat ellen mennénk, szembe mennénk a saját gyermekünk alapvető szükségleteivel. Az agy azt mondaná nekünk, hogy "Halló, kedves külvilág, vegyétek már észre, hogy mit csináltok, próbálom menteni a menthetőt, próbálok életben maradni, elég oxigénhez jutni, ti meg ilyenekkel mentek velem szembe?" Miközben mi meg azt válaszolnánk neki, hogy "Tévedsz, kedves Agy, egy kicsikét butácska vagy, mert nem használod a kezeket megfelelően, majd én megtanítom neked, hogy kell." A hagyományos megközelítés alapján, az elsők között az látszana, hogy ez a kislány nem nyitja ki az ujjacskáit, és akkor rajta, segítsünk neki nyitni. A fő kérdés azonban az a számomra, ha elkezdjük kinyitni az ujjait, akkor azzal valóban segítjük őt, vagy valami galibát okozunk a prioritási sorrendben. Annyi mindenre nem gondolunk és nem értünk... hogy az agynak mennyi mindenre van szüksége ahhoz, hogy a gázcsere valóban megfelelően véghezmenjen, ha az azt szolgáló elemek kiestek, nem funkcionálnak. A kislány légzésén tökéletesen látszik is, hogy a nyak és a has együtt mozog, hogy a rekeszizmot tudja lefelé nyomni. A szelektív mozgást csak úgy tudjuk elérni, ha a rekeszizom felett és alatt minél több elem stabil, struktúrálisan szilárd, és jól működik, benne van a testtértképben. A rekeszizom csak ebben az esetben képes szelektív mozgásra. Maga a csoda, hogy ilyen tökéletesen tudunk működni, és az is csoda, hogy az agy milyen okosan talál alternatív megoldásokat arra, hogy segítse önmagát, a szervezetet. A mi dolgunk végiggondolni, és nem ellene menni, hanem inkább segíteni őt.

Mi is a hosszútávú megoldás a fentiekre?

Az egyik cél, hogy a mellkas bemenete valódi, szelektív mozgásra képes bemenet legyen és ne hozza magával a nyak, a torok, a nyelv, az arc mozgását, továbbá, hogy a mellkas kimenete a szelektív, önálló mozgásra képes rekeszizom legyen, és ne a has segítsen be a rekeszizom lefelé húzásába, de ne domináljon a belső bordaközi izom sem, amely pedig a bordakosarat az oldalak irányába tolja ki egy nagyon vékony testet eredményezve, továbbá a külső bordaközi izom se domináljon, mert akkor egy látszólagos tömege ugyan van a gyermeknek, de a légzése mégis vészhelyzeti üzemmódban munkálkodik. Aki a belső bordaközi izmát használja túl, az nem tud általában oldalt feküdni, eldől, hanyatt érzi magát jól (ha a nyaka engedi). A külső bordaközi izmot használó gyermek pedig kicsit olyan csirke alakú mellkassal rendelkezik, könnyen fekszik az oldalán, de nem szeret hason lenni. Van még egy választott megoldásuk a gyerekeknek: teljes rigiditás. Amennyire csak lehet befeszülnek, kő keményen egy páncélt növesztenek maguk köré. Ilyenkor kisebbek a deforitások, de egy merev tömbbé alakulnak át. Van olyan eset is, ahol a mellizommal helyettesíti a kulcscsont funkcióját a gyermek, és a karját használja folyamatosan a belégzéshez. Egy ilyen esetben a karnak a "fejlesztése", funkciókkal való megtöltése teljes mértékben nem csak felesleges, de káros is. Ahogy nőnek a gyerekek, egyre extrémebb irányba tudnak menni. A legmélyebben fekvő bordaközi izom nem is működik általában.

   

Nagyobb méretben

A fenti képen látható nagy lánynak a bordái előrefelé kitüremkednek, míg a lábai szétterülnek, és a medencéje nagyon lapos. Ha a mellkas bemeneti része nem működik megfelelően, akkor megpróbálja a hasával is behúzni a levegőt, ezért is szélesednek és türemkednek ki az alsó bordák, mert így egy szívóerőt próbálnak megvalósítani. Minden esetben ilyenkor egy hátrafelé hajlást tapasztalunk a vállaknál.

 

Nagyobb méretben

Amint sikerül felépíteni egy megfelelő légzési mechanizmust, a korábban kórosnak vélt elemek le fognak épülni, mert az agynak már nincs szüksége egy vészhelyzeti állapotra, elkezdi a légzés maga táplálni a testet és nem egy folyamatos életmentésről van szó.

Az ABR eszközökkel és technikával nagyon jól tudjuk fejleszteni a légzést. Az alábbi kép fél évvel később készült, de már jól látszik rajta, hogy mennyivel szebb lett a bordakosár formája. Sőt a lábai sincsenek már akkora terpeszben. Pedig "csak a belső stabilitását fejlesztjük, erősítjük". Az én dolgom, hogy megvizsgáljam, hogy ki melyik stratégiát használja, elkezdjük felépíteni a helyes, minden egyes elemet használó struktúrát, amelyet azért menet közben elemezni kell, mert idővel a gyerekek stratégiákat tudnak váltani, ahogy alakul át a testük, míg végül felépül a törzs.

   

Nagyobb méretben

   

Nagyobb méretben

A célunk, hogy stabil struktúrát alakítsunk ki, ne úszkáljon, ne lötyögjön, ne legyen merev tömb, hanem egy kontrollálható tenziós erőket fejlesszünk a gyermek testében, sok-sok szelektív apró, mikromozgásra képessé tegyük. A legfontosabb stabilizáló elemeket erősítjük meg a gyermekben. Ez a kulcsa a sikernek.



Extra lábjegyzet a csípővel kapcsolatban:

A csípő műtétnek szokott lenni egy kiszámíthatatlan következménye. Főleg, ha az kis korban történik meg, ugyanis a fejlődés menetét, sorrendiségét teljesen be tudja zavarni. Tudom, hogy tud fájni, de ezek a fájdalmak jól kezelhetőek az ABR eszközökkel. Viszont a csípő egészséges esetben is a legutolsóként fejlődik ki sorrendileg, mert egyfajta levezető szerepe van a formációban. Ha ezt megműtik és merevvé változtatják, akkor ez a törzsből jövő tenzió levezető szerepe elvész, és valahol máshol kell annak kijönnie. Egészséges esetben ez 12-18 hónapos korra megtörténik, de ezt megelőzi sok-sok minden a fejlődésben. Ezeket nem szabad átugrani, mert a légzésből adódó tenzió, feszültség levezetése akkor nem tud megvalósulni, ami számos egyéb problémát tud okozni, például több torzió, és csavarodás alakul ki a jövőben.


Forrás: ABR Webinar n.13 - Breathing & Ribs. With Leonid Blyum

Vissza a tartalomhoz

A HARANG ALAKÚ BORDAKOSÁR


2022. március | Forrás: Leonid Blyum

Amennyiben a légzés megfelelően működik, és mindenhova elér, a teljes bordakosarat minden irányba megmozgatja. Ebben az esetben a rekeszizom lefelé néz, és légzés során a hasűrbe továbbítja a megfelelő nyomást, amely segíti az emésztést és a medence fejlődését, erősödését.

 

Nagyobb méretben

Amennyiben nem ér el minden területet a légzés a bordakosárban, például nem éri el a felső bordákat, akkor a rekeszizom már nem lefelé fog nézni, hanem elfordul egy megdöntött pozícióba. A felső bordák behorpadnak, a lapocka is hátrafordul, míg az alsó bordák kitüremkednek és a has kiemelkedik. Így nem képes a rekeszizom megvalósítani a lefelé irányuló hasűri prést. Ez azzal jár, hogy a medence előreesik, meghajol, nem lesz elég vastag, mély és robosztus. Így vékony lesz, amelynek következményeként a lábak is vékonyak lesznek, hiszen nem tudnak megerősödni megfelelően vastag medence nélkül. A nem megfelelő hasűri prés miatt emésztési, felszívódási nehézségek is felléphetnek. 

   

Nagyobb méretben

Minden logikus és visszavezethető ugyanarra az okra: a légzéssel kapcsolatos nehézségekre.


Forrás: ABR Basics. Flared Ribs. By Leonid Blyum

Vissza a tartalomhoz

A KERESZTEZŐ ÉS BEFORDULÓ LÁBAK - ABR WEBINAR 12.


2022. február | Forrás: Leonid Blyum

Mit lehet tenni a keresztező és befelé forduló, rotáló lábakkal?

Egy édesanya kérdezte pont a napokban, mit tehetünk a fia lábával, aki járáskor még mindig keresztez. Korábban fekve is keresztezett, de most már hanyatt fekvésben nem keresztezi a lábait, hála a szülők ABR-es munkájának. Most már csak állásban maradt fenn a keresztezés.

   

Nagyobb méretben

A szülők és szakmabeliek fejében az van, hogy ha keresztez, akkor rossz, ha egyenes a lába, akkor jó. Hiszen normál esetben így van. De van olyan eset, amikor a párhuzamos láb is rossz esetnek minősül, és van olyan eset is, amikor a keresztező láb már egy jó szituáció. Honnan tudjuk, hogy a gyermekünk keresztezése még rossz vagy jó eset már esetleg?

Mindenki szeme előtt az lebeg, hogy akkor jó a láb, ha egyenes. Négy lehetőség van:

  • párhuzamos, de nem jól párhuzamos, mert merev és nem tud szelektíven, önállóan mozogni a csípőízület. Ez általában merev törzzsel kombinálva jelenik meg.
  • Keresztező, illetve egyik vagy másik irányba elforduló - rotáló láb, amikor is még rossz helyről indul a rotáció, például derékból, vagy nyakból
  • Keresztező vagy rotáló láb, de már jó helyről indul a rotáció, a csípőízületből. Csak ezen az úton tudjuk elérni a végén a megfelelő, helyes lábmozgást.
  • Tökéletes, párhuzamos láb, amely képes a csípőízületből induló minden irányú mozgásra.

   
   

Nagyobb méretben

Az alábbi első képen látható babának a csípőízülete megfelelő helyen van: a medence alatt képes rotálni, ki-be fordulni, 180 fokban. Míg a második képen látható babának a forgás pontja nagyon fent van, nem jó helyről indul a láb mozgása, hiszen együtt mozogna a lába az egész felső testtel. Így nem lenne képes szelektív mozgásra, amely csípőből kellene, hogy induljon, csak egy fentebbi ponton, amely lehet a derék vagy még feljebb, egészen a nyakig. Onnan történik a láb befelé csavarása, ami rosszabb eset, mintha a csípőből történik maga a csavarodás egyik irányba. Az első babánál a láb csípőből mozog, még a képen is jól láthatóan könnyen fordul befelé. A második babánál nem tudna a láb sem kifelé, sem befelé fordulni, csak deréktől felfelé csavarral tudna mozogni. Sok esetben ez utóbbi történik a gyermekek medencéjével, csípőjével.

   

Nagyobb méretben

Legtöbbször a CP-s gyerekeknél azt látjuk, hogy a lábat derékból vagy nyakból mozgatja. Miért? Mert ennek a kettőnek van hiperboloid formája, ezek tudnak a legkönnyebben csavarodni. Láthatjuk, hogy elől az egyik irányba csavarodik, hátul pedig a másik irányba csavarodik a tészta a lábosban, hiperboloid alakban, teljes 360 fokban csavarodik. A leggyengébb láncszem pedig mindig a legkeskenyebb rész (derék és nyak).

   

Nagyobb méretben

Vizsgálatkor nekünk nem az a legfontosabb, mennyit lehet terpeszteni és zárni a lábat, hanem hogy mennyire képes szelektíven mozogni a láb csak a csípőízület használatával. Azt is figyeljük, hogy együtt mit csinál a két láb, hiszen mindkettő ugyanabból a medencéből ered. A lábak ketten együtt biztosítják a rotációs mozgást minden esetben. Ezt bi-coxiális tulajdonságnak hívják, mert a két csípőízület egyszerre mozog. Kicsit hasonlíthatjuk a szem körüli izmokhoz is, amelyek szintén együtt mozognak. Ismerős és gyakori láb szokott lenni az alábbi is.

 

Nagyobb méretben

A testben az egyenes mint olyan nem is létezik. Csak a kifelé és befelé rotáció létezik. A láb a megfelelő tenziós erők jelenlétével kommunikál az aggyal. A laza állapot nem jó, mert nem tud kommunikálni, így mindig igyekszik egy adott tenziót fenntartani, hogy a receptorok tudjanak az agynak közvetíteni. Akkor lesz megfelelő a láb tartása, ha mindkét irányban jelen van a tenzió, és csavarodik mindkét irányban, hogy az agy a receptorokon keresztül információt kaphasson. Azaz, mindkét irányban azonos mértékű csavarodás egy egyenest fog eredményezni. A laza állapot nem vezet sehova, hiszen akkor nincs információ áramlás, nem lépnek működésbe a receptorok. Kell, hogy tenzió alá vonjuk a laza állaptot, így azaz azok el fognak kezdeni csavarodni először.

Furcsán hangzik talán, de a fentiek alapján érthető lehet, hogy attól hogy egyenesek a lábak, még nem lesz egy működő, hatékony láb, ha az laza vagy feszes, mint a betontömb. Akkor működik jól, ha képes a csípőízületben minden irányba fordulni, és ezek az erők egyensúlyban tartják.

Az alábbi láb ugyan egyenes, de nem jó. Ez sokkal inkább a rossz csípőjű játékbabához hasonlít.

   

Nagyobb méretben

Szem előtt tartva az ABR elméletét, megállapíthatjuk, ha a láb a törzsből mozog, az a lehető legrosszabb végkimenetet fogja eredményezni, mert mind a törzs, mind a láb torzulni fog, deformitásokba torkollik, így nem támogatjuk az egyenes lábat a törzs kárára sohasem. Inkább a törzset erősítjük meg előbb, még ha elején a láb kárára is megy, a megfelelő törzs utána pedig foglalkozunk a lábbal fókuszáltabban. Az élet főbb elemei a törzsből jönnek, ahol a belső szerveink találhatók, ahol a legtöbb az ízületi kapcsolódás, továbbá fejlődés történetileg is előbb fejlődik ki a törzs, mint a láb. Sőt legutoljára maga a csípőízület alakul ki. Szem előtt kell tartanunk a fejlődés történetnek a sorrendiségét. Nem a hónapokat, éveket, nem a gyerek korát kell néznünk, hanem a sorrendiséget. Tehát a csípő formálódik ki legutoljára, így a testnek sok előzetes lépésen előbb át kell esnie.

A rehabilitáció területnek az egyik legnagyobb tévedése, hogy a csípőre koncentrálnak csak. Úgy tekintenek a csípőízületre, mint a legfontosabb elemre az emberi testben, és jóval korábban kedik "kezelni", műteni, mint annak szükségessége indokolná. Az előtt műtik, hogy a többi rész, a törzs kialakulhasson. Azaz nagyon rossz az időzítés. A végső eredmény pedig hát... katasztrófális. Mesterségesen egyenes lábakat alkotnak, ellentétben a szervezet természetes működésével, amely a torziókkal és csavarodásokkal funkcionál normál esetben. Csak ezek a csavarodások és torziók egyensúlyban vannak és ettől néz ki kívülről egyenesnek az egész. De ha fixáljuk, akkor az semmi jóhoz nem vezet hosszú távon.

 

Nagyobb méretben

Ha nincs tenzió alatt valamely testrész, azaz nem csavarodik, akkor nincs információ az agy számára, hiszen jól tudjuk, hogy az agy csak a tenziókkal tud valamit kezdeni. Tehát a test csavarodásokkal dolgozik mindenhol és mindig, és az maga egy csoda, hogy a testünk ennyire egyensúlyban tud lenni, hogy ezeket ilyen tökéletesen tudja kezelni.

 

Nagyobb méretben

Az egyik legfontosabb dolgunk, hogy a fent említett hiperboloid alakokat, a derekat és a nyakat elkezdjük nagyon megerősíteni, hogy ne onnan jöjjenek a csavarodások. A hasnál ez a legmélyebben fekvő haránt hasizom és további kitöltő anyagok, kötőszövetek, fasciák lesznek. Ide egy fánk alakú toroid formát kell kialakítani, hogy megakadályozzuk a csavarodást. Az első és legfontosabb, hogy a saját testsúly teherviselése megvalósuljon, elbírja saját magát, tudjon a saját súlyával szemben is lélegezni, fekvésben is, emelkedjen a bordakosara minden irányba minden lélegzetvételkor. Állásban ezen felül plusz egy dimenzióban kell helytállni: nem csak a csavarodásoknak, hanem az összeesésnek, behorpadásoknak, összerogyásnak is ellen kell állnia a testünknek. Csoda, hogy a szervezetünk ezeket képes kezelni. Ez csak úgy lesz megoldható, - amit már régóta hangsúlyozok -, hogy az izmaink kapacitásának maximum 5%-át használjuk a mindennapi tevékenységeink során. Mindegy, hogy fekszünk, ülünk, állunk vagy járunk. Az izmaink 5%-át használjuk egyszerre maximum.

   

Nagyobb méretben

Ez azt jelenti, hogy egészséges esetben a saját testsúlyunkat, a csavarodásokat és a behajlásokat egyszerre tudjuk kezelni, deformitások nélkül. A test mindig a csavarodásokból indul ki, a receptorok ezeket érzik, ezeknek a tenziós erőiből indul ki. Minél sűrűbb az anyag, minél erősebb, annál pontosabb információkat tud adni az agy számára.


Ha visszatérünk az elején mutatott keresztező lábhoz és most feltesszük a kérdést, hogy jó vagy rossz-e a keresztezése? Akkor most már érthetjük, hogy jelen esetben jó, mert ezzel tudja aktiválni a receptorokat, ezzel tud stabilitást elérni jelenleg, ez a leghatékonyabb a számára

 

Nagyobb méretben

Ez a képen látható fiú egy irányba viszi a lábát, látszik, hogy mindkét csípője ugyanazt az irányt veszi fel, mindkét lába balra tart. A csavarodás abból adódik, hogy hiányzik az a fánk alakú rész a hasnál, deréknál, amire utaltam fentebb. Láthatjuk is, hogy mennyire vékony, szövethiányos. A derék és has körül kialakuló fánkszerű plusz szövetek tudnak segíteni a csípő csavarodásának ellenegyensúlyozásában. Természetesen ehhoz viszont kell a mellkas és a medence is. Ennek a fiúnak a medencéje nagyon keskeny, kicsi, ezt is át kell alakítani, szélesíteni és mélyíteni kell előbb. Ha megnézzük a jó játékbaba modellünket, nála látszik a hiperboloid alak és a fánkszerű gyűrűk a deréknál. Ez segít ellenegyensúlyozni a csavarodásokat.

   

Nagyobb méretben


Összefoglalva, a legsúlyosabb eset az, amikor egyik vagy másik irányba csavarodik a láb, vagy keresztez, de ezek a csavarodások nem a csípőből jönnek, hanem a derékból, vagy esetleg a törzs még fentebbi részéről. Ennél még egy lehet rosszabb, ha a derékból jön a csavarodás, de az egész gerinc annyira merev és egybeállt az egész hát, hogy semminemű mikromozgásra és ellenegyensúlyozásra nem képes, egybe mozog, egy egyenes tömbként mozgatható csak. Ennél a fiúnál alább először ezt az egybeállt, összeállt háti részt kell feloldanunk, amely nyilvánvalóan utána derékból jövő csavarodást fog eredményezni. A hasi rész megerősítésével, a fánkok kialakításával tudjuk elérni, hogy ez a csavarodás utána szűnjön derékból. Utána valószínűleg a csípőízületből fog csavarodni, azok már az utolsó lépések lesznek. A csípőízület minden irányú mozgását kell a végén elérni és egyensúlyba hozni.

 

Nagyobb méretben

Ha megnézünk egy másik esetet, ahol a lábak szétállnak, nem kereszteznek, azt hinnénk, hogy ezek a jó lábak. Pedig korántsem mondhatjuk, hogy ezek jó lábak. A legfőbb baja, hogy a medence nagyon kicsi mélységű, hiányzik a mélysége. Ezek a lábak is először elkezdének keresztezni, amint a derék és medence rész javulna.

 

Nagyobb méretben

A súlyos esetekben sem hibás agyi utasítások miatti rossz dolgok történnek a gyerekekkel, hanem teljesen természetes csavarodások. Egészséges esetekben is ezek történnek, csak az érintett gyermekeknél láthatóbbá válnak, mert a tetejéről hiányzik sok-sok réteg, ami segítene azokat ellenegyensúlyozni, semlegesíteni a csavarodásokat. És ha ezek a plusz rétegek, szövetek hiányoznak, akkor lesznek láthatóak a deformitások, a gerincferdülés, stb. A csavarodást azzal próbálják meg ellensúlyozni, hogy adott helyeken behajlanak, beesnek (pl hasnál, deréknál).

   

Nagyobb méretben

De van olyan is, aki egy páncélt von maga köré, a külső rétegeit folyamatos feszítés alá vonja, és ezáltal nem képes mozogni, mikromozgásokra sem képes egyáltalán. Ebben az esetben egyenesebbnek néz ki, de nem jobb funkcionálisan.

 

Nagyobb méretben

Van olyan eset is, aki ugyan keresztez, de már azt tudom mondani, hogy az egy jó keresztezés, mert ez a fejlődés folyamata. Már sikerült feloldania a derékból vagy fentebbről jövő csavarodást, és elkezdte a lábait a csípőízületből használni. Ahhoz, hogy megfelelően álljanak később a lábak, muszáj átmenni ezen a fázison is, mert ezt diktálják a torziós erők. A bicoxiális rotáció és a hiperboloid forma miatt, nincs más út. Erre van szüksége a testnek, hogy a tenziós kontroll megvalósulhasson a receptoroknál és fejlődni tudjon.

 

Nagyobb méretben

Sajnos sem a rossz fajta keresztezésből, sem a rossz fajta párhuzamos lábból nem tudunk egyenes úton tökéletes lábakat varázsolni. Az egyetlen út az, hogy elkezdi a gyermek a jó fajta keresztezést, és abból lesz idővel megfelelő láb, egyensúlyban lévő láb. Viszont türelmesnek kell lennünk és arra kell gondolnunk, hogy a csípőízület az, ami a fejlődésben a legkésőbb alakul ki, tehát előbb a többit kell rendbe tennünk, különös tekintettel a törzsre, a medencére. Ha nem tartjuk a megfelelő sorrendet, hogy a test megtanulja előbb a különböző irányú tenziós erőket, valamint hogy a csípő előtt a többi részt előbb rendbe tegyük, akkor bizony egyre nagyobb torziók, rossz típusú csavarodások alakulnak ki. Addig, amíg nem alakul ki minden más a csípő feladata az, hogy kiegyenlítő funkciót lásson el, az esetleges túlzott tenziós erőket csillapítsa. Amint ezt megszüntetjük (pl: műtéti eljárással), akkor mindenféle extrém alakot tudnak felvenni a gyerekek végtagjai és a törzsük. A csípőízület feladata korrigálni a test többi hiányosságait, amíg ki nem alakul a törzs és a többi testrész megfelelően.

Ez igen fontos rész, érdemes eszerint átgondolni, sajnos az egész világon a műtétek irányába megy el, ami rengeteg járulékos problémát szül, és nem oldja meg az adott helyzetet sem. Legyetek nyugodtak, nem kell terpeszteni éjjelente a gyermek lábát, bízzatok az ő testében, hogy tudja, hogy mit csinál, hiszen a gyermekek mindig a lehető legjobb módot választják önmaguknak, okosak, az agyuk a számára lehető legjobb utat keresi!


Forrás: ABR Webinar n.12 - Legs Crossing. With Leonid Blyum

Vissza a tartalomhoz

A TÖRZSKONTROLL - ABR WEBINAR 11.


2022. január | Forrás: Leonid Blyum

Érdekes módon a törzskontrollal kapcsolatban kevesebb kérdést kaptunk, mint a végtagokkal kapcsolatban, de ez tökéletesen tükrözi, hogy mit tekint a szakma illetve a szülő fontosnak.

A jéghegy csúcsa a kéz és láb mozgása, a mozgásfunkciók által, azonban, senki nem gondol arra, hogy mi az alapja az egészséges mozgásnak. Mindennek az alapja a törzs, azaz a jéghegy víz alatti része a törzs, a jéghegy csúcsa pedig a végtagok. Stabil törzs nélkül nem igazán lehet megfelelő mozgást elérni semelyik végtagban sem.

Az első és legfontosabb, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat, és elkezdjünk volumetrikus térfogatban gondolkodni. Mivel ti, mint ABR szülők saját kezetekbe veszitek a döntést a gyermeketek fejlesztésével kapcsolatban, és nem csak külső szakértőkre, fizioterapeutákra bízzátok, így muszáj, hogy nagyjából értsétek miről van szó, és mi miért is fontos.

Amikor a test elülső és hátsó feléről beszélünk, akkor a legtöbben a hátsó fele alatt a gerincnek csak a kis kiálló csontocskáira gondolnak, amelyek a gerinc tövisnyúlványai. Pedig a gerinc nagyon vastag, mélyen fekvő rész, és tartalmazza a gerincoszlopot, a haránt és tövisnyúlványokat, valamint a gerincvelőt. Nézzük csak meg, hogy a sárga színű, és kékkel körberajzolt hátsó, valamint a barnás színnel jelzett, lilával körberajzolt elülső rész mélysége igencsak hasonló.  Azaz nagyon-nagyon fontos a hátnak a mélysége, vastagsága!

   

Nagyobb méretben

Az elülső részeknél a név is mutatja, hogy van térfogata: mellűr, hasűr, míg a hátsóról így nem beszélünk, mert az egy nagyon sűrű rész, ugyanakkor annak is van térfogata, és mint látszik hasonló mértékben, mint elől. Csak a hátunk nagyon sűrű anyagból tevődik össze, míg elől puhább, lazább az állomány, főleg a hasi részen. Azonban erről nem igazán vesznek említésre méltó tudomást még a szakmai publikációkban sem. Még olyat is olvastam erről, hogy mivel az ősemberek sokat bújtak szúrós bokrokba, így a hátukat erősebbre, sűrűbb szövetűre fejlesztették, mint az elülső részt, de valójában ez is csak azt mutatja, hogy a szakmának fogalma sincsen miért van ez... Azonban, ha a biomechanika oldaláról vizsgáljuk, akkor minden értelmet nyer egyszeriben. Ugyanis a teherviselés legnagyobb része a hátunkra esik. Az hogy valahol sűrűbb az anyag, a szövet, az annyit jelent, hogy erősebb a benne rejlő rugó. 

A legnagyobb terhelés hátunk külső részén van, amelynek nem az a legfontosabb feladata, hogy egyenes maradjon, hanem hogy bírja a terhelés növekedését és jól reagáljon a terhelés változásokra, a növekedésre és a csökkenésre is, rugó szerűen. Mint egy teherautó rugója, tudjon rugózni. A rugót, ha fentről lefelé, vagy lentről felfelé próbálod terhelni, akkor mindig megpróbál visszarugózni. Ez a spirálrugó. Ennek kétféle tulajdonsággal kell bírnia: egyik, hogy minél kompaktabb legyen, a másik pedig hogy minél erősebb és sűrűbb legyen.

Ha megnézzük az alábbi két rugót, könnyű elképzelni, hogy az első könnyen deformálódik. Ha súlyt teszünk rá, nem bírja, csavarodni fog, már kész is a gerincferdülés. Míg a második rugó a teher alatt nem fog eldeformálódni, vissza tudja rugózni magát, mert sűrűbb és erősebb.

 

Nagyobb méretben

A spirálrugó a függőleges tengely mentén (lentről felfelé és fentről lefelé) viseli a terhelés változást, míg a teherautó rugót elfordítva, láthatjuk, hogy előlről hátulra és hátulról előre irányuló terhelést is bírnia kell a szervezetünknek, hogy minél kevésbé deformálódjon mind a négy irányból érkező terhelés esetén. Minél jobban tart, minél jobban funkcionál, annál kevésbé látszik, hogy a rugó maga dolgozik éppen. Minél több réteg viszi a terhelést, a rugózást, annál jobban működik. Azaz, minél vastagabb, minél jobban fel van töltve anyaggal, annál jobb. Ez számunkra egyben azt is jelenti, hogy a bőr jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Még ha kicsinek is tűnik a bőr vastagsága, attól még ott van, sok-sok réteggel, és ez nagy mértékben viszi a terhet és a rugózást.

   

Nagyobb méretben

Születéskor az ember leginkább elülső (ventrális) fele fejlett, a hátsó sokkal fejletlenebb, így az elülső rész felel mind a testtartásért, mind a légzésért és az emésztésért. Ahogy elkezdünk lélegezni, a légzésünk belemegy normál esetben a hátsó (dorzális) felünkbe is, a gerincbe is, így fog megerősödni a gerincünk. A hátsó rész pedig sűrűbb, erősebb lesz, mint az elülső és átveszi a szerepet a tartásban. Amennyiben továbbra is túlságosan az elülső (ventrális) rész marad felelős a tartásunkért, akkor számos problémába ütközünk: emésztési problémák, beszédfogyatékosság, nyelési és evési problémák. Amennyiben a hátsó (dorzális) rész átveszi a szerepet az elülső résztől, és ez lesz a tartásért felelős, akkor felszabadul az elülső rész, és a szervezetünk máris könnyebben tud foglalkozni az emésztéssel, a beszéddel, a rágással és nyeléssel. 

 

Nagyobb méretben

Születésünkkor a testünk egy negyedével képesek vagyunk elbírni azt a pici újszülöttkori testet. Ez a negyed az elülső-felső testrész. És ezt az arányt egész jól elbírjuk nagyjából 5 éves korunkig, azaz a mellkasi és vállövi rész bevonásával egész jól tudunk mozogni, fejleszthetőek az érintett gyerekek. Nem véletlen, hogy a korai fejlesztők is 6 éves korig vállalják a fejlesztést, utána megszűnik minden hirtelen. Eddig tudják jól kihasználni, kipréselni a lehető legtöbb látszólagos funkciót, amelyeket viszont sajnos csak a test 1/4-ének használatával érnek el.  Ezt a negyedet használják fel a kúszatástól az állítógépben való állásig, míg valójában a saját testsúlyát nem bírja el a gyerek, és csak erre a negyednyi testre támaszkodik. A másik tipikus megközelítés, hogy a terapeuták megpróbálják behozni az elmaradást a mozgás funkciókban. De ezt egy negyed testre alapozzák.

És ez 1-2-3 évig talán működik is, 10 kg-s gyermeknél még működik, de 20, vagy 30 kg-s gyereknél már ezek nem tudnak működni. Az egészséges gyermek pedig mind a négy negyed részét használja a testéből. Minél erősebb a rugózás, a spirál rugó és a teherautó rugó, annál kevésbé látszik, hogy dolgozik, annál stabilabban fog tartani.

 

Nagyobb méretben

Üléskor, álláskor, fekvéskor is mindig a föld irányából jön felénk a reakció erő (F). Ezen reakció erők formálnak minket minden pillanatban, és nekünk ellen kell állnunk. Minél erősebb a rugó a testünkben, annál jobban ellenáll a testünk, elnyeli a nyomást. Ez a lényeg az egészben. Erről szól a csípő fájdalom, a gerincferdülés, minden deformitás, stb.

 

Nagyobb méretben

Ha a gerincferdülést vesszük példának, akkor mindenki azt hinné, hogy a képen látható lánynak a gerincével van a baja, az okozza a legnagyobb kihívást, a fenekével, az ülőfelülettel pedig nincs semmi gond. Pedig fordítva van valójában. Az ülőfelületre, a talaj felől érkező reakciós erőknél kezdődik a probléma. Erős medencére, jól integrált derékra van szüksége ahhoz, hogy a gerincferdülés ne alakuljon ki vagy csökkenjen. És itt csak ül a lány, amint állásba hozzuk egy állítógépben például, megsokszorozzuk a terhet. Ezzel sajnos senki sem kalkulál. Javítani csak úgy tudunk, ha a dorzális (hátsó) részt erősítjük meg legalább úgy, hogy 90%-ban a dorzális és 10%-ban a ventrális rész feleljen a testtartásunkért. A testtartás egyenlete így néz ki:

Testtartás = dorzális (hátsó) tartás + ventrális (elülső) tartás

Minél nagyobb a dorzális, annál jobb. Következő kérdésként merül fel, hogy hogyan lehet a dorzális részt megerősíteni?

Nem mással, mint a légzéssel. Az egészséges gyermek légzése minden irányba kiterjed, megerősítve ezzel mind a hasi, mind a gerinc menti területeket.

 

Nagyobb méretben

Egy CP-s gyermek nehezített körülmények között születik. Éppen ezért mindent megtesz a túlélésért. Mindent bevet, hogy a légzési kapacitását fenntartsa, így bevonja az összes létező izmát, a felszíni nagy izmokat, sőt, ha kell módosítja a vérének összetételét, ha kell módosítja a pulzusát, a légzésszámát, egyszerűen mindent bevet. Egészséges esetben 1-2 éves korig megtörténik a dorzális, azaz a háti résznek a teljes megerősödése, amely a testtartásért fog felelni. Ha ez nem történik meg, akkor már be is indult az ördögi kör. 

A mi feladatunk, hogy kívülről ösztönözzük a háti területeket, amelyek normál esetben belülről, a légzés révén, az elülső rész nyomásváltozása által fejlődik ki automatikusan az élet első hónapjai során, amikor még nem történik semmi, hiszen még nem mozog a gyerek, csak eszik-alszik. Ez a legfőbb eleme az egésznek. A háti oldal megerősödése tehát mozgás nélkül történik meg, amikor még egyáltalán nem tud semmit sem csinálni a gyerek. Ezt  megérteni kritikusan fontos! Hiszen, ha egy 4-5 hónapos gyermeket kézbe veszünk, és még nem tud mozogni, kúszni-mászni, akkor is már eléggé jól tartja magát. Az ABR elmélete és gyakorlata is a kezdetektől fogva az, hogy megpróbálja a lehető legjobb eszközökkel segíteni az érintett gyermekek dorzális / háti elemeit, hogy a tartásban segítsen, és átvegye a szerepet az elülső részektől, hogy az foglalkozhasson a beszéddel, az evéssel, rágással, nyeléssel és az emésztéssel.  Az elmúlt években bevezetett vibro eszközök nagyon sokat lendítettek a fejlődés sebességén. Közben természetesen az elülső résszel is foglalkozunk, hiszen a legtöbb esetben beesnek az elülső elemek, mert nagyon gyengék, másrészt elő kell segítenünk, hogy a légzés mechanikája egészen a medencéig elérjen, hogy az szélesedni tudjon és megfelelő ülőfelület tudjon kialakulni, megfelelő medence mérettel (az újszülöttkori méret ötöde annak, amit arányaiban el kell érni, hogy jó csípőízület tudjon fejlődni). Ehhez kell természetesen a megfelelő haránthasizom is, amely vízszintes irányú, a legmélyebben fekvő hasizom. Ez viszi a teherautó rugó szerű terhelést. 


Mit nevezünk megfelelő törzskontrollnak?

Amennyiben a gyermekedet biztonsággal egy magas, kis ülőfelülettel rendelkező bárszéken tudod hagyni percekre, akkor megfelelő a törzskontrollja van a gyermeknek. Amennyiben ezt nem tudod vele megtenni, akkor nem elégséges a törzskontrollja. Amíg ezt nem tudja a gyermek megtenni, addig gyakorlatilag kár járni tanítani, mert nem lesz helyes a járásképe, és túl nagy energiaigényű lesz a fejlesztés is. 

A legsúlyosabb esetben a gyermek két kezes megsegítést igényel üléskor. Lehet a mérést finomítani, hogy mikor hol kell fogni: minél közelebb a vállához, annál kisebb a törzskontrollja. Minél közelebb a tenyérhez, annál jobb a kontroll. A következő lépés, ha már elég az egy kezes megsegítés, figyelve hogy hol igényli a megsegítést (vállhoz közel vagy a tenyérnél), illetve meg lehet figyelni, hogy mennyire feszül közben, mennyire húzza be a kezeit, mennyire lehet a karokat oldalra eltávolítani és mozgatni. Ezt nézzük a felső végtagnál, a vállövnél.

Lentről viszont másként közelítünk. Meg kell figyelni, hogy milyen mértékű segítség kell alulról, a szék vagy föld felől. Minél kisebb, annál jobb. Mekkora felületen ül, ha jobbra-balra, előre-hátra mozgatjuk, képes-e ellenegyensúlyozásra? Elcsúszik-e a feneke? Merev darabként reagál-e a gerince? Képes-e a gerinc az undulációs mozgásokra?

 

Nagyobb méretben

Ha megnézzük az alábbi fiatalembert, akkor láthatjuk, hogy a gerincében az ellenegyensúlyozás egész jól megtörténik. Azonban hiányzik a kis undulációs mozgás, főleg, ha oldalra dől, akkor látszik, hogy egy tömbként hajlik a gerince, valamint a medencéjénél az összeköttetések hiányoznak, beesik a medencéje, ez okozza a nehézségeket. Viszont, a fejével egész jól tud ellen-egyensúlyozni, ahogy forgatgatom jobbra-balra. Az ülőfelülete is egész jó, jól kapcsolódik az ággyal viszonylag, bár amikor jobbra-balra mozgatom, akkor már egybe mozog a teljes törzs és medence, szóval még bőven fejlesztendő az ülőfelülete, az ülőcsontja, a feneke is. Ehhez szükség van a haránt hasizomra. Bár jelen van a haránt hasizom is, de annyira gyenge, hogy a szervezete egy SOS üzemmódba lép, befeszít minden felszíni izmot, hogy megsegítse önmagát, és nem képes szelektív mozgásra, ezért mozog egy darabban. A torziós erőket csak a mélyebben fekvő elemek képesek kezelni, a felszíniek nem igazán, mert komoly sérüléssel járhatnak. 

   

Nagyobb méretben

Szemből elemezve, akkor javul a gyermek ülése, ha jobb és nagyobb lesz az ülőfelülete, nem emeli fel a fenekét, ha eldől oldalra, és oldalra dőléskor a lábak berotálnak egyensúlyozva, a derék és a fej, valamint a lábujjak is közben ellen-egyensúlyoznak.

   

Nagyobb méretben

Az alábbi fiú egy hemiplég veterán ABR-es gyermek, akinél jól tudjuk, hogy a kezénél még sok a teendő, de a törzsével, amit és ahogy csinál, csodálatos, hiszen nagyon jól ellen-egyensúlyoz, milliónyi mikromozgást végez, minden eleme mozog közben (1:15:30-tól látható). Az előző fiatalembernél minden egyben mozgott, nem volt tele mikromozgással, nem volt benne élet. 

 

Nagyobb méretben

Összefoglalva, a törzskontroll az erőkről szól, a test struktúrájáról, a lentről és fentről érkező behatásokról szól. Ez a lényeg, a reakció erők, a behatások. A gerincferdülés önmagában nem jelent semmit, sőt egy veszélyes címke, mert arról árulkodik, hogy nem egyenes, és mindenki egyenesíteni akarja és beteszi egy fix fűzőbe, vagy korzettbe, amitől egyenesebben fog állni, csak közben az élet veszik ki belőle, még kevésbé lesz képes a mikromozgásokra, az ellen-egyensúlyozásra, amitől hosszú távon tovább fog romlani. Valójában viszont attól lesz egyenes a gerinc, ha egyensúlyban van körülötte minden apró elem, ha képes a mikromozgásra, ha képes az ellen-egyensúlyozásra, ha képes a teherautós és spirál rugók általi mozgásokra. Ezen felül a bőrnek úgy tűnik, hogy hatalmas szerepe van a teherviselés eloszlatásában, az egész teher viselésben, amely mint egy fogaskerék működik. 

 

Nagyobb méretben


Forrás: ABR Webinar n.11 Trunk Control with Leonid Blyum

A TÖRZSKONTROLL ALAPJA A REAKCIÓS ERŐK


2022. január | Forrás: Leonid Blyum

A hagyományos fizioterápia elgondolása alapján, be van osztva, hogy milyen funkcióknak, milyen életkorig kell beindulniuk. És eszerint járnak el, ha valahol nem indult be, megpróbálják behozni a lemaradást, és a teljes testet igénybe veszik, hogy imitálják, segítsék az egyes funkciókat állapottól függően. De valójában nem a mozgásfunkciók tanítása a legfontosabb, hanem az, hogy a test olyan struktúrális szilárdsággal és rugalmassággal rendelkezzen, mint egy spirálrugó. Ha ez utóbbi megvalósul, akkor minden mozgás a maga természetes és rendeltetésszerű módján fog beindulni, a megfelelő izmok használatával, így

  • elkerülhetőek lennének a csípő problémák, mert a láb a medence alatt lendülne előre
  • elkerülhetőek lennének a gerincferdülések, mert nem csavarodna, nem lenne egy-egy terület túlterhelve, míg mások nem maradnának alulfejlettek,
  • a mozgások maguktól beindulnának, miközben a helyes izmokat, szalagokat, kötőszöveteket és egyéb mélyen fekvő elemeket használnának a gyerekek.

A legfontosabb, hogy a törzs minden kívülről érkező hatást, impulzust könnyedén tudjon fogadni, és jól, rugalmasan tudja lereagálni.

Nézzünk egy példát: üléskor az első dolog, amit vizsgálni kell, az a testünk földdel (székkel) való reakciója, a fenék ülőfelülete mennyire biztosan tapad, mennyire stabilan, csúszásmentesen, szilárdan tud a székkel vagy talajjal érintkezni, kapcsolódni. Ahogy a testsúlyunk a föld középpontja felé tart (mindig oda tartunk, csak a talaj és jelen esetben a masszázságy a kettő között van), a reakcióerőkkel találkozunk, azaz a testünket éri a föld és a masszázságy reakcióereje.

Járáskor, ugráláskor, üléskor, vagy bármikor máskor, a gravitációs erőkkel és a reakció erőkkel kell szembenéznünk, és ez az igazi kihívás. A következő, a törzs stabilitásáról szóló webinárból fény derül a részletekre és a megoldásra.

 

Nagyobb méretben


Forrás: ABR Basics - Trunk Control. The Reaction Forces. By Leonid Blyum

Vissza a tartalomhoz

EREDMÉNYEK A FASCIA GÉL HASZNÁLATÁVAL


2022. január | Forrás: Leonid Blyum

Egy évvel ezelőtt a képen látható tinédzser fiú etetése a maihoz képest mindenképp nagyobb kihívás volt, hiszen alig nyitotta ki a száját, ezáltal a kanál tartalmának csak kis részét sikerült bevarázsolni a szájába, a fejét pedig ide-oda mozgatta közben. 

Mára - a fascia gél konzisztens használatának és néhány manuális feladatnak köszönhetően - , már szépen nyitja a száját, sokkal nagyobbra, mint korábban, így a kanálnak is nagyobb része be tud jutni a szájába, továbbá még az orra alatti ráncok is elkezdtek kirajzolódni, amelyek korábban egyáltalán nem látszódtak, pedig  elengedhetetlenek a helyes arc mimikához, száj mozgáshoz. 

   

Nagyobb méretben

   

Nagyobb méretben

Ugyanígy a szemhéj vonalai is látványosabbak lettek, az álla is, valamint az ajkai is aktívabbak lett, sokkal kontrolláltabban mozgatja, amely az evés javulásához vezetett. Sokat javult a szemkontroll, valamint a fej-, és nyakkontroll. Korábban a rágóizmát használta a gyenge nyakának a kompenzálására (a száj tátásával, az erős sírásokkal), most már sokat függetlenedett ez az izom, és így képes jobba ellátni a rendeltetésszerű funkcióját. 

   

Nagyobb méretben

Mára képes lett a fenti javulások által saját maga lenyalni a kanalat, míg korábban mindig az édesanyja gyorsan húzta le a kanalat, hogy a szájában maradjon valamennyi étel. Korábban az anyuka gyors és ügyes modulatán múlt, hogy bekerül-e az étel a szájába, ma már sokféle variációban veszi be saját maga az ételt a kanálról.

Rengeteget javult az egész arckifejezése is.



Forrás: ABR Basics - The ABR Fascia Gel. Amazing Eating Progress. By Leonid Blyum

Vissza a tartalomhoz